Miért kapott milliókat a mi pénzünkből Mága Zoltán?

2013.01.14. 12:03

Mi a közös az újévi koncerten muzsikáló Mága Zoltánban és a világhírű zongoraművész Ránki Dezsőben? És a Richard Claydermant idéző Havasi Balázsban és André Kertészben? Mindegyiküket támogatják a közpénzből gazdálkodó állami vállalatok, amelyek évente százmilliókat is elköltenek különböző koncertekre, kiállításokra anélkül, hogy ennek módját bárki ellenőrizné. Az [origo] annak járt utána, mennyi pénzt és hogyan osztanak szét a bőkezű állami mecénások.

A karácsonyi pompában díszelgő budapesti utcákon kihelyezett reklámok jelentős részén Mága Zoltán hívta az embereket szokásos újévi koncertjére. Mága Zoltánt lehet szeretni vagy nem szeretni, Mága egy pár évvel ez előtti plakátja alapján azonban úgy tűnik, hogy az állami pénzből gazdálkodó Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) inkább tartotta kiemelkedő művésznek, mint nem, ugyanis korábban a cég volt a rendezvény egyik szponzora. Az MVM - többi állami társával együtt - az ország egyik legnagyobb kulturális mecénásaként nemcsak a műfajok kavalkádjában zenélő hegedűst, de más kulturális projektet is bőkezűen támogatott az elmúlt években. (Cikkünkben félreérthető volt, hogy az MVM mikor támogatta a művészt. Az MVM a 2009-2010-es évben támogatta a produkciót. A pontatlanságért olvasóinktól és az érintettektől elnézést kérük.)

Nincs itt semmi látnivaló

A forráshiánnyal küszködő kulturális ágazat támogatásáról szerényen nyilatkoznak az állami cégek, ugyanis csak a legritkább esetben hozzák nyilvánosságra az általuk szponzorált művészek listáját. A támogatásról csak egy-egy produkció reklámkampányából értesülhetünk, de a mértékéről és fajtájáról jellemzően nincsenek információk.

A legnagyobb állami cégek közül az MVM, a Magyar Posta vagy a Mavir egyáltalán nem, míg a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és a MÁV csak az ötmillió forint feletti támogatásokat tette közzé honlapján, azokat sem mindig részletes adatokkal. Nincs fent a honlapokon az sem, hogy milyen döntési mechanizmus szerint osztják szét a szponzorációra, illetve adományokra szánt pénzt, az MVM és az MFB honlapján például csak arra van lehetőség, hogy támogatást igényeljen, aki akar.

Egy magánszemély kikérte és az Átlátszó.hu oldalán közölte több állami vállalat, köztük az MVM, az MFB és a Magyar Posta szponzorálási és adományozási adatait 2010-től 2012 októberéig, amiből kiderült, hogy a cégek - sok más terület mellett - százmilliós nagyságrendben vannak jelen a kultúra legkülönbözőbb szegmenseiben. Míg az MFB jellemzően a komolyzenét és a magas kultúrát támogatja, addig az MVM és a Magyar Posta a könnyedebb műfajokban is sok pénzt költ.

Miért más a Szerencsejáték Zrt.?

A Szerencsejáték Zrt. az egyetlen állami cég, amelynek adományozási és szponzorációs tevékenységét egyértelműen szabályozza egy törvény. Eszerint a sorsolásos szerencsejátékok játékadójának 12 százalékát, a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójának 50 százalékát, valamint a sportfogadás (totó) játékadóját a hazai sport támogatására kell fordítania a cégnek, míg az ötös lottó játékadójának 90 százalékát a Nemzeti Kulturális Alapnak kell átutalnia. A vállalatnak van saját szponzorálási és támogatási kerete, amelyet mindig az adott üzleti évben határoznak meg. 2011-ben 1 milliárd 157 millió forintot fordítottak közvetlen támogatásra, míg a törvényi szabályozás alapján több mint 4,7 milliárd forinttal járultunk hozzá a sport támogatásához és több mint 10,1 milliárd forinttal a Nemzeti Kulturális Alap működéséhez. A Szerencsejáték Zrt.-hez beérkező összes kérelmet független szakértőkből álló Tanácsadó Testület bírálja el.



