Aranyásó-karrier Ausztráliában, római díszkútból éjjelente kihalászott aprópénz, és a NAV által kiküldött száztízmillió forintos sárga csekk. Szórakoztató ügyekkel és kifogásokkal vannak tele a vagyonosodási vizsgálatok. Ez a NAV legösszetettebb adóvizsgálata, amelyből tavaly több mint húszmilliárd forint jött össze.

Ötszáz oldalnyi bankszámlakivonat, háromszáz számla az építkezésről, hat különböző vizsgálat, két személyes megjelenés az adóhatóságnál, mindez öt hónap alatt. Amikor a saját informatikai cégét vezető Dörnyei Józsefhez megérkezett az első értesítés arról, hogy vagyonosodási vizsgálatot indít ellene a NAV, maga sem gondolta volna, hogy mennyi energiáját viszi el a revízió. Pedig számított és készült rá, mert ötvenmilliós költséget jelentett neki a telek és az építkezés.

"Gyűjtöttem minden papírt, amit aztán be is kértek. Bevittem, egy NAV-os munkatárs ült velem szemben. Átadtam neki a paksamétát. Amikor megkérdezte, hogy miért nem számoltam össze, pontosan hány papírt adok át, kicsit ideges lettem. De ez volt az egyetlen ilyen tapasztalat, egyébként végig korrekt volt a NAV" - emlékezett vissza a vállalkozó.

A NAV előzetes kalkulációt csinált a bevételeiről és kiadásairól, ehhez őt is megkérdezték, hogy mennyit költött élelmiszerre. "Vicces volt, hogy azt is el kellett volna mondanom, hogy négy éve mit ettem". A hatóság öt évre visszamenőleg ellenőrizte az ő és a felesége adóügyeit, a cége adóügyeit és az építkezést is, majd még egyszer behívta, hogy írja alá a határozatot, miután nem találtak semmit. Azt nem árulták el neki, miért indították a vizsgálatot.

Bálnavadászok és hobbirégészek

A vállalkozó ezzel a kisebbséghez tartozik: a NAV tavaly 2029 vagyonosodási vizsgálatot végzett, az ellenőrzések 78 százaléka, 1578 zárult úgynevezett megállapítással - mondta az [origo]-nak Linczmayer Szilvia, a NAV adózási ügyekkel foglalkozó szóvivője. Ezekben összesen 20,6 milliárd forintos nettó adókülönbözetet tártak fel, ami elindított eljárásonként átlagosan tíz-, megállapításonként tizenkétmillió forint eltérést jelent. Ez nem azt jelenti, hogy ennyi jövedelmet titkolt el valaki, hanem, hogy az eltitkolt jövedelme után ennyit kellett volna adóznia a jellemzően nulla forint helyett.

Forrás: AFP/Gardel Bertrand

A vagyonosodási ügyekkel foglalkozó revizorok élete annak ellenére meglehetősen szórakoztató, hogy a legsokrétűbb és leghosszabb adóvizsgálatokat kell elvégezniük. Egyrészt rendszeresen kell meghallgatniuk a medencés villák lakóitól, hogy ők nem fűtenek, az édesanyjuknál vacsoráznak, azaz nincs rezsiköltségük. De a bevételi oldalt illetően is sok a jó sztori. "Ha összerakjuk, hogy hányan hivatkoztak értékes régészeti leletek megtalálására, akkor nem lenne a Földön feltáratlan terület" - mondja Linczmayer Szilvia. Szemrebbenés nélkül hallgatták végig a revizorok azt a történetet is, amely szerint valaki 2003-ban (azaz az adóügyi öt éves elévülés előtt) bálnavadász volt külföldön, vagy sikeres aranyásó Ausztráliában.

"Valaki egy régi olasz rendőrségi papírt lobogtatva mondta, hogy ő minden hajnalban kihalászta a Trevi-kútból az aprópénzt. Sajnos nem tudtuk elfogadni, mert bár a jegyzőkönyvben tényleg az volt, hogy emberünk a kútból szedett ki pénzt éjjel, nem volt benne összeg" - mondta a szóvivő. Bár a legtöbben hátradőlnek egy ilyen történet után, arcukon az "ezzel kezdjetek valamit" kifejezéssel, a dolog nem ennyire egyszerű.

A bizonyítási teher ugyanis a NAV úgynevezett becslési eljárása után (mennyi kiadást és ehhez képest mennyi legális jövedelmet lát) a vizsgáltakon van, valami dokumentumot prezentálniuk kell arról, hogy mi is történt, hiába tíz-húsz éves a sztori. Az ellenőrök találkoztak már százmilliós menyasszonytánccal, és egy bíróságra bizonyítékként csatolt fotóval is, amelyen egy felvágott hasú plüssmaciba pakol bele régi ötezreseket a delikvens. "Így akarta bizonyítani, hogy az elévülési időszak előtt megvolt a vagyon. A bíróság végül nem fogadta el" - mondta Linczmayer Szilvia.

