Nem a csórók menedéke a magyar sereg

2013.01.31. 16:53

A profi hadsereg igazságtalanul sodorja veszélybe a szegényeket, mivel elsősorban ők fanyalodnak a katonáskodásra - állítja Bajnai Gordon egyik közeli munkatársa. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű. A magyar hadsereg eleve elég magasan kvalifikált, sok a diplomás katona, érettségije pedig mindenkinek van. A sorkatonaságot ráadásul meghaladta már az idő, bár a véget nem érő katonasztorik arról is árulkodnak, hogy egy pár hónapos kiképzés életre szóló kapcsolatokat szül.

Érdekes kérdéseket vet fel az erkölcs és az esélyegyenlőség kérdését illetően, hogy az USA-ban az alacsonyabb jövedelmű családok gyerekei jelentkeznek katonának, ami akár Magyarországon is igaz lehet - vetette fel egy múlt héti cikkében Felcsúti Péter, a Bajnai Gordon által vezetett Haza és Haladás Egyesület egyik alapítója. Felcsúti a sorkatonaságról szóló ausztriai népszavazással kapcsolatban a Magyarnarancs.hu-n írt blogjában egy amerikai morálfilozófus érvelését idézve azt feszegette, hogy jó van-e a piacra bízni a haza védelmét, amikor a szegényebbek inkább vállalnak életük kockáztatásával járó feladatot. Ami azonban igaz Amerikában, nem feltétlenül igaz Magyarországon.

Mind az angol, mind az amerikai haderőnél kimutatható, hogy a tiszti állomány kivételével olyanok kerülnek be, akik "nem a középrétegbe tartoznak" - mondta az [origo]-nak Czuprák Ottó, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Vezetéstudományi Tanszékének megbízott vezetője. Magyarországon azonban nem ez a tapasztalat, mert "jelen pillanatban nagy a túljelentkezés, nem csak a perifériáról jelentkeznek a haderőbe. Sok a pályázó, az alacsonyabb beosztásokba is közép-, illetve felsőfokú végzettséggel rendelkező személyek jelentkeznek" - mondta az [origo]-nak a tanszékvezető.

Ezt támasztják alá a Honvédelmi Minisztérium által az [origo] rendelkezésére bocsátott kutatási adatok is. A szerződéses katonák több mint ötöde (21,5 százalék) diplomás, és több mint kétharmaduk (71 százalék) középiskolai végzettséggel rendelkezik. A tavalyi jelentkezők 3,6 százaléka volt felsőfokú végzettségű, és a zömük (66,7 százalék) középiskolát végzett - derül ki a minisztérium felkérésére a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által tavaly június és november között elvégzett kutatásokból. Arra ugyanakkor nincs adat, hogy a jelentkezők milyen anyagi körülmények közül érkeznek, de több megkérdezett szakember is azt mondta, nem elsősorban a szegények közül kerülnek ki a jelentkezők.

Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd
Erre biztosan nem jó egy sorkatona

Czuprák szerint ez elsősorban az ország gazdasági helyzetétől függ: "2020-ra, ha a tervek szerint megkétszereződik a GDP, akkor a munkaerő-piaci helyzet miatt minden valószínűség szerint megváltozik a jelenlegi állománystruktúra helyzete." A sorkatonaság és a profi katonaság között ugyanakkor nehéz választani. A két rendszer költségei például nehezen összevethetők. Alapvetően politikai döntés, hogy valahol van-e , vagy nincs sorkatonaság - mondta Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetője, aki szerint anyagi okok nem relevánsak a kettő közötti választáskor.

Melyik a drágább?

Az [origo] minikutatásából is az derül ki, hogy a sorkatonaság és az önkéntes katonaság helyett az ország fejlettsége, katonapolitikai helyzete a meghatározó abban, hogy mennyit költ a hadseregre. Ezt jól mutatja például az egy lakosra vetített védelmi kiadás.

Magyarország (a SIPRI stockholmi székhelyű nemzetközi békekutató intézet adatai szerint) évente egy lakosra számítva 135 dollár körüli összeget költ hadikiadásokra. Ez Szlovákiában 2010-ben 207, Romániában 110, Szerbiában 117, Horvátországban 237 dollár volt úgy, hogy egyik országban sincs sorkatonaság. Ausztriában ugyanakkor - ahol két hete a szavazók 60 százaléka elutasította a sorkatonaság eltörlését -, ez az érték 415, a hasonló helyzetű Svájcban 513, és a sorkatonaságot szintén fenntartó Finnországban pedig 702 dollár volt.

