Vágólapra másolva!
Az út szélén kaszálnak vagy őrizet nélkül lovas kocsikáznak azok a rabok, akik az Állampusztai Börtönben töltik a büntetésüket. A helyiek szerint nem sok vizet zavarnak, az államnak mégis milliós bevételt termelnek. Csütörtökön olyan baromfivágóhidat kaptak, amellyel az ország összes börtönének ők adhatják a csirkehúst, de kórházaknak és iskoláknak is juthat belőle.
Vágólapra másolva!

Nem mindennapi vendég érkezett csütörtökön az Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézetbe. A tiszteletére őrök kerültek az amúgy nagyrészt őrizetlenül álló bejárati sorompóhoz, díszegyenruhás rendőrök szalutáltak a főépület bejáratánál, és a baromfi-feldolgozó üzem környékét is kitakarították. "Készüljetek, mindjárt jön" - jelentették rádión, amikor megérkezett, és mindenkinek fel kellett állnia, amikor belépett a terembe. A vendég Pintér Sándor belügyminiszter volt, akinek az érkezéséről az is árulkodott, hogy az amúgy kietlen puszta kanyarjaiban rendőrautók álltak.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Pintér Sándor érkezik az állampusztai börtönbe (a képre kattintva galéria nyílik)

A Bács-Kiskun megye közepén fekvő börtönt egy kisebb szolgálati falu veszi körül, játszótérrel, óvodával és focipályával. A belügyminiszter kocsija egyenesen a központi épületbe hajtott, amely fénykorában egy gróf kastélya volt, ma a börtön vezetősége dolgozik benne. Pintér azért érkezett az állampusztai börtönbe, hogy átadja az újonnan épített baromfi-vágóhidat, amellyel nagy tervei vannak.

Rabok termelik a milliókat

A fogvatartottak önellátása, valamint teljes foglalkoztatása kormányzati cél - mondta a belügyminiszter. A félmilliárd forintból megépített vágóhíd nyolcvan elítéltnek ad majd munkát, és ez fogja ellátni az országban lévő összes börtönt mélyhűtött csirkehússal. Az épület ragyogott a tisztaságtól, hatalmas hűtők és gépek sorakoztak egymás mellett, amelyeket a belügyminiszter alaposan végigmustrált, majd a többi vendéggel egyetértésben megjegyezte, hogy ez nagyon komoly.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Pintér érdeklődve hallgatta, ahogy a vágóhíd működését magyarázzák (a képre kattintva galéria nyílik)

A vágóhíd azonban csak a jéghegy csúcsa, az állampusztai börtönben ugyanis nemcsak büntetés-végrehajtással foglalkoznak, hanem állattenyésztéssel és növénytermesztéssel is. A börtönnel szoros együttműködésben lévő Állampusztai Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft. hatszáz elítéltet foglalkoztat, és közel tízezer hektárnyi földön gazdálkodik. Gabonát termeszt, és több száz mangalicát, valamint több ezer baromfit és juhot is gondoz.

Az állami tulajdonban lévő társaság 2011-et több mint hatszázmilliós adózott eredménnyel zárta, a megrendelők az állam más szervei voltak. A kft. vezetője ugyanakkor azt mondta, hogy áruházláncok is érdeklődnek a termékeik után, Pintér szerint pedig az állampusztai cég kórházak és iskolák konyhájának is képes lesz élelmiszert termelni. Az élelmiszert pedig szabadon vagy szolid őrizet alatt dolgozó rabok állítják elő. Ők kapálnak a mezőkön, őrzik a juhokat, vagy dolgoznak az új vágóhídon.

Szippantós kocsival száguldanak

"Van olyan fogvatartott, aki az állattartótelepen őrzés nélkül, éjjeli őrként dolgozik, és nem szökik meg" - mondta az [origo]-nak Ujszászi Zoltán bv. ezredes, a börtön parancsnoka. Ujszászi szerint az intézetben lévő rabok kisebb súlyú bűncselekmények miatt kerültek oda, és mindössze néhány évre ítélték őket. A kft.-nél szakemberek irányítása alatt dolgoznak.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
A vágóhíd nyolcvan elítéltnek ad munkát (a képre kattintva galéria nyílik)

"Kaszálnak az út szélén, általában elmegyek mellettük" - mondta az [origo]-nak egy egykori börtönőr, akinek ma már földje van a börtön tőszomszédságában. Látott azonban már rabot lovas kocsival takarmányt fuvarozni, a börtön területén buszt vagy traktort vezetni, sőt szippantós kocsit is. "Ő rabruhában vezet, mellette ül egy smasszer" - mondta.

