Az internet is odavághat a nemzeti dohányboltoknak

2013.02.22. 7:59

A bizonytalanba ugrik bele, aki a péntek éjféli határidőig nemzeti dohánybolt üzemeltetésére pályázik. Még a kormány szerint is szükség lenne néhány intézkedésre ahhoz, hogy jól működjenek a nyertes vállalkozások. Segítő ötletük azonban a piaci szereplők szerint megemelné a cigarettaárakat, és erősítené a feketebizniszt - ráadásul az Európai Unió a netes dohánykereskedelem könnyítésére készül. A dohányipar szerint a két ügy külön-külön is bedöntheti a boltokat.

Az eddig ablakosként működő, 16 négyzetméteres trafikot belépős bolttá alakítani, az üvegfelületeket lefóliázni, a kötelező Nemzeti Dohánybolt feliratot legyártatni - amikor a két fővárosi trafikot működtető házaspár kiszámolta, hogy a 31 750 forintos pályázati díj, a 100 ezer forintos biztosíték és a profi pályázatíró bére mellett nagyjából még egymillió forintos költséggel járna az új típusú dohánybolt megnyitása, letettek a tervükről, és úgy döntöttek, más vállalkozásba kezdenek. Ráadásul ez az egyszeri beruházási összeg csak a jéghegy csúcsa: úgy kalkuláltak ugyanis, hogy az üdítővel, újsággal kibővített áruválasztékkal sem érné meg a dohánybolt működtetése. Ők cigarettából havi 8 millió forintnyit adtak el eddig, vagyis a gyártók által megszabott 3-5 százalékos árréssel számolva legfeljebb 400 ezer forint körüli nyereséget termelt a cigaretta egy trafikban. Az új rendszerben erre jönne rá a többi engedélyezett termék nyeresége, hogy az egészből bérleti díjat, rezsit, koncessziós díjat, trafikonként minimum két alkalmazottat fizessenek. Ez utóbbira azért van szükség, hogy a pályázaton pluszpontot érő 10 órás nyitva tartással üzemelhessenek.

Fotó: Hajdú D. András [origo]

Csak a következő napok összesítése után derül ki, hány pályázat érkezik a nemzeti dohányboltokra a péntek éjfélig tartó határidőig, mindenesetre a trafikos házaspár esete jól példázza, miért tart a kormány attól, hogy nem lesz kirobbanó a siker. Nem meglepő, hogy Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár még egy hétfői nyilatkozatában is további könnyítési lehetőségekről beszélt. Azt mondta, az állam kötelező kiskereskedelmi árrést írhat elő a dohánytermékekre. "Ha a dohánylobbi a kiskereskedőknek adott alacsony árréshez való görcsös ragaszkodással reméli ellehetetleníteni a trafikrendszert, akkor ki kell ábrándítanom őket: ennél jóval nehezebb feladattal is megküzdöttünk már" - mondta. Lázár egyébként európai példákat felhozva 8,5-13 százalékos árrésről beszélt, ami a mostani háromszorosa-négyszerese is lehet.

A gyártók nem nyelik le

Ez önmagában nem lenne gyógyír, állítja a kiskereskedők egyesülete, vallják a nagykereskedőként működő dohánygyárak. "A városokban még az ott kiemelkedően jónak számító 12 milliós forgalomnál is csak 100-150 ezer forint maradna a trafikosoknál" - számolt Adorjánné Pordán Éva, a Magyar Dohány Kiskereskedők Egyesületének titkára. "Az árrés bonyolult adópolitikai kérdés. Egyetértünk azzal, hogy emelni kell, de ez nem hoz eredményt a kevésbé forgalmas körzetekben". Ráadásul - tette hozzá - a gyártók jelenleg a nagy forgalmat csináló trafikokat jutalmazzák engedményekkel, és ezen nem is akarnak változtatni. "Felvetettük, hogy a kis forgalmú helyeknek járjon inkább a kompenzáció, de az volt a válasz, hogy az minden közgazdasági alapelvvel ellenkezne". Szerinte ugyanakkor a fogyasztók sem járnának jól a nagyobb árréssel.

"Van egy mondás szakmai körökben: aki az árrés emelését akarja, az a cigaretta árának emelését akarja". Erre az a magyarázat, hogy 100 forint cigarettaárból 82-83 forint az államé adók és egyéb terhek formájában, a maradékon osztozik a kis- és a nagykereskedő. Márpedig 17-18 forintból nem lehet "büntetlenül" elvenni még nyolcat-tízet a gyártóktól úgy, hogy lenyeljék.

Fotó: Hajdú D. András [origo]

A Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetsége az [origo] megkeresésére tovább árnyalta a képet: álláspontjuk szerint mivel a fogyasztói ár nagy része áfa és jövedéki adó, ezért az erre számított árrés növelése - az adóterhekkel - sokszorosára hízva jelentkezne a cigaretta fogyasztói árában. "A hirtelen növekvő árak már bebizonyították Magyarországon, hogy rendkívüli sebességben és mértékben tudják növelni a feketepiacot, ami nemcsak állami bevételkiesést eredményez, hanem csökkenti a trafikosok bevételi alapját is" - írták. Szerintük mindenkinek az az érdeke, hogy a legális piac ne zsugorodjon, ezért "az árréssel kapcsolatos gondolkodásnak nem szabad a százalékos mértékre korlátozódnia", sokkal inkább arra kell törekedni, hogy a legális forgalmat megőrizzék.