Mága Zoltántól a busójárásig

Az MVM szponzorálta például az Anna-bálokat 3,8 millió forinttal, a Cserháti Zsuzsa-emlékkoncerteket, illetve a Demjén Ferenc, Charlie és Balázs Fecó koncertjeit szervező céget 36,9 millióval, a Nejem, nőm, csajom című filmet 10 millióval, Ákos turnéját 9 millió forinttal, a Tabáni majálist 47,5 millióval, de a hegedűs Mága Zoltán koncertjeit is 5 millió forinttal támogatták az elmúlt években.

Cikkünk megjelenése után az MVM a következőket közölte:

Megtévesztőnek tartjuk az Önök által közölt cikk címét, amelyben összefüggésbe hozzák az első bekezdésben említett Mága Zoltánnal az MVM nevét, holott a művészt az MVM Zrt. évek óta (2009 vége óta) nem támogatta. A korábbi vezetés alatt ugyan igen, ám a 2010 óta a céget irányító menedzsment alatt az MVM nem szponzorálta Mága Zoltánt. A cikkben olvasható állítások valótlanok, hiszen az MVM neve és logója sem szerepelhetett az említett óriásplakátokon az elmúlt években, valamint a támogatási összeg sem felel meg a valóságnak, ahogy ez persze az Önök által hivatkozott dokumentumokból ki is derül.
 
Az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. Magyarország egyik legmeghatározóbb vállalata, a társadalmi felelősségvállalás jegyében, súlyának megfelelően támogat. Az MVM-ben hosszú évek óta társaságcsoport-szintű szabályozás és többlépcsős elbírálási rendszer valamint az MVM honlapján megjelenített "támogatási politikánk" ad keretet a szponzorációnak, illetve a mecenatúrának, amelyet, mint meghatározó magyar energiacég a társadalmi felelősségvállalás legfontosabb területeinek figyelembevételével alakítottunk ki. Erről meggyőződhettek volna az MVM honlapjának nyitólapján elért információkból is.

Az MVM a kultúra és a tudomány kiemelt támogatója, ellentétben a cikk állításaival, ahogy arról az MVM honlapján található hírekből, közleményekből és az oda feltöltött éves és fenntarthatósági jelentésekből is tájékozódni lehet, mint ahogy arról is. Az [origo] egyébként - legnagyobb sajnálatunkra - ritkán tudósít fenti tevékenységeinkről.
 
Szeretnénk továbbá rávilágítani arra, hogy bár Önök szerint az MVM-nek nincsen direkt kapcsolata a végfelhasználókkal, a MAVIR által üzemeltetett átviteli hálózaton és kereskedő cégeink KKV partnerein - sok esetben egyszemélyes vállalkozásokon - keresztül állunk kapcsolatban a magánszemélyekkel is. Társaságcsoportunk gazdasági-társadalmi súlya is megalapozottá teszi - az amúgy az Önök cikkében idézett kutatásban rendkívül fontosnak nevezett - kulturális támogatást, mecenatúrát. A cikkben is említett MVM Koncertek ma szakértők szerint is Magyarországon a legszínvonalasabb, világsztárokat is felvonultató zongora koncertsorozatot felölelő zenei-kulturális esemény.

Az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. szponzorációs tevékenységét a vonatkozó mindenkori törvények figyelembevételével és betartásával folytatja.


Az MVM egész koncertsorozatot indított, az ezt szervező cég kapta a legtöbb pénzt a cégtől. Összesen 74 millió forintért cserébe olyan világhírű művészeket hozott az országba, mint az orosz Grigorij Szokolov vagy a török Fazil Say, de zongorázott a sorozaton Ránki Dezső vagy Bogányi Gergely is. Az MVM a Szépművészeti Múzeum egyik rendezvénysorozatát is támogatta összesen 20 millió forinttal.

