Döcögve konzultál Orbán a nemzettel

A kormány több nemzeti konzultációt is ígért az utóbbi időben, de mintha nem bírná a saját maga által diktált tempót. A hajléktalanság büntethetőségének ügyében felvetett párbeszéd a hivatalos verzió szerint polgármesteri konzultációvá alakult át, és már vége is van - csak éppen a polgármesterek nem tudnak az egészről. A külhoni magyarok is hiába várják a levelet, amit ígért nekik a miniszterelnök.

Lefokozott konzultáció, ami az érintettek szerint meg sem történt, a célközönség csak egy részének eljuttatott levelek, nem működő weboldal, a frakciótagok számára is homályos tervek - a külső szemlélő előtt szétesni látszik a kormányzat állampolgárokkal folytatott kommunikációja. Orbán Viktor december 3-án jelentette be, hogy mivel az Alkotmánybíróság megsemmisítette a jogszabályt, amelynek alapján büntethető lenne az utcán élés, nemzeti konzultációt kezd az ügyben. A tervek szerint ezt a leginkább érintett területeken, a megyei jogú városokban folytatták volna le.

A kezdeményezésről azóta nem hallhattunk, ám a február 8-án benyújtott alaptörvény-módosítási törvényjavaslatban már benne van az említett "hajléktalanügyi" szabályozás is. Pontosabban az, hogy az alaptörvény szerint törvény, illetve rendelet büntetheti a hajléktalanságot. Ezzel az alaptörvényben ágyaznának meg az egyszer már megsemmisített passzusoknak, így az AB-nak nem lenne joga vizsgálni a "visszahozott" szabályozást. Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke megkeresésünkre azt mondta, az ügyben már lefolytatták az egyeztetéseket, ezek kivételesen "polgármesteri konzultációk" voltak, és kiderült, hogy "az álláspontok teljesen egyezőek". Konkrétumokat nem árult el a sajtófőnök.

Kérdés, egyáltalán vannak-e - az [origo] által megkeresett városvezetők nem tudtak arról, hogy túl vannak egy ilyenen. Egy fővárosi kerület és két megyei jogú város polgármesterét, valamint egy megyei jogú város alpolgármesterét kérdeztük - a hivatalos kormányzati álláspontot még nem ismerve - arról, hogy mikor lesz, lesz-e ilyen konzultáció. Mindannyian azt mondták, nem volt, ketten hozzátették, ettől még nem tartják kizártnak, hogy hamarosan elkezdődhet, egyvalaki úgy fogalmazott, hogy a hajléktalanság kérdése többször szóba kerül különböző egyeztetéseken, de nem tud erről többet mondani.

Megkérdeztünk - szintén a hivatalos kormányzati álláspont megismerése előtt - a szociális ügyekben otthonosan mozgó, nem polgármester kormánypárti képviselőt is, aki feltételesen és jövő időben beszélt egy esetleges konzultációról: azt mondta, az, hogy az alkotmányba emelik a már említett passzust, csak keretszabályozást ad, ettől nem okafogyott egy ilyen akció a hajléktalanság ügyében. Hozzátette: ez csak elvi álláspont, nem tud róla, hogy lennének kormányzati tervek. A hajléktalanság nem került szóba a kormánypártok Gyulán tartott háromnapos ülésszakindító frakcióülésén sem, pedig a két héttel ezelőtti, minden napján reggeltől késő estig tartó tanácskozáson az összes olyan fontosabb témát végigvették, amelyek tavasszal terítéken lesznek.

A korábbi nemzeti konzultációk eredményét eddig valamilyen formában mindig ismertette a kormány: az alaptörvénnyel kapcsolatos 2011. februári, illetve a későbbi, szociális konzultációnak nevezett kutatás eredményéről maga Orbán Viktor számolt be a parlamentben, egy-egy terjedelmes napirend előtti felszólalásban. A 2012-es gazdasági konzultáció eredményét pedig a miniszterelnöki felszólaláson túl levélben is ismertette a Miniszterelnökség, a leveleket ráadásul nemcsak a konzultációban részt vevőknek küldték ki, hanem valamennyi magyar háztartásba. A hajléktalanokkal kapcsolatos konzultációról azonban egyelőre semmilyen kormányzati visszajelzés nem érkezett, a Nemzetikonzultáció.hu internetes oldalon is csak Orbán Viktor 2005-ben, még ellenzékben indított konzultációsorozatáról vannak még abból az időből származó információk.

De nem csak a "hajléktalanügyi konzultáció" ügyében vannak homályos pontok a kormányzati kommunikációban. Nincs hivatalos válasz arra sem, hogy a kormány miért éppen 160 ezer külhoni magyart keresett meg a levelében, amelyben azt ígéri, őket is bevonja a következő konzultációba. Nem beszélve arról, hogy bár a levelek megérkeztek, egyelőre a Fideszen belül sem tudják, mit kérdeznének a határon túl élőktől.

Az [origo] több kormányzati politikustól próbálta megtudni azt, hogy milyen témákban kérnék ki a határon túli magyarok véleményét, de egyikük sem tudott konkrét példát mondani. Többen elhamarkodottnak nevezték a levélküldést, és arra tippeltek, hogy a miniszterelnök környezetében "szépen lassan ejtik majd az ügyet", egyikük pedig - csak tippelve - azt mondta, hogy a választáshoz szükséges regisztráció módjáról szerinte megkérdezik a határon túlról voksolni kívánó érintetteket. Ez azonban nem nemzeti konzultáció: a választási irodának mindenképpen tájékoztatnia kell a magyar állampolgárságot szerzett külhoniakat arról, hogyan gyakorolhatják választójogukat.

Úgy tudjuk, a múltkori akció során a kormány Szlovákiába és Ukrajnába, azaz a Felvidékre és Kárpátaljára nem küldött leveleket. Ezekben az országokban ugyanis tilos a kettős állampolgárság, és ha a Miniszterelnökség levelei alapján valakiről kiderülne, felvette a magyart, akkor megfoszthatnák szlovák vagy ukrán állampolgárságától. Ezt a verziót támaszthatja alá az is, hogy nagyságrendileg egyeznek a számok: Romániában tavaly év végi hírek szerint több mint százhúszezren, a Vajdaságban több mint húszezren kaptak állampolgárságot, a teljes szám a világ többi országával (Egyesült Államok, Ausztria, Ausztrália stb.) együtt nagyjából 160 ezer lehet.

A Külügyminisztérium megkeresésünkre azt írta, hogy a lakcím-nyilvántartási törvény alapján létező adatbázisban nem minden magyar állampolgár van benne. Azt nem közölték, hogy hányan szerepelnek ott. Tájékoztatásuk szerint eddig mintegy 390 ezren kérték a magyar állampolgárságot az egyszerűsített honosítási eljárással, és körülbelül 340 ezren le is tették az esküt.

A határon túli konzultáció témáit firtató kérdéseinkre Havasi Bertalan azt mondta, "a miniszterelnök mindenkinek küld levelet, akinek küldhet. Ezeket a leveleket magyar állampolgárok kapták és kapják. A nemzeti konzultáció folyamatosan zajlik, amint újabb akcióra kerül sor, tájékoztatást fogunk adni róla." Az ez után elküldött, pontosítást kérő felvetéseinkre cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz a Miniszterelnökségtől.