Nem fogok könyörögni Orbán Viktornak

2013.01.16. 9:03

Egy tanár hatvanévesen kezdene külföldi animátorkodásba vagy avokádótermesztésbe, más arra számít, hogy számlásként az után is dolgozhat, hogy június végétől a közalkalmazottaknak nem jár együtt a nyugdíj és a munkabér. Szerintük semmi baj nem lenne a kormány döntésével, ha a fiatalok előtt nyitnák meg az orvosi, tanári pályákat, csak nincs pályakezdő, aki elvállalná a munkát. A nyugdíjasokat hazaküldik, a németórákat meg majd megtartja, aki tudja.

Úgy érzi, elég fitt, tapasztalt és kedve is van, hogy nyugdíjas kora ellenére is dolgozzon a társadalomért, ezért büntetésként éli meg a kormány döntését az egyik fővárosi könyvtár műszaki osztályának munkatársa, aki közalkalmazottként dolgozik. Igazságtalannak tartja a lépést, úgy érzi, ezzel a közalkalmazottakat bünteti a kormány. "Persze, kivéve a gyevi bírót" - utalt többek között a miniszterekre, akik lehetőséget kapnak a nyugdíj mellett dolgozni.

Nyugdíj vagy bér?

A nemzetgazdasági miniszter tavaly júniusban, a 2013-as költségvetés fő számait ismertetve jelentette be, hogy a kormány nagyjából 20 milliárd forintos megtakarítást remél attól, hogy a közszféra munkavállalóira is elrendeli a kényszernyugdíjazást. Egy tavaly év végén kihirdetett kormányhatározat szerint azoknak, akik nyugdíj mellett dolgoztak a közszférában, április 30-ig kell jelezniük, hogy a továbbiakban az ellátásukat vagy a munkabérüket szeretnék-e, mert a kettőt együtt nem vehetik fel. Akik a bért választják, azok július 1-jétől nem kapnak nyugellátást. Akik korhatár előtti ellátást kapnak, azoknak be kell jelenteniük, hogy az ellátást nem kívánják igénybe venni, viszont nem kell egyedi mentességet kérniük a tovább foglalkoztatásra, tekintettel arra, hogy még nem töltötték be a nyugdíjkorhatárt.

Az év végén kihirdetett kormányhatározat azt is rögzíti, hogy ha a foglalkoztató különösen fontos érdeke vagy a költségvetési szerv alaptevékenysége indokolja, a munkáltató - a kormány véleményének kikérése után - dönthet más közalkalmazott, illetve kormánytisztviselő foglalkoztatásáról. Orbán Viktor miniszterelnök decemberben azt mondta: egyedi, miniszterelnöki engedéllyel a nyugdíjkorhatár elérése után is maradhatnak a közszférában azok a munkavállalók, akiknek a szakmájában, mint például az orvosoknál, utánpótlásgondok vannak.

A fővárosi könyvtár munkatársának a nyugdíja és a fizetése közel megegyezik, nem fog mentességet kérni, hogy tovább dolgozhasson, mert "így nem érdemes". De lehet, hogy keres más lehetőséget. Azt mondta, neki jobb a helyzete, mint annak a szintén nyugdíjas kollégájának, aki csekély nyugdíja kiegészítése érdekében vállalt négyórás munkát. "Neki igazából nem adnak lehetőséget arra, hogy segítsen önmagán" - mondta. Munkaköre szerinte nem olyan jellegű, ahol a fiatalok elől venné el a helyet. "Kell ide tapasztalat, gyakorlat, ami nem biztos, hogy egy fiatalnál megvan, és az sem biztos, hogy ilyen helyre vágyna" - mondta. Azt nem érzi túlzásnak, hogy a nyugdíj mellett fizetést is kap. "Közel 50 évvel mögöttem, amit ledogoztam, ez jár, de elveszik. Hiába fizettem 50 évig a járulékokat, most már nem érdemlem meg. Furcsa egy döntés, amibe ráadásul nem vonták be az egész társadalmat, csak a közalkalmazottakat."

Kirobbantani sem lehet őket

Egy szintén érintett kórházi dolgozó a gyerekgyógyászat halálát jósolta, ha tényleg nyugdíjba küldik a 62 éven felüli egészségügyi dolgozókat. Szerinte az egészségügyre jellemző egyfajta feudális struktúra, a főorvosok beássák magukat húsz évre egy-egy pozícióba, és "kirobbantani sem lehet őket", ebből a szempontból érthető lenne a kormány szándéka. Úgy becsülte, hogy a kormány intézkedése nagyjából hatezer 62 év feletti orvost érinthet, akiknek a harmada, de akár a fele is megkaphatja a mentességet.

Forrás: AFP/Patrick Sinkel

Akik a szakmán belül pótolhatóak, valószínűleg szerződés formában gyógyíthatnak majd tovább. Szerinte sok érintett dacból nem adja be a mentességet igénylő kérelmet. "Azt gondolják, hogy itt dolgozom húsz-harminc éve, nem fogok nekiállni könyörögni Orbán Viktornak, hogy maradhassak" - mondta. Az érintett orvosok közül sokan átszivárognak majd a magánszolgáltatókhoz, és ott dolgoznak tovább.

De hol vannak a fiatalok?

Az Uzsoki Utcai Kórház főigazgatója, Ficzere Andrea az [origo]-nak azt mondta, hogy az intézményben jelenleg 130 nyugdíjas dolgozik, és harminc nyugdíjas korú, akik még nem vették igénybe a nyugdíjukat. A kórháznak nagy szüksége van rájuk, hiszen amikor az intézmény létszámhiánnyal küzd, minden szakképzett, elkötelezett munkaerőre szükség van. Ficzere nem tud arról, hogy lennének olyan kollegái, akik nem kérvényeznék, hogy maradhassanak a helyükön.