Forrás: MTI/Kovács Attila
Mága Zoltán több produkcióját is támogatták már állami cégek

Az MFB a komolyzenét támogatja leginkább. A Weiner-Szász Kamaraszimfonikusokat az utóbbi két évben 25 millió forinttal támogatták, 6 millió forinttal segítettek a Szent Efrém Közhasznú Alapítványnak egy egyházi zenei CD kiadásában, támogatták a MÁV Szimfonikusokat és egy André Kertész-kiállítást is. De az MFB és a Magyar Posta sem csak a magaskultúrát támogatta: az MFB 10 millió forintot adott a mohácsi busójárás szervezőinek, a posta pedig 5,8 millió forintot Havasi Balázs koncertjére.

Az elnök dönt

Az állami vállalatok pénzosztási gyakorlatát az általános gazdasági törvényeken kívül nem szabályozza semmi. A pénzekről - a Szerencsejáték Zrt. kívül - minden esetben az adott vállalat belső gyakorlata dönt. Az MFB megkeresésünkre azt írta, hogy a beérkezett támogatási igényeket a vonatkozó törvényi előírásokat figyelembe véve egy négyfős stáb véleményezi, a végső döntést pedig az elnök-vezérigazgató hozza meg. A MFB bank jellemzően olyan ügyeket támogat, amelyekre kevés pénz jut, pedig a szerintük fontos. Ilyen a kultúra, az egészségügy és a tehetséggondozás.

Forrás: MTI/Manek Attila
Az MVM a kultúra mellett támogatja a tudományos kutatásokat is. A képen Baji Csaba vezérigazgató.

Az MVM-et is megkérdeztük múlt csütörtökön, de a cégtől cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz, honlapján pedig csak általános leírás van arról, hogy milyen támogatási alapelvek szerint osztják szét a pénzt, a konkrét döntési mechanizmusról nincs információ. A honlap szerint az MVM fő célja, hogy "szerepet vállaljon az ország, a magyarság és az európai értékek támogatása, segítése területén". Az MVM évről évre közzétesz egy fenntarthatósági jelentést is, ahol a káros anyagok kibocsátásától kezdve a cég felépítéséig beszámolnak a vállalat tevékenységéről, a kulturális támogatási stratégiáról viszont csak annyit írnak, hogy számukra a legfontosabb "a meghatározó rendezvények, fesztiválok, valamint egyes kiemelkedő művészek támogatása".

Nincs átláthatóság

"Az átláthatóság az adományozás és a szponzoráció terén kevésbé divatos " - mondta Molnár Klára, a Magyar Adományozói Fórum igazgatója. Szerinte az adakozás még mindig nem tölt be kellően hangsúlyos szerepet a magyar vállalatok életében. Ezt bizonyítja az, hogy a kifejezetten támogatásokkal foglalkozó szervezetnek 2006 és 2009 között volt egy díja, amely a legnagyobb magyar adományozókat az éves támogatási összeg szerint rangsorolta, de néhány éve ezt a díjat átalakították, mert még a legnagyobb cégek sem vallották be, mennyit adakoznak. Az igazgató szerint a válság csak rátett egy lapáttal erre a hangulatra, mert a létszámleépítések és a megszorítások miatt a cégek szemérmesen kezelik a támogatásokat, nehogy ellenérzéseket váltsanak ki a dolgozókból.

Forrás: MTI/Kallos Bea
Horváth Charlie egy koncerten

"Nincs törvényi szabályozás, sem megalapozott stratégia, ezért a vállalatvezetők személyes preferenciái és hagyományok határozzák meg a szponzorációs tevékenységet" - mondta a B&P Consulting társadalmi felelősségvállalással foglalkozó szakértője, Lukács Rita, aki szerint általában az is igaz az állami cégekre, hogy nincsen jól átgondolt stratégia a szponzorációs és az adományozói tevékenységük mögött. Az is jellemző szerinte, hogy a vállalati szervezeten belüli párhuzamosságok miatt rosszul összpontosítják a társadalmi felelősségvállalásra szánt erőforrásokat. Például az igazgatóság és a kommunikációs osztály nem hangolja össze a szponzorációs tevékenységet, és egyszerre csinálják ugyanazokat a feladatokat, döntenek szponzorációs pénzekről.

