Csendessége és konfliktuskerülő személyisége többször is jól jött Zsiga Marcellnek politikai karrierje során. Bár egészen fiatal korától készült valamilyen formában a közösségi szereplésre, kis túlzással szerencsés véletlenek alakították a pályáját. Az elmúlt hónapokban előbb költségtérítése, majd lakásépítése miatt csapkodtak körülötte a villámok. Kritikusai szerint ezek is mutatják, hogy elszakadt a valóságtól, ismerősei szerint azonban természetéből adódik, hogy nem harcol keményebben az igazáért. Ki az a Zsiga Marcell, és hogyan jutott a diákmisétől a Fidesz parlamenti padsoráig?

Minden bizonnyal sokáig emlékszik majd Zsiga Marcell 2009 decemberére: sűrű és sorsfordító napokat élt át az akkor még csak 30 éves, de már régóta a politikában tevékenykedő miskolci fiatalember. Miután novemberben Felcsúton személyesen elbeszélgetett Orbán Viktorral és a Fidesz vezetőivel, ekkor tájékoztatták arról, hogy a Fidesz a sokáig sztárolni próbált, de éppen kegyvesztetté váló Pelczné Gáll Ildikó helyett őt indítja a borsodi 2-es körzetben, így egyetlen fidelitasos vezetőként lehetőséget kapott a parlamentbe jutásra. Mivel Orbán Viktor akkoriban nem titkolta elégedetlenségét a párt ifjúsági szervezetével szemben, a bizalom inkább szólt Zsiga személyének, semmint a Fidelitasnak. Beérett tehát a 2002 óta tartó szívós háttérmunka. "Nagy megtiszteltetés volt Felcsútra látogatni, és ott elfogadni a megtisztelő felkérést. Büszke voltam, hogy ezt elérhettem, és elsősorban szüleimre és nagyszüleimre gondoltam, akiknek a legtöbbet köszönhettem" - írta erről a pillanatról az [origo]-nak a politikus.

Zsiga Marcell ugyanis - bár önéletrajzában szerényen 2005-re teszi politikai pályafutásának kezdetét -, valójában már a Fidesz által elvesztett 2002-es választások után részt vett a miskolci Fidelitas alapításában, majd még ugyanabban az évben megyei elnök lett, és csak később jött az immár önéletrajzban is hangoztatott 2005-ös országos alelnökség. 

Zsiga Marcell, a csendes szervezőből lett botrányhősForrás: MTI/Kovács Attila

A diákmise az első lépés

A politikai irány nem lehetett kétséges: egy Zsiga családját ismerő forrásunk szerint hithű katolikus nevelést kapott, sokat hallotta kiskorában, hogy szovjetek lőtték hátba az apai ág felmenőit. Ráadásul a család barátja volt Kartal Ernő, a kilencvenes években éppen Miskolcon élő, azóta elhunyt plébános, akinek már a diákmiséin is rendszeresen részt vett Zsiga, Kartal pedig bemutatta az akkoriban gyónni akár más településekről is hozzá járó politikusoknak, akikről forrásunk nevek említése nélkül úgy beszélt: közülük többen is "a legfelsőbb körökhöz" tartoznak. Zsiga Marcell megkeresésünkre részben erősítette meg értesüléseinket: "Ernő atya magával ragadó személy volt, olyan ember, aki szót ért miniszterelnökkel, államtitkárral, polgármesterrel, de nem rest napközben a rendházban kialakított ebédlőben közösen enni az általa segített 100-120 hajléktalannal. A legjobb barátaimat az ő közösségének köszönhetem. És igen, jó kapcsolatot ápolt Orbán Viktorral és Lévai Anikóval is. Politikusokkal nem ismertetett meg" - közölte a politikus az [origo]-val.

Akkoriban persze még szó sem volt nagypályás politikáról, a helyi Fidelitas a kétezres évek első felében még sokkal inkább szólt a táborokról, programokról, focitornákról. Ez kapóra jött a tanárai visszaemlékezései szerint csendes, de jó szervező, a közösségi életben aktívan részt vevő Zsigának, aki így hamar megtalálta a helyét a szervezetben, de nem akart mindenáron kitűnni a többiek közül. Az egykori fidelitasos kollégáiban nem hagyott mély nyomot az ifjú Zsiga: az [origo] által megkeresett egykori, vele egy időben hasonló posztokat viselő társai azt mondták, hogy nem igazán emlékeznek rá, vagy nem dolgoztak együtt érdemben - ezt fidelitasos alelnöktől, sőt egy volt megyei elnöktől is hallottuk.

