Kövérrel állíttatnák le az alkotmánymódosítást

Az Európa Tanács főtitkára Kövér Lászlóhoz és Navracsics Tiborhoz fordult, hogy halasszák el a jövő hét hétfőre tervezett alkotmánymódosítást.

Az Európa Tanács főtitkára Kövér Lászlóhoz, az Országgyűlés elnökéhez és Navracsics Tibor miniszterelnök-helyetteshez, közigazgatási és igazságügyi miniszterhez fordult az alaptörvény tervezett módosításának ügyében - mondta a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet vezetője a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német konzervatív lapnak.

Thorbjorn Jagland a FAZ csütörtöki számában megjelent beszámolóban elmondta: felszólította a miniszterelnök-helyettest és az Országgyűlés elnökét, hogy vessék latba befolyásukat az alaptörvény jövő hétfőre tervezett módosításának elhalasztása céljából, annak érdekében, hogy több idő maradjon a javasolt módosítások megtárgyalására.

Az ET-nek azzal kapcsolatban vannak aggályai, hogy a módosításokat össze lehet-e egyeztetni a jogállamiság elvével - mondta Thorbjorn Jagland. Kifejtette: az Alkotmánybíróság által megsemmisített átmeneti rendelkezések újbóli bevezetésének szándéka azt a benyomást kelti, mintha a kormány a kétharmados parlamenti többségére támaszkodva felül akarná bírálni az Alkotmánybíróságot, ami " veszélyeztetheti a hatalmi ágak szétválasztásának elvét egy demokráciában" - fejtette ki.

Az ET főtitkára hozzátette: "meglepő és csalódást keltő", hogy az Országgyűlés nem tervez olyan szabályozást, miszerint nem lehet újraválasztani az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökét, holott a kormány biztosította őt arról, hogy egy periódusra korlátozzák az OBH elnökének hivatali idejét.

Navracsics válaszolt

Thorbjorn Jaglandnak, az Európa Tanács főtitkárának küldött válaszlevelében fejtette ki Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a magyar kormány álláspontját a javasolt alaptörvény-módosítással, illetve Jagland arra vonatkozó kifogásaival kapcsolatban.

A csütörtöki keltezésű válaszlevélben - amelyet a tárca az MTI rendelkezésére bocsátott - Navracsics emlékeztetett arra, hogy az Alkotmánybíróság tavaly decemberi döntésében nem tartalmi vizsgálat nyomán semmisítette meg az alaptörvényhez kapcsolódó, úgynevezett átmeneti rendelkezések egy részét, hanem mert azt állapította meg, hogy ezek a rendelkezések nem átmeneti jellegűek. Ennek nyomán most az alaptörvény-módosítási javaslatok e rendelkezéseknek az alaptörvénybe való beemelését célozzák. A 15 oldalas módosítási javaslatnak csupán egy kisebb része számít ehhez képest új előírásnak, de - hangsúlyozta Navracsics - azok sem nevezhetők olyan, minden precedens nélküli vadonatúj szabályoknak, amelyeket ne előzött volna meg azonos vagy nagyon hasonló alkotmányos szintű szabály.

A magyar miniszterelnök-helyettes a levélben pontról pontra részletesen kifejtette jogi érveit a módosítási javaslatok tartalma mellett, és jelezte, hogy az ET-főtitkár rendelkezésére áll az esetleges további kérdések tisztázása érdekében.