A szocializmusból örökölt beidegződések fennmaradására jó példa a MÁV Szimfonikusok esete. A súlyosan veszteséges vasúttársaság büdzséjéből 2012-ben 240 millió forintot költöttek a zenekarra. A zenekart valószínűleg hagyományból támogatja a mindenkori vállalatvezetés - mondta Lukács Rita, szerinte az átlátható, racionális döntéshozatal felé kellene terelni a cégeket.

Fogalomhatározó

A vállalati életben általában különválasztják az adományozási és szponzorációs tevékenységet. A szponzoráció és az adományozás is a marketingkommunikáció egy szelete, de míg a szponzoráció célja az, hogy a partnerek a közös előnyök reményében együttműködjenek, addig az adományozás jellemzően egyoldalú, a cég nem vár cserébe semmit. Egy vállalat jellemzően azért szponzorál egy-egy kulturális terméket, hogy az azt hirdető felületeken megjelenjen mint támogató, és a szponzoráción keresztül erősítse a márka ismertségét, növelje a márka értékét.  A produkció támogatásának elbírálásakor egy cég azt veszi figyelembe, hogy mikor akar megjelenni, illetve azt, hogy mely célcsoportnál szeretné megmutatni magát.

A Corporate Social Responsibility (CSR) a vállalatok társadalmi felelősségvállalását jelenti, amikor egy cég figyelembe veszi a társadalom érdekeit, döntéseinél odafigyel partnereire, alkalmazottaira és szűkebb vagy tágabb környezetére egyaránt. A társadalmi felelősségvállalás egy cég életében sok mindent jelenthet: például azt, hogy takarékoskodik a papírral, rendben tartja a környezetét, de azt is, ha szponzorációval vagy adományokkal segít. A társadalmi felelősségvállalás a marketingkommunikáció egyik fontos pillére is, hiszen, ha van ilyen, akkor a cég tudatosan sugároz egyfajta üzenetet magáról.



Az MVM-csoport szinte csak vállalatokkal üzletel, de számukra is ugyanúgy fontos a társadalmi felelősségvállalás Lukács szerint, mint a hús-vér fogyasztókkal találkozó cégeknek. Alapesetben egy villamosipari cégnek a környezetvédelmi és a tudományos területre kellene fókuszálnia, ezért nem biztos, hogy a legjobban megtérülő befektetés a kultúra támogatása. Például egy élelmiszergyártó cégnek az egészséges táplálkozást érdemes támogatni, mert akkor össze tudják kötni a célt a márkával, ráadásul valódi eredményeket is el tudnak érni, hiszen ismerik a területet.

Már Kínában sem így megy

Egy másik, társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos tanácsadással foglalkozó cég vezetője ezzel szemben úgy véli, hogy sokkal korrektebb lenne a helyzet akkor, ha az állami vállalatok a kormányzat erre kijelölt zsebébe küldenék a szponzorációra szánt pénzt, nem pedig a szürke zónában dőlne el, ki kap pénzt, és ki nem. A tanácsadó szerint semmi nem indokolja azt sem, hogy egy olyan cég folytasson szponzorációs tevékenységet, amelynek nincsen közvetlen kapcsolata az ügyfelekkel - utalt az MVM-re, mert egy cég márkaépítésére szerinte sokkal olcsóbb és hatékonyabb megoldások is vannak.

Az Ernst & Young adótanácsadó cég 2010-es egyik kutatása szerint viszont nagyon fontos az állami vállalatok társadalmi felelősségvállalása. Azt írják, hogy az állami vállalatok sokszor magukban hordozzák a társadalmi felelősségvállalást, hiszen eleve olyan társadalmi célért jöttek létre, amelyet a kormányok szerint a piac nem tud megoldani. Az Ernst & Young kutatása szerint az állami vállalatok társadalmi felelősségvállalását négy fontos szempont mentén kell alakítani. Fontos, hogy legyen világos stratégia - ahogy azt például Kínában már minden állami vállalat számára kötelezően előírják -, kellenek jó ötletek és jó keret a program megvalósításához, és ezt folyamatosan ellenőrizni kell.

Mága Zoltán cikkünk megjelenése után a következő levelet juttata el szerkesztőségünkhöz:

Tisztelt Szerkesztőség!