Nem volt harcos ellenkező

2006-ban a kompenzációs lista ötödik helyéről bejutott a miskolci közgyűlésbe, de az előrelépésre nem reagált aktivitással. "Nem volt véleményvezető, nem volt a fősodorban, négy év alatt talán ha 8-10-szer felszólalt az üléseken" - mondta egy, a 2006-2010-es ciklusban szintén önkormányzati képviselőként dolgozó, nem fideszes politikus. 2010-ben a történelem megismételte önmagát: Zsiga újabb lehetőséget kapott a bizonyításra, ő pedig újra a háttérmunkás szerepét vállalta: parlamenti frakcióbeli párttársai szerint nem szokott "kiesni a padból" az ötleteivel egy-egy frakcióülésen. "Nem is igazán ismerem, nem feltűnő figura, csendes, átlagos polgár" - mondta egy fideszes képviselő, egy borsodi országgyűlési képviselő szerint viszont "nem mindig az dolgozik sokat, aki látványosan végzi a munkát. Marcell nagyon szívós és szorgalmas, még ha ez nem is feltétlenül szembetűnő, és higgye el, nagyon sokat tesz Miskolcért is".

Zsiga Marcell a Kriza Ákos polgármesterjelölt mellett Miskolcon kampányoló Orbán Viktort várja 2010. szeptember 30-ánFotó: Tuba Zoltán [origo]

A civil karriertől már korán eltávolodó Zsiga Marcell - a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen elkezdett, majd 2004-ben Szegeden befejezett jogi tanulmányok után a megszerzett diplomáját rögtön sutba dobta - közben a gyermekkori szerelmeit, a sportot és a vallást nem elfelejtve mégis vállalt civil szerepeket: a miskolci női kosárlabdacsapat társadalmi elnöke, emellett 2009 óta a minorita plébánia képviselőtestületének tagja, méghozzá a legfiatalabb. "Ő csinálja például a homlokzatfelújítás szervezését. Intézi az ügyeket, kapcsolattartóként dolgozik, miközben aktív a testület ülésein is. Konfliktusba viszont nem megy bele, a viták nem jellemzőek rá, igaz, a testületre sem" - mondta a plébánia képviselő-testületének egyik tagja. Azt egy másik tag is megerősítette, hogy Zsigára egyáltalán nem jellemző a nyomulás, "soha nem politizál, és ha egy ötletét a többség leszavazza, azt elfogadja".

A mindenki által jókedélyűnek leírt fiatalember nem csak a politikában visszafogott, a magánéletben sem különösebben kitárulkozó: az [origo] megkeresett valakit, aki éveken át dolgozott együtt vele, volt, hogy napi 14-16 órát is, de arra kérte lapunkat, hogy ne írjuk le a nevét. Elmondása szerint ő sem ismerte meg mélyebben Zsigát. "Az az időszak arról szólt, hogy megpróbáltuk a fiatalok életét jobbá tenni. Jól éreztük magunkat. A politika akkoriban annyira nem volt téma, hogy még arról sem beszéltünk, hogy ki miért került ide. Fogalmam sincs például, hogy Marcellnek volt-e családi indíttatása, vagy valamilyen személyes élménye, ami miatt fidelitasos lett, sőt az ambícióiról sem beszélt. Nem hallottam soha tőle, hogy képviselő, államtitkár, ez vagy az akarok lenni" - mondta. Az őszinteséggel viszont nem volt gond a visszaemlékezése szerint: "Marcell tényleg hitt az egészben, nem arról volt szó, hogy felvette a kampánymosolyt, nagyon lelkes volt". A volt kolléga azt mondta, valamikor 2009 körül kezdett felfigyelni arra, hogy Zsiga egyre inkább profi politikussá érik, kitartó lett, ha valamit a fejébe vett, azt végig is vitte.

Sport, mezőgazdaság, alkotmány

Zsiga Marcell miskolci alpolgármesterként 2010-ben az ifjúságpolitika, sport, kultúra, oktatás, turisztika, egészségügy területeket kapta. Tavaly azonban egy újonnan kinevezett harmadik alpolgármester, Kiss Gábor vette át az oktatási és kulturális ügyeket, neki pedig megmaradtak a sport-, lobbi- és parlamenti kapcsolattartói feladatok. Zsiga értelmezése szerint ez nem volt számára pozícióvesztés, "hiszen így sokkal erőteljesebben képviselem azóta a város érdekeit a fejlesztésekkel kapcsolatban a különböző minisztériumokban és államtitkárságokon" - írta a politikus, hozzátéve: Kriza Ákos polgármester is ezt kérte tőle. "A miskolci lobbiban szeretett volna erősíteni, és ennek is köszönhető például, hogy a 112-es segélyhívó egyik központját Miskolcra telepíti a Kormány."

A parlamentben több témában is megszólalt, a mentőautók helyzetétől kezdve a parlagfüvön és az állambiztonsági múlton át a régi vasútvonalakig mindenféle ügyben tett fel kérdéseket vagy nyújtott be irományt. Bizottsági munkáját a mezőgazdasági bizottságban kezdte, majd párhuzamosan dolgozott az alkotmányügyi bizottságban is, tavaly februártól pedig már csak ez utóbbiban tag.

