Füvet kellene enni a magyar atombombához

2013.02.13. 13:26

Észak-Korea kedden akkora atombombát robbantot, hogy még Japánban is érezni lehetett a rengéseket. A szaktudás és több technikai feltétel Magyarországon is adott egy ilyen bomba építéséhez. Mégsem valószínű, hogy valaha lesz magyar atombomba: a békés atomenergiához értünk, a hadászatihoz nem, hasadóanyagot szerezni bonyolult vagy méregdrága lenne, ráadásul kipróbálni sem tudnánk. Mi kellene a magyar atombombához?

Észak-Korea kedden megerősítette, hogy végrehajtotta harmadik kísérleti atomrobbantását. Az észak-koreai állami hírügynökség közleményében azt írta, hogy sikeresen és tökéletesen hajtottak végre egy föld alatti nukleáris robbantási kísérletet, amelynek célja megfogalmazásuk szerint az ország védelmének és szuverenitásának erősítése volt az Egyesült Államok folyamatos ellenségeskedésével szemben. A környező országokban földrengést is észleltek, a dél-koreai védelmi tárca szerint a rengést egy 6-7 kilotonnás nukleáris robbantás okozta.

Magyarország soha nem akart, és a távoli jövőben sem szeretne Észak-Korea nyomdokaiba lépni, mégis az ország több helyen úgy szerepel, mint amely korlátozottan ugyan, de képes lenne atomfegyvert előállítani. A National Public Radio nukleáris fegyverekkel kapcsolatos összeállítása szerint Magyarország olyan állam, amely rendelkezik azzal a technikával, amely a nukleáris fegyverek előállításához kell, és a hadászattal foglalkozó Jane's brit szaklap szerint az országnak megvannak a korlátozott lehetőségei az atombombához.

Forrás: AFP

A környező országok közül Románia, Ukrajna, Bulgária, valamint a volt jugoszláv tagköztársaságok rendelkeznek hasonló képességekkel. Uránt dúsítani Magyarországon nem lehet, viszont a románok, a németek, a hollandok, a belgák vagy a spanyolok tudnak. Az atombombához plutónium előállításával is el lehet jutni, erre viszont csak a nagyobb gazdaságok képesek, így a kicsi országok ezzel nem is próbálkoztak. A kommunizmus idején a régióban csak a románok és a jugoszlávok kezdtek titokban atomprogramot, de egyik ország sem ért el komoly eredményeket.

Tudás, pénz és türelem kell

Az [origo] által megkérdezett atomfizikusok többsége szerint Magyarországon alapvetően megvan az atombomba gyártásához szükséges szaktudás - persze, ha félreteszünk mindenfajta politikai és gazdasági realitást, amely nem utolsó szempont egy ilyen volumenű program esetén. A nagyobb problémánk az alapanyagokkal és az előállítási folyamattal lenne.

Sükösd Csaba, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Nukleáris Technikai Intézetének docense azt mondta, hogy az atomfegyverekhez szükséges hasadóanyagot rendkívül nehéz előállítani és beszerezni is. Nukleáris robbanóanyagot magasan dúsított uránból vagy a 239-es plutóniumból lehet készíteni, ám ezek kereskedelmét nemzetközi egyezmények és szervezetek tiltják, és ezt nehéz kijátszani. Az atombombát gyártó országok számára csak a saját előállítás lehetősége maradt, ami viszont rendkívül időigényes és drága - mondta a szakember, aki szerint az urándúsító művek működtetése sem egyszerű, mert ezek felépítése olyan technológiákat és anyagokat igényel, amelyeket egyetlen ország egyedül nem képes előállítani, ráadásul ezeknek a termékeknek a piaca nagyon erősen szabályozott. Irán is különböző kerülőutakon, alkatrészenként, szövevényes kereskedelmi hálózatokon keresztül jutott hozzá ezekhez - mondta Sükösd, aki szerint éppen ezért is szigorodtak azóta a nukleáris anyagok kereskedelmét korlátozó szabályok.