A börtön parancsnoka szerint a külső munkára való kiválasztáson múlik, hogy nem szöknek el a szabadon dolgozó rabok, de a a fogvatartottak jogkövető magatartására is építenek. De a leglazábban kezelt rabokat is ellenőrzik bizonyos időközönként, amikor egyedül vannak a pusztában.

Fizetnek is a dolgozó raboknak
A mindenkori előző évi minimálbér egyharmada a munkadíjuk havonta, azaz jelenleg 26 500 forint körül keresnek egy hónapban. Ebből napi háromszáz forintot kell az eltartásuk költségeire fordítani, a maradékot megtarthatják. Az összeg egy részét azonban csak a szabadulásuk után vehetik fel, hogy legyen miből élniük közvetlenül a szabadulás után, így azt az összeget a börtön zárolja.


A börtönőr szerint ritkán fordult elő vele, hogy beszélgetésbe elegyedett a rabokkal, egyikük például megdicsérte a tetoválását. Ezen túl azonban nincs mit beszélnie velük. "Egy zsivány nem fog téged megszólítani, és az emberek sem őt" - mondta az [origo]-nak az egyik közeli falu kocsmájában egy férfi, aki évekkel ezelőtt a kft.-nél dolgozott civilként. Szerinte mindenki ismeri a szabályt, hogy a rabokkal nem lehet beszélni. "Visszajutna a dolog a börtönőrökhöz, és ez rontaná a rab pozícióját" - mondta.

Szerinte a szabad mozgás óriási dolog a börtönben, amelynek a lehetőségét nem szívesen vesztik el a rabok. "Kiküldik reggel a telepre takarmányért, megy, és közben a kutya sem szól hozzá" - mondta az egykori börtönőr. Szerinte jót tesz a raboknak a munka, "gyorsabban telik az idő, a zárkában meg lehet bolondulni", és így ráadásul nincs idejük a szökésen gondolkodni.

Megkattant, és elment

Ennek ellenére a börtönből az elmúlt években többen is megszöktek, egytől egyig kimenőről vagy külső munkáról lógtak el. 2006-ban tizenhatan nem mentek vissza a börtönbe, miután kiengedték őket, hogy szavazhassanak az önkormányzati választásokon. 2009-ben a felvigyázó rendőr szeme elől szökött meg egy külső helyszínen dolgozó rab, őt fél évvel később kapták el. 2010-ben pedig húsz fogoly egyszerűen nem ment vissza a háromnapos kimenőről.

"Tavaly volt utoljára ilyen, le is zárták a környéket, itt a sarkon is állt egy smasszer" - mondta az egykori börtönőr. Tudomása szerint a szökevény szintén szabadmozgású volt. "Megkattant, és elment. Családi problémái voltak" - mondta. Pár nap múlva azonban elkapták.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Az elmúlt években többen is megszöktek a börtönből (a képre kattintva galéria nyílik)

A helyiek azonban nem tőrödnek a szökésekkel. A börtön tőszomszédságában lévő majorságon azt mondták, nem zavarja őket a börtön, sőt örülnek neki, ugyanis rengeteg munkát ad a helyieknek. A közeli Hartán is a munkahelyeknek örültek. "A rabok nem jönnek ide" - mondták egy helyi szépségszalonban arra, hogy félnek-e a szökött fegyencektől.

A mezőkön robotoló rabok fénykora azonban már leáldozott. Az [origo]-nak a két egykori bv.-alkalmazott is azt mondta, hogy a rendszerváltás után még százak dolgoztak a mezőkön, ma viszont sokkal kevesebb rabbal lehet találkozni. "Visszaesett az igény a fizikai munkára" - mondta az [origo]-nak az egyikük. Szerinte ma már a kft. gépesítve dolgozik, aminek következtében több szakemberre és kevesebb fizikai munkát végző elítéltre van szükség. A vágóhidat viszont jó ötletnek tartja, mert munkahelyet teremt a rabok számára, ráadásul nem veszteséget termel a börtönnek, hanem hasznos terméket állít elő.

Őrök is rács mögé kerültek
A börtönőrök között is van olyan, akit elítéltek vagy meggyanúsítottak. Tavaly júliusban nem jogerősen hat év fegyházbüntetésre ítélt a bíróság egy őrt, mert riasztópisztollyal kirabolt egy bárt. Októberben pedig életveszélyt okozó testi sértés és önbíráskodás miatt vettek őrizetbe egy másik börtönőrt, aki a gyanú szerint az apjával egy ellopott traktor miatt megvert, majd felakasztott egy juhászt a közeli erődben. Erről szóló riportunkat itt olvashatja.