A kölcsön sem véd

Ezek persze csak a legemlékezetesebb történetek, a vizsgáltak többségének nem ennyire élénk a fantáziája, illetve kalandos az élete. Leggyakrabban baráti kölcsönre hivatkoznak, ám amikor a NAV megkeresi a barátot, és közli, hogy akkor neki is igazolnia kell annak a néhány tízmillió forintnak az eredetét, sokan visszalépnek. Ilyenkor jön általában egy második verzió egy másik barátról vagy egy külföldi nagynéniről. Ez azonban szintén nem feltétlenül jó taktika.

"Egyrészt a bíróság az eddigi joggyakorlatot ismerve nem nagyon értékeli, ha valaki álláspontot változtat, másrészt természetesen a külföldi rokont és hatóságokat is megkeressük, és, mondjuk, az amerikai vagy a svájci adóhatóságot ismerve nem biztos, hogy jól jár az a nagynéni, nagypapa, aki megpróbál egy húsz-harmincmilliós kölcsönt bemondással igazolni" - magyarázta a szóvivő. Van persze olyan ügy is, amikor a bevétel szokatlan, de legális: az adómentes jövedelmet például nem kell a bevallásban szerepeltetni, arra nem lát rá a NAV. Egy bokszoló például egy bírósági ítélet alapján nagyobb összeget kapott egy baleset után annak okozójától. Az adóhatósági vizsgálatban eljárásban elég volt az ítéletet elővennie.

Forrás: AFP/Mattes René

Azt a NAV sem tagadja, amit a vagyonosodási vizsgálatokra specializálódott Vilmányi és Társa ügyvédi iroda is tapasztal: vizsgálatot az esetek túlnyomó többségében az kap, aki a cégének tagi kölcsönt nyújt. Erre akkor van szükség, amikor a vállalkozásnak az elszámolt költségekre nincsen elegendő árbevétele, megtakarítása. Ez a leggyanúsabb pénzmozgás, a céges adóellenőrzés során azonnal rábukkan az adóhivatal.

"A hozzánk fordulók több mint 90 százaléka vállalkozó. Építőipar, autókereskedés, gabonakereskedés, egyéb kereskedelmi tevékenységet végző vállalatok, informatikai vállalkozások. Általában normálisan működő cégek, amelyek kicsit belecsúsznak a szürkezónába. Olyan esetünk nem volt, hogy egy totál illegalitásban működő, mondjuk drogdíler, prostituáltakat futtató ember jött volna hozzánk. Ilyen ügyekben egyébként kötelező hatósági bejelentést tennünk" - mondja Kocsis Zoltán, az iroda közgazdásza.

Ez persze nem jelenti azt, hogy minden ügyfél rendszeres adócsaló, sok az irodának az olyan ügye, amikor valaki azért kerül bajba, mert nem foglaltak szerződésbe kölcsönügyleteket, ajándékozást, hagyatéki eljárásban nem tüntettek fel értékes műtárgyat. Sok vállalkozónak jól menő cége vagy cégei vannak, de nem figyel oda, és összevissza mozgatja a pénzeit, mondván, úgyis rengeteget adózik. Sok esetben jelent problémát, hogy a vállalkozók és a könyvelők közötti párbeszéd akadozik. "Egyik legnagyobb sikerünk az az ügy, amikor egy tényleg becsületes vállalkozónál százmilliós adóhiányt állapítottak meg. Kiderült, hogy egy időben a bank jobb kamatra adott hitelt magánszemélynek, mint cégnek. A vállalkozó pedig felvette a céges számlájáról a pénzt, és befizette a magánszámlájára, ami a könyvelésében nem szerepelt, és így nem tudta megmagyarázni, miből lett a pénz a privát bankszámláján". Az irodának ötéves küzdelemben sikerült elérnie, hogy a NAV elfogadja a jogi érvelést, és először harmincmillióra, majd nulla forintra vitte le a megállapított hiányt.

Kevesen sumákolnak

"Általában őszinték, körülbelül minden ötödik ember próbál előttünk is elhallgatni dolgokat" - mondja az ügyfelekről Kocsis Zoltán. A szakember tapasztalatai szerint más okból sem mindig könnyű az ügyfelekkel. Volt olyan, aki a NAV épületében az ügyvéd jelenlétében ordítozott és káromkodott a revizorokkal, másvalaki kedélyesen, önszántából mesélte el az ellenőrnek, hogy nemrég jött haza a feleségével egy tízmilliós luxusutazásról. Nem az ügyfél miatt, mégis emlékezetes ügye volt az irodának, amikor a NAV a megállapított száztíz milliós összegről nemes egyszerűséggel kiküldött egy sárga csekket.