Ezt Sánta János, a Continental Dohánygyár elnöke is megerősíti. "Nem támogatjuk a kormányzat által sugallt irányt. Ez számításaink szerint nagyjából tízszázalékos cigarettaár-emeléssel járna" - mondta. Sánta szerint a változtatás már csak azt érintené, aki elnyerte a dohányboltok üzemeltetési jogát.

"Disznóság. Ha biztosan tudnánk, hogy tényleg erre készül a kormány, újraszámolnánk a dolgokat. Valószínűleg akkor sem pályáznánk, mert háromszoros árrésből sem lehetne meggazdagodni, de így is frusztráló, hogy a határidő előtt mondanak be valami újat" - mondta erről az [origo]-nak nyilatkozó trafikos.

Az internet lenyomja a trafikokat

Egy Magyarországtól független jelenség miatt is aggódhat a kormány: az Európai Unió az internetes kereskedelem könnyítését fontolgatja, pontosabban a dohányáru kereskedelméről szóló uniós direktívát újítaná fel, és az új verzióba javasolja beépíteni, hogy a netes kereskedelem ne legyen tilos. Ezzel a kereskedőnek bejelentési kötelezettsége lenne a székhelye szerinti tagállamban, továbbá ki kellene építenie egy korellenőrzési rendszert. Ez az EU indoklása szerint az illegális netes rendeléstől a legális felé terelné a vásárlókat, ami az adózás tekintetében is pozitív hatásokkal járna.

Fotó: Hajdú D. András [origo]

Ez a könnyítésként értelmezhető irány - a jelenleg hatályos törvények szerint Magyarországon dohányáru kizárólag üzletben forgalmazható - viszont könnyen tönkreteheti az eddigi erőfeszítéseket. "Ez akár azzal is járhat, hogy Magyarországon a fiatalok - a kabinet minden igyekezete ellenére - az internetes kereskedelemmel kerülik meg a most bevezetett szigorú szabályokat" - ismerte el Lázár János is. Ezzel a kis- és nagykereskedők sem vitatkoznak. A Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetsége szerint ez "teljes mértékben ellentétes a kormány törekvéseivel, hogy a fiatalkorúak körében a a dohánytermékek elérhetőségét megszüntesse", a szövetség ezért nem támogatja ezt a lehetőséget. A continentalos Sánta János szerint hiába állítják az érintettek, hogy csak 18 éven felülieknek szállítanak, valójában semmi biztosíték és ellenőrzés nincs a netes rendelésnél arra, hogy a felek betartják a jogszabályokat. A kiskereskedők egyesülete ennél is keményebben fogalmaz: szerintük "a trafikosok végét jelentené, ha az internet bármilyen kis részt kihasítana magának a kereskedelemből" - közölte Pordán Anikó.

A Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.-t hiába kerestük, egyik témában sem nyilatkozott. Indoklásuk szerint ezekben a kérdésekben jogalkalmazóként nem illetékesek.

Olcsó, de bonyolult

Az interneten rövid keresés után bárki találhat cigarettát áruló külföldi weboldalakat. Ezek sokszor meglepően alacsony áron kínálják az árut (egy hazánkban több mint 800 forintba kerülő dobozt átszámítva 4-500 forintért ígérnek, plusz postaköltség), és vállalnak szállítást az Európai Unióba is. Nincs azonban egyszerű dolga annak, aki legálisan akar ilyen módon cigarettához jutni. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az [origo] megkeresésére azt közölte, hogy az EU-n kívülről érkező csomagok a Magyar Posta nemzetközi kicserélő üzemébe kerülnek, ahol a vámkezelést a posta kérelmezi a címzett nevében. Emiatt olyan csomagot senki nem kaphat, amelyet előzőleg nem vámkezeltek. A NAV felhívja a figyelmet arra is, hogy a hatályos uniós szabályozás értelmében egy Európai Unión kívüli országból vámmentesen csak magánszemélytől magánszemélynek küldhető cigaretta, legfeljebb 50 darab. Ilyen elő is fordult a postaforgalmi vámkezelések során, de elhanyagolható mennyiségben - írta az [origo]-nak a hatóság.

Az ajándékként kapott, a vámmentes mennyiség (17. életévüket betöltött utasoknál légi úton 200 darab, egyéb módon utazók esetében 40 darab) feletti, valamint a rendelt cigaretta vámkezelése postaforgalomban kizárólag jövedéki engedély birtokában végezhető el, ezzel viszont természetes személyek nem rendelkeznek. A természetes személy kizárólag a saját maga által behozott, személyi poggyász részét képező cigarettát vámkezeltetheti engedély nélkül, amelyet a vámjogi szabadforgalomba bocsátáskor az adó megfizetését igazoló jellel lát el a vámhatóság - közölte a NAV, hozzátéve: az Európai Unión belül nem jellemző a cigaretta postai úton történő szállítása Magyarországra, mivel minden egyéb tagállamban hasonló árú vagy drágább a dohánygyártmány, így az ilyen forgalom nem kifizetődő.