A magyarhoz hasonló egy főre eső GDP-vel rendelkező országok közül Oroszországban és Észtországban van sorkatonaság. Előbbi 409, utóbbi pedig 254 dollárt költ a katonáira évente egy lakosra számítva, Lengyelország, ahol nincs sorkatonaság, 227 dollárt. A két szélsőséges példa az USA és Izrael. Előbbi, amely kétségkívül a világ vezető katonai hatalma, évente lakosonként 2141 dollárt költ önkéntes haderejére, utóbbinak pedig, amelynek közel minden szomszédjával rendkívül feszült a viszonya, 1882 dollárba kerül évente lakosonként a sorkatonaság.

Kiváltható

Tálas Péter szerint Magyarországon valószínűleg drágább lenne a sorkatonaság, mint az önkéntes rendszer, de az biztos, hogy az egy katonára eső költség magasabb a hivatásos hadseregben, viszont kevesebb kell belőlük, és hosszabb ideig szolgálnak, vagyis az összköltség alacsonyabb lehet. Szerinte elsősorban ott van értelme a sorkatonaságnak, ahol nem kizárólag katonai kérdésként kezelik.

Ausztriában például az ország féltve őrzött nemzetközi semlegességével is párosul a sorozás, a szavazást megelőző kampányban pedig a mellette szóló érvek között szerepelt az is, hogy a besorozott, de fegyveres szolgálatot nem vállalók szociális feladatokat is teljesítenek emellett. Másutt a tradíció miatt tartanak ki a sorkatonaság mellett, ilyen például Finnország, ahol a történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy így oldható meg hatékonyan a területvédelem. A hasonló logika szerint a sorkatonaságot sokáig fenntartó Svédország 2010-ben váltott, ahogyan tavalyelőtt Németország is áttért az önkéntes haderőre.

Forrás: AFP/Alexander Klein
Az osztrákok ragaszkodnak hozzá

Tálas szerint fontos megnézni, hogy a sorkatonaság praktikusan mit jelent: Európában - azokban az országokban, ahol van ilyen - ez jellemzően hat hónapos szolgálatot jelent, "ami a kiképzésre sem igazán elég". Sok olyan feladat van, amelyet sorkatonákkal nem lehet megoldani, bonyolultabb lett a technika, amely nagy hozzáértést igényel, sok országban pedig jogszabályok tiltják, hogy sorkatonákat küldjenek missziós feladatokra. A régi típusú hadseregnél azért kellett sorkatonaság, mert bizonyos technikai eszközök működtetéséhez sok ember kellett, manapság azonban már jóval kevesebbre van szükség.

A felmerülő feladatok, amelyekre a sorkatonákat alkalmasnak tekintik - a polgári védelem, szociális tevékenység, más nem kimondott katonai jellegű feladatok - viszont nélkülük is megoldhatók. Tálas Péter példaként említette a közelmúltban Magyarországon is bevezetett polgári védelmi szolgálatot (erről bővebben itt olvashat).

Kohéziós erő lehet

A sorkatonaság inkább katonai-társadalmi kérdésnek tekinthető. Itthon mindenki életének fontos része volt ez, mivel volt egy szocializációs része. Manapság ezekben a generációkban egy társaságban előbb-utóbb előjönnek a katonatörténetek: ki hol szolgált, milyen élményekkel lett gazdagabb, függetlenül attól, hogy ezek jók vagy rosszak voltak. "Bizonyos értelemben közelebb hozta a társadalomhoz a hadsereget, ám a profi hadsereggel ez a kapcsolat megszakadt" - mondta. A sorkatonaságnak tehát olyan funkciója lehet, hogy a hadsereget közel tartja a társadalomhoz, és általa könnyebben ellenőrizhetők azok is, akik fogékonyak a militarizmusra, és ezt a lelkesedésüket ellenőrzött keretek között élhetik ki, nem pedig militarista szélsőséges csoportok révén.

Mások is a társadalmi kohéziót, a nemzeti összetartást említették mint a sorkatonaság elsődleges szerepét. Czuprák Ottó Helmuth Kohl korábbi német kancellárt említette, aki annak idején kijelentette, hogy a német társadalom egységét a sorkötelezettségben nevelés biztosította, és amíg politikai befolyása él, nem engedi, hogy eltöröljék. Ez azonban 2011-ben mégis megtörtént.