Naponta telefonálnak Iránból

Vágólapra másolva!
Égnek a magyar ügyvédi irodák vonalai, a harmadik világból tömegesen érdeklődnek a letelepedési államkötvény iránt, amivel aprópénzért válthatják meg külföldiek az EU-s tartózkodásukat. Az azonban rejtély, honnan tudnak irániak tömegei egy még nem élő opcióról - az NGM szerint a kormány állami pénzből nem finanszíroz médiakampányt a világban.
Vágólapra másolva!

Üzbegisztántól Indián át Kambodzsáig a harmadik világ számos országából százszámra érkeznek a telefonhívások magyar ügyvédekhez - mondták az [origo]-nak több irodánál. A hívásözön oka a letelepedési államkötvénynek nevezett opció, amellyel az EU-n kívüli állampolgárok 250 ezer euró (70 millió forint) értékű állampapír vásárlása ellenében öt évre letelepedési jogot kapnak Magyarországon. A kötvény mellé állampolgárság nem jár, de az ide érkezők zöld utat kapnak az EU-ba, ami a megkérdezett ügyvédek szerint a többség első számú motivációja lehet.

A letelepedési kötvény ötlete "kínai befektetőktől" származik, akik Babák Mihály fideszes képviselő szerint többször hangot adtak az elképzelésüknek: jó lenne, ha az állam valamilyen formában segítené az ő magyarországi befektetéseiket. A politikus ezt még tavaly októberben mondta a Népszabadságnak, majd 2012 decemberének első parlamenti ülésnapján megszavazták az idegenrendészeti törvény módosítását, amely lehetővé tette a letelepedést az államkötvény-vásárlóknak.

Három évet spórolni 70 millióért

A Bevándorlási Hivatal oldalán elérhető információk szerint a harmadik világbeli állampolgároknak nem kis könnyebbség az ajánlat. Korábban ugyanis anyagi helyzettől függetlenül három év folyamatos magyarországi tartózkodás volt a letelepedési engedély előfeltétele. Emellett kritérium volt és maradt, hogy rendelkezzenek állandó lakhellyel, büntetlen előéletűek legyenek, és ne jelentsenek nemzetbiztonsági kockázatot az országra. Egy külföldiekkel foglalkozó ügyvéd szerint ugyanakkor a nemzetbiztonsági feltétel eddig sem volt túl szigorúan ellenőrizve (mert nem is nagyon tudták), és valószínűleg a letelepedési kötvénnyel érkezőknél szinte egyáltalán nem is lesz.


Fotó: Mudra László [origo]
Az Állami Vagyonkezelőbe potyognak majd a pénzek a kínai befektetők malacperselyeiből

A letelepedési kötvény iránti érdeklődés annak ellenére hatalmas volt már az elmúlt hetekben is, hogy a részleteit szabályozó miniszteri rendelet csak február 19-én jelent meg. A rendelet tervezete már 2012-ben kész volt, az NGM szerint azért tartott ilyen sokáig a véglegesítése, mert "a közigazgatási egyeztetés során számos észrevételt kell figyelembe venni". A letelepedési kötvényről szóló törvény szerint az már biztos, hogy a pénzek az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) számláját gazdagítják, és a korábbi tervekkel ellentétben az ÁKK nem vesz igénybe befektetési szolgáltatót a kötvények forgalmazásához.
(Cikkünkben korábban tévesen az szerepelt, hogy a letelepési kötvény kibocsátásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet még nem jelent meg. A tévedésért olvasóink és az érintettek elnézését kérjük.)

Kisebb hajtás, nagyobb biztonság

A bevándorlási hivatal adatai szerint a korábbi években (2009-2010) a harmadik világ országaiból évente nagyjából kétezer ember szeretett volna betelepülni Magyarországra. Sokan közülük Oroszországból és Kínából érkeztek, elsősorban azért, mert tényleg itt akartak élni - mondta lapunknak Bereczki Zsuzsanna, a Bereczki & Partners idegenrendészeti vállalkozás tulajdonosa, aki már közel húsz éve foglalkozik Magyarországon élő külföldiek ügyeinek intézésével (vízum, letelepedés stb.). A vállalkozó szerint a motivációk között a jobb üzleti lehetőségek, az itt lévő családtagok, és persze az uniós szabad mozgás is fontos volt. (A letelepedni vágyók felét 2010-ben ukrán és szerb állampolgárok tették ki.) Bereczki tapasztalatai szerint olyan is többször előfordult, hogy valaki háborús övezetből érkezett, mert biztonságosabb volt itt élni. De korábban sem a szegényebb emberek keresték a letelepedés lehetőségét.