 

Zsigának eleinte bevált a politikai karrierjében a távolságtartás. Amikor például a cikkünk elején említett sorsfordító decemberi pártdöntés és a sikeres, 2010-es tavaszi parlamenti választás után a Fidesz országos központja feloszlatta a miskolci szervezetet, mert a pártvezetés elégedetlen volt az ottani munkával, több ősfideszes is áldozatául esett az ügynek. Zsiga azonban nem lett kegyvesztett, és az őszi helyhatósági választásoknak is nekifuthatott. Egy politikai ellenfele szerint ezt épp a háttérbe húzódásának köszönhette. "Amikor újra jelölt lett Marcell, őszintén szólva  meglepődtünk. Aztán jobban belegondoltunk, és rájöttünk, hogy a budapesti központból mondták meg, ki milyen posztért induljon, és egy olyan ember épp megfelelő választás lehetett, aki soha nem volt harcos ellenkező" - vélekedett.

Összeszorítja a fogát

Az utóbbi években nem ment minden ennyire simán: egyrészt Miskolcon kineveztek a két alpolgármester mellé egy harmadikat (lásd keretes írásunkat), de ennél is több álmatlan éjszakát okozhatott neki, hogy elkezdtek szállingózni az országos sajtó figyelmét is kiváltó botrányok. 2011 márciusában néhány nap különbséggel derült ki, hogy Zsiga édesapja és testvére Miskolcon önkormányzati cégeknél került pozícióba, illetve, hogy a politikus jogosulatlanul vett fel költségtérítést. Következő év februárjában egy nyilatkozatában a közmunkásbérről azt mondta, hogy meg lehet élni 47 ezer forintból (ekkor a bruttó fizetése 1,7 millió forint), majd év végén jött az útbotrány - újonnan vett miskolci háza környékén leaszfaltozták az utat. Néhány napja pedig a Blikk írta meg, hogy a vagyonnyilatkozatában nincs nyoma annak, milyen bevételből vette több tízmillió forintos házát. 

A miskolctapolcai ház, amely miatt kétszer is magyarázkodnia kellett a képviselőnekFotó: Albert Ákos [origo]

Zsiga mindegyik ügyben reagált a sajtónak: a költségtérítésről például azt mondta, hogy korábban az iszapkatasztrófa károsultjainak utalta a pénzt, majd elfelejtkezett róla, hogy kap pénzt ilyen jogcímen, az útfelújításról pedig azt közölte a polgármesteri hivatal, hogy a 2010-es árvíz után sok utcán kellett helyreállítani az utakat, ennek volt része ez az aszfaltozás is. A házáról azt mondta, hogy felerészben a feleségével vásárolták, és mindketten megspórolták a pénzt. Frakciótársai kitartóan állítják, hogy igazságtalanul támadják Zsigát. "A nyilatkozatait kiforgatják, pedig mindenre van racionális magyarázat, a házra például a szülői segítség, csak ezt nem akarja nagydobra verni" - mondták ismerősei. Zsiga édesapja, Zsiga Gábor évtizedeket töltött nagyvállalati és hivatali vezetői pozíciókban a rendszerváltás előtt és a szocialista városvezetés alatt is, a mályi Agrokerben az Opten céginformációs adatbázis szerint jelentős befolyása van, sokak szerint könnyedén segítheti fiát. Zsiga Gábor telefonos megkeresésünkre nem nyilatkozott, mindössze annyit mondott: személyes interjúban vállalja, hogy bebizonyítja, a fia el tud számolni a házvásárlással. Ezt firtató kérdésünkre Zsiga Marcell azt írta, hogy a "feles" tulajdonszerzésre megvolt a törvényes jövedelme, "noha az is tény, hogy családi összefogással sikerült kifizetni a teljes vételárat. A családomat egyébként szeretném megkímélni a méltatlan támadásoktól. Én vállaltam a közszereplést, ellenfeleim engem mindig megtalálhatnak. Csak ellenfelek legyünk és ne ellenségek."

Hogy miért nem állt ki a sajtó elé harcosan a fenti magyarázattal Zsiga Marcell, arra frakciótársai bibliai indokot találtak: "hiába támadják brutálisan, ő kenyérrel dob vissza. Szelíd, hívő ember, nem fog agresszívan védekezni". A Fideszben a tagok szerint nem téma Zsiga botránysorozata, "nem kapott fejmosást, szó sem esik ezekről, vannak fontosabb dolgok is a pártban".

Bírálói szerint viszont Zsiga elszállt a gyors karriertől. "Nincs különösebb baj vele, csak annyi, hogy totál védhetetlen dolgokat mond, aztán rosszul reagál" - utalt Zsiga botrányaira egy őt régóta ismerő miskolci ellenzéki politikus, aki szerint zárkózottabb lett Zsiga. "Az önkormányzati üléseken azt érzem, úgy beszél, mintha nem ezen a földön élne, elvesztette a kapcsolatot a valósággal, és ez az, amit nagyon rosszul csinál. Az ember nem lesz örökké politikus. Itt tíz év múlva is végig kell menni az utcán, és az emberek szemébe kell nézni".

Egy, a 2010-es kampányában is részt vállaló egykori segítőtársa, aki azóta másfelé sodródott, és már csak telefonon, baráti jelleggel tartja a kapcsolatot Zsigával, megkeresésünkre azt mondta: amikor ezek az ügyek szóba kerülnek közöttük, "azt érzem, hogy összeszorítja a fogát, és arra gondol: menni kell tovább, dolgozni kell, nem foglalkozni mással".