Minden tiltakozás ellenére módosították az alaptörvényt

2013.03.11. 17:17

Itthon civil szervezetek tüntettek ellene, még a Fidesz székházát is megrohamozták, külföldről pedig többen fejezték ki az aggodalmukat miatta, a kormánypárti frakciók mégis megszavazták az alaptörvény módosítását. Az alaptörvénybe kerül a röghöz kötés, és azt is kimondja majd, hogy az Alkotmánybíróság nem hivatkozhat korábbi határozataira, illetve, hogy a hajléktalanok nem maradhatnak az utcán. A Fidesz az alkotmányozó hatalmára hivatkozik.

A parlament hétfőn 265 igen, 11 nem és 33 tartózkodással elfogadta az alkotmány negyedik módosítását. A Jobbik már a szavazás előtt bejelentette, hogy tartózkodni fognak, az MSZP tiltakozásként nem vett részt a hétfői ülésen. A módosítóra igennel szavazó 265 képviselő fideszes vagy KDNP-s, kivéve három ex-jobbikos, jelenleg független képviselőt: Lenhardt Balázst, Pősze Lajost és Rozgonyi Ernőt. 11-en szavaztak nemmel, ők az LMP-s képviselők, valamint Hegedűs Lorántné, Schön Péter és Sneider Tamás jobbikos képviselők. A Jobbik-frakció többi tagja az előzetes megegyezésüknek megfelelően tartózkodott a szavazáson.

Az elfogadott módosítás érinti a többi között az Alkotmánybíróságot, a felsőoktatást, a hajléktalanokat, illetve a kampányszabályokat is. A legfontosabb változások:

Az AB nem nézheti a korábbi határozatokat

A módosításban szerepel, hogy ezentúl a Kúria elnöke és a legfőbb ügyész is fordulhat majd az Alkotmánybírósághoz, de sokkal lényegesebb változás, hogy a testület nem hivatkozhat a jövőben a korábbi AB-állásfoglalásokra és határozatokra. A fideszes Gulyás Gergely erről korábban azt mondta, hogy ez "teljes körű szabadságot biztosít az AB-nak, ugyanis a testület nincs kötve a korábbi alkotmány alapján meghozott határozataihoz, azokkal megegyező vagy ellentétes megállapításokat is tehet".

Nem maradhatnak a hajléktalanok az utcán

Az alaptörvényben rögzítené a Fidesz, hogy az államnak és a helyi önkormányzatoknak törekedniük kell a hajléktalanok elszállásolásának biztosítására, ugyanakkor azt is kimondanák az alkotmányban, hogy törvény vagy helyi önkormányzati rendelet jogellenessé nyilváníthatja a közterületen való életet. A Fidesz szerint szeretnék egyértelművé tenni, hogy az államnak az a feladata, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést lehetőség szerint mindenkinek biztosítsa.

Kancellárt küldeneket a rektorok nyakára

A javaslatban ezek mellett szerepel több, a felsőoktatásra vonatkozó javaslat is. Beleírják például az alaptörvénybe azt, hogy az egyetemek és a főiskolák gazdálkodását a törvény keretei között a kormány határozza meg. Korábban a rektori konferencia már többször jelezte a kormánynak, hogy elfogadhatatlannak és az egyetemi autonómia megsértésének tartja a kancellárok, azaz a kormány által kinvezett gazdasági felügyelők kinevezését, de a kormány ebben az ügyben semmiképp nem volt hajlandó engedni.

Röghöz kötik az egyetmistákat

Bekerül az alaptörvénybe a röghöz kötés lehetősége is. Eszerint az állami támogatásért cserébe meghatározott időtartamú munkaválallást vagy vállalkozást írhatnak elő, amelynek szabályait egy törvényben írnák elő. Az indoklás szerint az egyén mellett a közösség érdekeit is szolgálja az, hogy a felsőfokú oktatásban hallgatóként való részvétel anyagi támogatását, azaz a képzés állami finanszírozását feltételhez kösse az állam.

Kampányfilm csak a közmédiában

A fideszes Lázár János javaslatára bekerül az alaptörvénybe az is, hogy az országgyűlési és az európai parlamenti választást megelőző kampányidőszakban politikai reklámot csak a közmédia tehessen közzé, a listát állító pártoknak egyenlő feltételekkel, ingyen. Az AB január elején a sajtószabadság súlyosan aránytalan korlátozásának minősítette, hogy a választási eljárási törvény szerint a kampányidőszakban kizárólag a közmédiában lehet politikai reklámokat közzé tenni.

A családi kapcsolat alapja a házasság

A most benyújtott alkotmánymódosításban kiegészítették a házasság és a család definícióját. A módosítás szerint "a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony" lesz. Az indoklásban azt írják, hogy a szülő-gyermek viszonyt - a vérségi kapcsolatokon túl -, ki szeretnék terjeszteni a gyámsági és az örökbefogadási kapcsolatokra is.

Könnyebb lesz perelni a méltóságot sértőket

Újdonság a gyűlöletbeszéd szabályozása is a tervezetben. A szólás- és véleményszabadságról szóló cikket kiegészítik azzal, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére, akik pedig sértve érzik magukat, azok a törvény keretein belül bírósághoz fordulhatnak. Az indoklás szerint ezzel a kormánypártok meg szeretnék teremteni az alapjait annak, hogy a közösségek méltóságának megsértése esetén polgári jogi eszközökkel lehessen szankcionálni a gyűlölködő megnyilvánulások bizonyos eseteit.