Fehér Attila ügyvéd szerint Dél-Koreából is sokan érkeztek az elmúlt években, többségük valamilyen cég megbízásából. Azt mondta, közülük viszonylag kevesen telepedtek le, mert a kirendelt ügyvezetőket gyakran négyévente váltják a cégek, de akadtak olyanok is, akik a maradás mellett döntöttek, mert - állította - Dél-Koreához képest összességében jobb az élet itthon, magasabbak a fizetések, és a hajtás is sokkal kisebb, mint Ázsiában.

Óriási üzlet lehet

A Moscow Timesnak nyilatkozó Varga János Tamás ügyvéd szerint 400-1000 között lehet majd azoknak a száma, akik az államkötvény megvásárlásával letelepedhetnek az országban 2013-ban. Bereczki szerint ez a szám sokkal nagyobb lehet, de konkrét becslésbe nem mert bocsátkozni. Azt mondta, náluk főleg a volt szovjet tagállamokból, Oroszországból, Ukrajnából, Üzbegisztánból és Kirgizisztánból érdeklődnek, de naponta kapnak hívásokat az Arab-félszigetről, vagy az olyan háborús területekről is, mint Szíria.

A vállalkozó szerint nincs olyan nap, hogy ne telefonálnának Iránból, de Indiából is rengeteg az érdeklődő. "Egy izraeli ügyfelünk mesélte, hogy amikor a kilencvenes években leszállóágban volt a gazdaságuk, egy ehhez hasonló államkötvény-kibocsátással hat hónap alatt felpörgették a gazdaságot" - magyarázta Bereczki, aki szerint nagy lehetőség ez az országnak, hiszen az ide érkező befektetők előbb-utóbb pénzt költenek, és nem a legolcsóbb szolgáltatásokat fogják választani.

Forrás: AFP
Magyarország a nyugalom szigete az ázsiai pörgéshez képest

Csak átmenetileg éri meg

Mivel meghatározott időre szóló államkötvény-kibocsátásról van szó, az államkasszába az idén befolyó pénzeket a futamidő lejárta után az utolsó fillérig vissza kell fizetnie az államnak. Zsiday Viktor, a Citadella Consulting szakértője szerint mivel a törvény alapján legalább kétszázalékos hozamot kell fizetnie az államnak, így az átlagos, öt-hat százalékos magyar államkötvény-hozamok mellett a piaci háromszázalékos különbség maradhatna az állam zsebében, ami 250 ezer eurónál 7500 eurót, azaz kétmillió forintot jelent évente. Ez így egyáltalán nem számít nagy összegnek, az államnak most mégis megérheti, hiszen átmenetileg pénzhez jut, ami kipótolhatja az idei négy-öt milliárdos devizaigényét.


Honnan tudnak róla?

A kérdés az, hogy a harmadik világban honnan tudnak annyira sokan a magyar lehetőségről, hogy folyamatosan égnek a vonalak. A választ Bereczki sem tudta. Mint mesélte, az ő honlapjukra ki sincs írva, hogy foglalkoznak ilyesmivel, mégis megtalálják őket valahogy. Kérdésünkre, hogy honnan tudnak Üzbegisztántól Indiáig erről a még nem élő opcióról, az NGM-nél azt válaszolták, "Magyarország minden magyar külképviseletet tájékoztatott erről a lehetőségről". Arra a kérdésünkre, hogy az állam reklámozta-e valamilyen formában a lehetőséget, azt írták, "a kormány nem tervezett és nem is tervez médiakampányt, állami pénzből nem kívánja népszerűsíteni" a letelepedési államkötvényt.

Megpróbáltunk felhívni magyar külképviseleteket, de egy kivételével még azt sem kívánták megerősíteni, hogy az NGM tájékoztatta őket a lehetőségről, inkább a Külügyminisztérium sajtóosztályához irányítottak minket.