Forrás: AFP/Alain Le Bot

Ha a szükséges technológia és a szükséges anyagok megvolnának, akkor sem lennénk sokkal beljebb, mert az atombomba előállításához rengeteg energia kell. Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója szerint az urándúsító művekben több tízezer centrifugának kell működnie, amihez nagyságrendileg egy atomerőműnyi energia szükséges. Ha pedig az atombomba alapanyagául a plutóniumot választjuk, akkor speciális atomreaktort kell építeni, mert a békés célú atomerőművek - mint például Paks - nem jók erre a célra - mondta az intézetigazgató.

Az atomfizikusok szerint annak sincsen sok jelentősége, hogy Magyarországon vannak uránlelőhelyek, mert nem az uránbeszerzés, hanem a feldolgozása az igazán nehéz feladat. Ha az atombomba el is készülne, akkor tesztelni is kellene, de erre Magyarországon nincsen megfelelő terület sem.

Nem lapátolta el a havat a szomszéd? Atomot neki!

Egy amerikai nukleáris ügyekkel foglalkozó szakmai blog olyan alkalmazást fejlesztett ki, amelyben tetszés szerint kiválaszthatjuk, hogy milyen atombombával, mit szeretnénk lebombázni. A térképen láthatjuk, hol mekkora pusztítást végezne a ledobott nukleáris töltet.


Tallián Miklós fizikus szerint viszont nemcsak a technológiai oldalról vannak Magyarországnak hiányosságai, de a magyar tudás sem elegendő ahhoz, hogy nukleáris fegyvereket hozzunk létre. Szerinte a magyar atomfizikának csak a polgári célú, békés nukleáris energiában vannak tapasztalatai, de sem a hasadóanyag-előállítás terén, sem a bomba elkészítésében nincsen meg a megfelelő szaktudás.

Forrás: AFP

A fizikus elmondta, hogy ha a know-howt sikerülne valamilyen módon megszerezni, akkor rengeteg pénzt és időt kell a megfelelő technológiák megszerzésébe és felépítésébe fektetni, ami még az olyan nagy országoknak sem megy egykönnyen, mint Irán vagy a Pakisztán. Az Indiával versengő muszlim állam atomprogramjának indulásakor olyan elszántság volt a politikai-katonai vezetésben, hogy a miniszterelnök azt mondta: "akár ezer évig füvön és leveleken élünk, sőt akár éhezünk is, csak azért, hogy olyan bombánk legyen, mint Indiának". Tallián szerint a pakisztániak tényleg mindent beleadtak, hogy atombombájuk legyen, és végül sikerrel is jártak. A sikerből pedig profitált Irán is, amely alkalmazott több pakisztáni atomtudóst.

Hamar lebuknánk

Ha a politikai és gazdasági háttér meglenne is az atombomba előállításához, Magyarországot valószínűleg hamar fülön csípné a nemzetközi közösség, ugyanis világméretű, sőt a világűrre is kiterjedő rendszerek ellenőrzik az ilyen jellegű tevékenységet (több magyar határátkelőnél is vannak telepített ellenőrző-állomások, és mozgó eszközökkel is vizsgálják a radioaktív sugárzást). A hasadó anyagokról grammnál pontosabb leltárt kell vezetni, ellenőrzéskor pedig grammra pontosan el kell vele számolni, nehogy valahogyan el lehessen különíteni és kivonni az ellenőrzés alól szignifikáns mennyiséget - mondta Sükösd Csaba.

Az 1970-ben hatályba lépett atomsorompó-egyezményt Magyarország például az elsők között írta alá. Ennek lényege, hogy megakadályozzák a nukleáris fegyverek elterjedését, és a békés célú nukleáris energia használata felé terelje az országokat. A szerződést aláíró országok vállalták, hogy az atombombával rendelkezők nem adhatják át más államoknak atomfegyvereiket és segítséget sem nyújthatnak ezek előállításához, míg az atomfegyverrel nem rendelkező országok nem fogadnak el semmilyen segítséget ehhez. De Magyarország aláírta az átfogó atomcsendegyezményt és néhány más kisebb egyezményt is, amelyek további biztosítékokat adnak arra, hogy egy ország csak békés célra használhassa nukleáris készleteit.