A NAV szemében vörös posztónak számító tagi kölcsön mellett sok eljárás indul feljelentés, hivatalos nevén közérdekű bejelentés miatt is. Linczmayer Szilvia NAV-szóvivő azt mondta, a vizsgálatok ötöde - azaz mintegy négyszáz - volt ilyen, miközben évi 30 ezer bejelentés jön. A hatóság tehát nem automatikusan indítja el a vizsgálatot, de sokszor ad jó tippet nekik valaki. Kocsis Zoltán tapasztalatai szerint általában a szomszéd, egy sértett (ex)munkavállaló vagy a pénzét hiába követelő hitelező nyomja fel a haragosát. "Mi is kapunk havonta legalább egy megkeresést, hogy segítsünk feljelenteni valakit. Ezt soha nem vállaljuk el" - mondja Kocsis.

Forrás: AFP/Bruce Peter

A NAV megállapításai ellen sokan a végsőkig küzdenek: évi 2-3 milliárd forint sorsa dől el a bíróságokon. Ezek nyolcvan-kilencven százalékát végül a NAV nyeri - mondta az [origo]-nak Lomnici Zoltán, a Kúria tanácselnöke. A panaszosok jogi képviselői általában arra hivatkoznak, hogy a NAV nem járt el kellő körültekintéssel, nem hallgatta meg a megfelelő tanúkat. Mivel a vagyonosodási vizsgálatok iránt nagy a társadalmi érdeklődés, és az adójogi perek legnagyobb részét - már ami a perelt összeget illeti - ezek adják, Lomnici vezetésével megalakult az eljárások joggyakorlatát elemző csoport, amelynek a napokban volt az első ülése.

"Áttekintjük a bírói gyakorlatot, hogy megfelel-e a közteherviselésről szóló jogalkotói és társadalmi elvárásoknak, a törvényességnek, illetve, hogy a NAV betartja-e a jogszabályokat" - magyarázta még az ülés előtt Lomnici Zoltán. Mint mondta, a bírói joggyakorlat egységes és áttekinthető, ilyen szempontból nincs probléma, de viták vannak például az érintett felek között arról, hogy a NAV-nak megvan-e a jogalapja a jövedelembecslésre, illetve, hogy az adózó hogyan tudja bizonyítani a bevételeit és kiadásait. Lomnici Zoltán hozzátette: a felmérés végén beszámolnak a tapasztalatokról, és nem kizárt, hogy a jogalkotónak is javaslatokat tesznek.

Célkeresztben a céglovagok

A NAV-nak idén már a korábbinál egyszerűbb dolga van a vagyonosodási vizsgálatoknál. Egyrészt egy 2006-os törvénymódosítás szerint 2006 szeptembere és mindenkori ötéves elévülési idő közötti időszakban (azaz jelenleg 2006 szeptembere és 2006 vége közöttre vonatkozóan, hiszen most még legfeljebb a 2011-es bevallást vizsgálhatja a NAV) már nem köteles elfogadni egy kölcsönadási szerződést, ha azt nem foglalták közjegyzői okiratba - hívta fel a figyelmet Fekete Zoltán Titusz, az RSM DTM adótanácsadója. Másrészt 2013. július 1-től a korábbi papíralapú adatközlés helyett elektronikusan kér adatokat a bankoktól. Ez nem jelenti azt, hogy több adatra lát rá, mint eddig, csak azt, hogy azokhoz könnyebben és gyorsabban hozzájut, méghozzá úgy, hogy ehhez nem kell formálisan sem elindítani az ellenőrzést.

"Továbbra is bonyolult vizsgálat marad a vagyonosodási, de a NAV-nak a célzottabb kiválasztás eredményeképp mindenkit könnyebb lesz tetten érni" - mondta Fekete. Az eddigi tapasztalatok szerint, amikor a bemutatott magánokiratokban vagy tanúvallomásokban foglaltak ellenére az adóhatóság adóeltitkolást állapított meg, az adóhatóság a büntetőjogi felelősségre vonás érdekében nem kereste meg a nyomozóhatóságokat, ám ezentúl erre is számítani lehet. Kocsis Zoltán, a Vilmányi és Társa ügyvédi iroda munkatársa pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az adóhivatal hozzáállása a vagyonosodási vizsgálatokhoz jelentősen szigorodott, és új célcsoportként jelölte meg a vállalkozásból adózatlanul jövedelmet kivonó, jelentős jövedelmeket eltitkoló "haszonhúzó magánszemélyeket." Erre, a médiában céglovagként emlegetett vállalkozói körre kiemelt figyelmet fog fordítani a NAV.