A hiteles és korrekt tájékoztatás miatt fontosnak tartom az Origo.hu cikkével kapcsolatban az alábbiak közlését:

Az elmúlt években, különösen a jelenlegi kormány regnálása alatt egyetlen alkalommal sem kaptam támogatást a Magyar Villamos Művek Zrt. vállalattól. Művészi, vagy karitatív munkámat, tevékenységemet néhány esetben magántulajdonú cégek, vállalatok és magánemberek segítik, akiknek ma is rendkívül hálás vagyok, hiszen az ő segítségük révén juthatok el a legszegényebb településekre, vihetem el az összefogás erejét és élelmiszeradományaimat a rászorulóknak idehaza és határainkon túl élő honfitársainknak.

Tény: a Magyar Villamos Művek Zrt. sem a már teljesített 100 templomi jótékonysági koncertsorozatomat, sem a magyar zenei kultúrát népszerűsítő Hegedűvarázs gálaest-sorozatomat, sem pedig a Budapesti Újévi Koncertemet nem támogatta, így valótlan az az állítás, hogy szponzorként segítették volna a rendezvényeim megtartását.

Megértem, hogy Mága Zoltán nevével sokkal könnyebb figyelemfelkeltő cikkeket közölni, és megbotránkozást, ellenszenvet szítani az emberek között, de arra kérem az igen tisztelt médiumokat és az újságírókat, hogy csak hiteles információkat közöljenek, és ne akarják összemosni, besározni nevemet, munkásságomat politikai vagy önös céljaik érdekében.

Megjegyzem, az elmúlt évtizedben közel egymilliárd Forint értékben sikerült támogatnunk a Magyarországon és a határon túl élő, bajbajutott honfitársainkat.

Úgy gondolom, az értéket jelentő, a magyar zenei kultúrát és országunkat népszerűsítő művészet minden támogatást megérdemel, és fontos, hogy a kormányzat, vagy akár állami cégek is áldozzanak erre a célra. Így tették ezt a történelemben mindig, hiszen országunknak is fontos, hogy ápolja és óvja nemzeti örökségünket, kincsünket, amelyet megőrzésre kaptunk szüleinktől, és azt ápolva és gazdagítva örökítjük majd tovább utódainkra.

Meggyőződésem, hogy Magyarország legkiválóbb művészeinek, produkcióinak, vagy kulturális közösségeinek támogatásának inkább örülni kellene, nem pedig hatásvadász címekkel, gondolatokkal félrevezetni a közvéleményt. Szeretném még egyszer leszögezni: sem zenekarom, sem rendezvényeim, sem személyem mindeddig célzott támogatást a cikkben említett állami vállalattól nem kapott.

Bízom abban, hogy az origo.hu hírportál cikke, vagy az abban foglalt információk a Magyar Villamos Művek Zrt. vagy más állami cégek vezetéséhez is eljutott, és a jövőben kiemelten fogja támogatni rendezvényeimet, tekintettel arra, hogy az idei év első napján Európa egyik legszínvonalasabb újévköszöntő rendezvényét tarthattam meg Budapesten, Magyarország legnagyobb és legkiválóbb, világhírű művészeivel.

Reménykedem abban, hogy a Nemzet Színészeit, Kossuth-díjas előadóművészeket és népszerű énekeseket, mintegy félezer résztvevővel zajló eseményt az MVM Zrt. és az Önök hírportálja is méltónak tartja majd arra, hogy egy állami cég szponzorként, vagy mecénásként támogatást nyújtson a produkciónak, az ország koncertjének. Bízom abban, hogy a támogatás révén az ideihez hasonló, vagy még magasabb színvonalon, és újból telt ház előtt, több mint 13 ezer emberrel együtt köszönthetjük majd a 2014-es évet, és akkor újra köszönetet mondhatok majd Önöknek a reklámfelhívásért.

Üdvözlettel:

Mága Zoltán



A cikk megjelenésével egy időben közérdekű adatigénylést küldtünk el az állami vállalatoknak, hogy nyilatkozzanak adományozói és szponzorációs tevékenységükről, valamint arról, hogyan döntenek a támogatásokról.