Az igazgató szerint visszás lehet, ha az érintettek megkapják a korábban az egészségügyi államtitkár által megígért béremelést, hiszen a hasonló körülmények között, ugyanannyit dolgozó, de egy-két évvel fiatalabb orvosokkal szemben ez nem lenne igazságos. (A kormány korábban megígérte, hogy a bérükön túl ösztöndíjat akar fizetni azoknak az egészségügyi dolgozóknak, akik a mentességet kérik. Az úgynevezett Senior ösztöndíj összege azonos lenne az öregségi ellátással.)

"Az teljesen rendben van, hogy nyissuk meg a fiatalok előtt a pályát, csakhogy nagyon kevés a fiatal. A kórházak többségében a dolgozók 20-30 százaléka nyugdíjas. Ha ezeket a szakembereket kiveszik a rendszerből, nem lesz, aki ellássa a betegeket" - mondta Ficzere, aki szerint már korántsem annyira divatszakma orvosnak lenni, mint húsz éve. Szerinte "sokkal kevesebb olyan fiatal orvos van, aki Magyarországon is szeretne dolgozni. Egyszerűen hiányzik az utánpótlás". A főigazgató szerint sok kérdés még tisztázatlan, a megszületett rendeletet sokan eltérő módon értelmezik, így azt sem lehet pontosan tudni, hogy a nyugdíjba küldött kollégák helyére milyen módon lehet új embert felvenni.

A kórházak feudális jellege Ficzere Andrea szerint régen sokkal jellemzőbb volt, ma már ez nem akkora probléma. Ennek ellenére úgy látja: a kötelező nyugdíjazáskor külön kellene választani azokat az orvosokat, akik a napi betegellátásban dolgoznak és a vezetői posztokon ülőket. "Ezzel a döntéssel a mindennapi betegellátás kerülhet veszélybe. Szerintem megengedhetetlen, hogy a betegek orvoshiány miatt ne kapják meg a szükséges kezeléseket, ezért törekedni kell arra, hogy addig, amíg az orvosutánpótlás megoldása kérdéses, az idősebb, megfelelő szaktudású és aktív munkát vállaló kollégák folytathassák a munkájukat."

Így volt ésszerű

"Nyugdíj mellett, csökkentett üzemmódban, heti 10-15 német órát tartottam a gyerekeknek" - mondta az egyik ceglédi szakközépiskolában némettanárként dolgozó Fényi Gabriella, aki június után otthagyja az iskolát. Tavaly júniusban, 59 évesen és 40 év szolgálati idővel a háta mögött ment korhatár előtti ellátásba. Rajta kívül még hárman döntöttek így az iskolában tanítók közül. "A munkáltató akkor arra kért minket, hogy folytassuk tovább a tanítást, így félállásban maradtam az iskolában" - mesélte. A tanárnő szerint az iskola nem hülye, tudja, hogy kire van szüksége. "Miért nem működhet ez így tovább?  Nem azért mert konzervatív vagyok, hanem mert ez így volt ésszerű. Ha egyszer nem jelentkezik a német szakra senki, akkor miért nem dolgozhatok tovább" - kérdezte.

Vannak kivételek

A kormány keddi közleménye szerint az önkormányzati egészségügyi intézményeket nem érinti a kötelező nyugdíjazás. A helyi önkormányzatok által fenntartott intézmények, továbbá a helyi önkormányzati hivatal vagy polgármesteri hivatal jogviszonyaira, így az általuk foglalkoztatott közalkalmazottakra, valamint a helyi önkormányzati feladatok ellátására kötött megbízási vagy vállalkozási szerződés alapján foglalkoztatottakra a kormányhatározatban foglaltakat nem kell alkalmazni.


A tanárnő azt mondta, már a múlt héten bekérték az iskola igazgatójától a kettős jövedelműek listáját, úgyhogy szerinte most már szinte teljesen biztos, hogy júniustól nincs munkája. "Utána se óraadóként, se megbízási szerződéssel nem dolgozhatok. Még leérettségiztethetem a csoportomat, de utána vége" - mondta Gabriella, aki most hatvanéves, a nyugdíja jóval magasabb, mint a félállásban kapott bére, ezért nem kér méltányosságot. "Ki az a bolond, aki 62 vagy 63 évesen elkezd újra heti 32 órában dolgozni?" - kérdezte.

Németóra helyett avokádót termeszt

Júniustól az iskolában maradó három némettanárra jut az összes óra megtartása, Gabriella helyére ugyanis nem vesznek fel mást. Úgy gondolja, eddig sem vette el egyetlen fiatal tanár munkáját sem, azzal, hogy a nyugdíj mellett az iskolában maradt, nem ezért nem vettek fel senkit, hanem mert nincs jelentkező. "Ha felvennének a helyemre egy fiatalt, más szájízzel hagynám el a pályát. Úgy egyet tudnék érteni a döntéssel, de most úgy érzem, hogy azzal, hogy elmegyek, a többiek nyakán hagyom itt a plusz órákat."

Szívesen dolgozott volna tovább az iskolában, ha szükség lett volna a munkájára. Már most azon agyal, hogy mit fog magával kezdeni júniustól. Valószínűleg jövő ilyenkor Ausztriában lesz egy ötcsillagos szálloda animátoraként. "A pénz miatt gondolkodom az új munkán. Devizahitelem van, nem jövök ki csak a nyugdíjamból" - mondta a némettanárnő, aki azt sem tartja kizártnak, hogy eladja mindenét, kimegy a Kanári-szigetekre, vesz egy kunyhót, és avokádót termeszt.