Kövér házőrsége is bekerül

Kövér Lászlót is nagyobb hatalommal ruházzák fel. A parlament "zavartalan működésének biztosítása és méltóságának megőrzése érdekében" a házelnök rendészeti és fegyelmi jogkört gyakorol, de emellett rögzítik az Országgyűlési Őrség feladatait is, amely az Országgyűlés biztonságáról gondoskodik. Korábban csak törvényben szerepelt a házőrség.

Itthon tüntetés és székházfoglalás

A módosítást több civil szervezet (például a Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság vagy a Hallgatói Hálózat) is támadta, és nemcsak közleményeket adtak ki, hanem demonstrációkat is szerveztek a változtatások ellen. Legutóbb múlt szombaton ezrek gyűltek össze a budapesti Alkotmány utcában "Az Alkotmány nem játék!" elnevezésű rendezvényen, amelynek résztvevői többször is azt skandálták, hogy "ne írd alá, János", mert abban bíznak, hogy az államfő nem írja majd alá a módosítást. Csütörtökön több tucat fiatal úgy tiltakozott az alaptörvény átírása ellen, hogy megrohamozta a Fidesz Lendvay utcai székházát. Hiába vitt nápolyit és vaníliás karikát Selmeczi Gabriella és Kocsis Máté a székház udvarában ülősztrájkoló fiataloknak, ők nem hagyták el a helyszínt, sőt késő délután a székház erkélyét is elfoglalták.

A tüntető civil szervezetek szerint ha a parlament megszavazza a módosítást, akkor az alaptörvény kimondja "az egyetemek gazdasági autonómiájának felszámolását; a hajléktalan emberek hatósági üldözésének lehetőségét; a gyermektelen, az élettársként élő és az azonos nemű párok kirekesztését a család fogalmából; a szólásszabadság korlátozásának lehetőségét; a szabad választási kampány korlátozását; illetve azt, hogy a kormánytöbbség bármit beleírhat az Alaptörvénybe, mert azt tartalmi szempontból az Alkotmánybíróság sem vizsgálhatja".

A módosítás ellen nemcsak az ellenzéki pártok tiltakoztak, múlt héten az MSZP és a DK kivonult a módosítókról szóló szavazásról, hanem hétfő délelőtt Sólyom László volt köztársasági elnök is közleményben támadta a javaslatot. Sólyom szerint a negyedik módosítás csapás a magyar demokráciára, és annak elfogadásával szerinte visszavonhatatlanul rögzülne az eredeti alaptörvénynek ellentmondó állapot. Sólyom azt írta, hogy Áder János olyan döntés előtt áll, amelyben értelmeznie kell hivatalát és a hivatását: az államszervezet demokratikus működése feletti őrködést.

Külföldről aggodalom és figyelmeztetés

A módosítás külföldről is több kritikát kapott. Telefonon tájékoztatta Orbán Viktort az aggodalmairól például José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. Barroso a telefonbeszélgetést követően egy levelet is küldött a miniszterelnöknek, amelyben megerősíti aggodalmait. A német külügyi államminiszter múlt héten a Frankfurter Allgemeine Zeitungban bírálta az alkotmánymódosítást. Magyarországnak jogállamnak kell maradnia című írásában Michael Link kijelentette, hogy aggasztónak tartja az Alkotmánybíróság jogkörét érintő tervezetet, és szerinte "még a látszatát is el kell kerülni annak, hogy megkérdőjeleződik a hatalmi ágak szétválasztása".

Múlt héten a szavazás elhalasztását kérte az Európa Tanács főtitkára is. Thorbjborn Jagland azt kérte, hogy a kormány tegye lehetővé, hogy a javasolt módosításokat megvizsgálhassa a Velencei Bizottság. "Aggályosnak tartom az alkotmánymódosítás összeegyeztethetőségét a jogállamiság elvével" - állt Jagland nyilatkozatában. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a válaszlevelében emlékeztetett arra, hogy az Alkotmánybíróság tavaly decemberi döntésében nem tartalmi vizsgálat nyomán semmisítette meg az alaptörvényhez kapcsolódó, úgynevezett átmeneti rendelkezések egy részét, hanem mert azt állapította meg, hogy ezek a rendelkezések nem átmeneti jellegűek, ezért módosítják most magát az alaptörvényt.

Alkotmányozó hatalmára hivatkozik a Fidesz

Gulyás Gergely fideszes képviselő hétfőn a Magyar Nemzetnek adott egész oldalas interjújában azzal védte meg a módosítást, hogy a kormánytöbbség nem megy szembe az AB akaratával. Az AB ugyanis formai okok miatt semmisítette meg decemberben az átmeneti rendelkezéseket, "a mostani módosítás szükségessége az AB-határozat következménye, elfogadása annak végrehajtása".

Gulyás szerint az alaptörvény "gránit szilárdságú, de nem formálhatatlan", vagyis az, hogy az alaptörvény a "magyar közjog sarokköve", nem jelenti azt, hogy nem fog még módosulni.