A Fidesz átírta az alkotmánymódosítást

Több ponton is átírta a parlament a kormánypártok által kezdeményezett negyedik alkotmánymódosítást, amelyről várhatóan a jövő héten döntenek a képviselők. A most elfogadott módosítások szerint a legfőbb ügyész mégsem jelölhet ki másik eljáró bíróságot, a kampányban a tévés és rádiós politikai reklámok ingyenesek lesznek, és a rokkantak állami támogatása is bekerül az alaptörvénybe. A szavazás idejére az MSZP és a DK képviselői kivonultak az ülésteremből.

A kedden elfogadott módosító javaslatok egyike egyértelművé teszi az alaptörvény hatálybalépése előtt meghozott alkotmánybírósági (AB) határozatok hatályvesztését, rögzíti azonban, hogy ez nem érinti az ezek által kifejtett joghatásokat. Az alkotmányügyi bizottság indoklásában hangsúlyozta, a módosítás továbbra sem zárja ki azt a lehetőséget, hogy az AB egy korábbi határozatával azonos következtetésre jusson, de lehetővé teszi azt is, hogy korábbi döntéseivel ellentétes megállapításokat tegyen.

Törölték a tervezett alkotmánymódosítás szövegéből azt a passzust, amelynek alapján a legfőbb ügyész jogosult arra, hogy az általános illetékességűtől eltérő, azonos hatáskörű bíróság előtti vádemelésre adjon utasítást bizonyos ügyekben. Ezt azzal indokolta az alkotmányügyi bizottság, hogy elég, ha az Országos Bírósági Hivatal elnöke jelölhet ki másik bíróságot.

A fideszes Lázár János javaslatára elfogadták azt is, hogy az országgyűlési és az európai parlamenti választást megelőző kampányidőszakban politikai reklámot csak a közmédia tehessen közzé, a listát állító pártoknak egyenlő feltételekkel, ingyen. A politikai hirdetések alkotmánybeli szabályozásának előzménye, hogy az AB január elején a sajtószabadság súlyosan aránytalan korlátozásának minősítette, hogy a választási eljárási törvény szerint a kampányidőszakban kizárólag a közmédiában lehet politikai reklámokat közzé tenni.

Rögzítették azt is, hogy alkotmányjogi panasz kezdeményezhető az egyházügyi törvény rendelkezéseivel szemben. A parlament mostani döntése alapján a rokkantság és a fogyatékosság kifejezés is szerepelni fog az Alaptörvény azon bekezdésében, amely jelenleg úgy szól: anyaság, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult. A kormánypártok eredeti javaslata a rokkantság helyett a fogyatékosság kifejezést szerepeltette volna a szövegben, azonban civil szervezetek tiltakozására úgy döntöttek, mindkét fogalom benne lesz az Alaptörvényben.

Az MSZP utódpárti felelőssége nem kerül be

A Jobbik kérésére a képviselők név szerint szavaztak arról a jobbikos javaslatról, amely kimondta volna, hogy az MSZP "a pártvagyon jogellenes megszerzése miatt is" osztozik az MSZMP felelősségében. Kezdeményezésüket azonban az Országgyűlés többsége leszavazta, az alkotmány így várhatóan nem említi majd a szocialista párt utódpárti felelősségét.

Az alkotmánymódosítást átíró javaslatokról szóló szavazás idejére az MSZP és a DK képviselői kivonultak az ülésteremből. Ezt a szocialista Józsa István azzal magyarázta: méltatlannak tartják, hogy oda nem illő dolgokat emel be a kormányoldal az Alaptörvénybe.

Még ezt megelőzően a DK politikusai, független képviselők egy Hadd szóljon! feliratú molinót feszítettek ki az ülésteremben, utalva a Klubrádió és a médiatanács közötti per keddi fejleményeire. Molnár Csaba alelnök közleményében azt írta, kedden a Klubrádió "jogerősen győzött a Médiatanács elleni frekvenciaperben"; felszólította a médiatanácsot, hogy azonnal hirdesse ki a Klubrádiót a frekvenciapályázat győztesének, és kössön végleges szerződést a rádióval.