Egyre inkább aggódnak az amerikai kormány képviselői a magyarországi fejlemények miatt. Kedden meghallgatást is tartottak a washingtoni törvényhozásban, az eredetileg kemény összecsapásnak ígérkező esemény azonban végül csendesen zajlott.

Úgy nézett ki, hogy ez lesz a nagy leszámolás a magyar kormány és amerikai bírálói között. Egyik oldalon ott volt Szájer József, a Fidesz európai parlamenti képviselője és az alaptörvény egyik szerzője. A másik oldalon felsorakozott többek között az amerikai külügyminisztérium európai térségért felelős tisztviselője, a Freedom House nevű jogvédő szervezet képviselője, valamint a tekintélyes Princeton egyetem magyar joggal foglalkozó szakértője.

A leszámolás azonban végül elmaradt, és Szájer József lényegében sértetlenül került ki az ütközetből, amely a washingtoni törvényhozás épületében zajlott. A fideszes politikus ezt részben a saját felkészültségének és tapasztaltságának köszönhette, részben pedig annak, hogy a meghallgatás olyan módon folyt le, ami könnyedén lehetővé tette számára, hogy elhajoljon a szúrások elől.

Zsúfolásig megtelt terem

Pedig nagy volt az érdeklődés a meghallgatás iránt. A nagyjából harminc főre méretezett terem zsúfolásig megtelt, és sokan állva hallgatták végig a kétórás eseményt. A meghallgatást a hetvenes évek óta működő, közel hatvan ország demokratikus fejlődését követő amerikai Helsinki Bizottság tartotta, amely törvényhozási tagokból és az amerikai kormány képviselőiből áll.

Fotó: Pethő András [origo]

Az nyilvánvaló volt, hogy kritikus lesz az ülés alaphangja, már a meghívóban is szerepelt ugyanis az, hogy Magyarországon "a demokrácia védőpajzsának eróziója" mellett a "szélsőségesség is megerősödött". Ez a két kérdés visszatérő témája volt a meghallgatásnak, illetve gyakran szóba került az egyházügyi törvény is, amelyet szintén régóta kritizálnak az amerikai kormány képviselői.

Először az amerikai külügyminisztérium európai térségért felelős vezetőjét, Brent Hartleyt hallgatták meg, aki bevezetőjében hangsúlyozta, hogy Magyarországot továbbra is szoros szövetségesnek tartja az Egyesült Államok, hamar hozzátette azonban, hogy az elmúlt két év változásai aggodalomra adtak okot.

Megjegyezte ugyan, hogy a magyar kormány több kérdésben - például a médiatörvény ügyében - is megfogadta a külföldi bírálók tanácsait, és ez örömteli volt, de szerinte a legutóbbi fejlemények már inkább csalódást keltőek. Ezzel az alaptörvény negyedik módosítására utalt, amelynek keretében több olyan intézkedés is bekerült az alkotmányba, amelyet korábban az Alkotmánybíróság alkotmánysértőnek talált. "Sajnos, ez a reakció ismét megkérdőjelezte a magyar kormány elkötelezettségét a fékek és ellensúlyok, valamint az intézmények függetlensége mellett" - fogalmazott Hartley, aki egy kérdésre válaszolva közölte azt is, aggódnak amiatt, hogy más országok is követni fogják Magyarország példáját.

Könnyű ellenfél

A Helsinki Bizottságnak közel húsz tagja van, de a meghallgatáson egyedül a testület elnöke, Ben Cardin szenátor vett részt. Cardin egyértelművé tette, hogy osztja ezeket az aggályokat, és több kritikus hangvételű kérdést is feltett a következő megszólalónak, a magyar kormányt képviselő Szájer Józsefnek, akit elkísért az alaptörvény előkészítésén vele együtt sokat dolgozó Gulyás Gergely parlamenti képviselő is.

Fotó: Pethő András [origo]

Szájernek az Európai Parlament képviselőjeként komoly tapasztalata van a nemzetközi vitákban, és sokszor hallatta a hangját akkor is, amikor Brüsszelben támadták a magyar kormány intézkedéseit. Most is határozottan szerepelt a meghallgatáson, bár valójában nem is volt igazán nehéz dolga. Az amerikai törvényhozásban Maryland államot képviselő Ben Cardin szenátor ugyanis vagy nem volt teljesen felkészülve a témából, vagy pedig nem tudott megfelelően koncentrálni az ülés levezetésére.

A szenátor egyszer azt a hibát is elkövette, hogy Ausztriát mondott Magyarország helyett, és ugyan az alapkérdésekkel láthatóan tisztában volt, a bonyolultabb problémák felvetésénél Szájer könnyen ki tudta vágni magát. Az alaptörvény módosításáról például Szájer azt mondta, hogy az túlnyomórészt egy technikai jellegű - ahogy fogalmazott copy&paste (másol és beszúr) - változtatás volt, és Cardin nem vetette közbe, hogy ez ugyan igaz, de a legkeményebb kritikák azért érték, mert a módosítás értelmében a kétharmados parlamenti többség által az alaptörvényben elrendelt tartalmi változások felett sem az Alkotmánybíróság, sem a köztársasági elnök nem gyakorolhat semmilyen kontrollt. (Szájer erről külön is beszél az [origo]-nak adott alábbi videóinterjúban).



Hasonlóan könnyen letudta Szájer azt is, amikor Cardin azt feszegette, hogy a magyar kormány tisztviselői kiálltak a romákat támadó cikkével külföldön is nagy vihart kavaró Bayer Zsolt mellett. Az európai parlamenti képviselő részben azzal vágott vissza, hogy Navracsics Tibor kormányfő-helyettes nyíltan elítélte a Fidesz-tag Bayert, a szenátor azonban nem vetette közbe azt, hogy a miniszter néhány nappal később már megengedőbben nyilatkozott az újságíróról.

Szájer nem zsidó, de érik támadások

Szájer többször kijelentette, hogy a Fidesz nem tűri el sem a romák, sem más közösségek sértegetését. Az antiszemita megnyilvánulásokról azt mondta, hogy ő maga ugyan nem zsidó, de "valamiért a médiában sokan azt hiszik, hogy az vagyok, ezért engem is értek támadások". Hozzátette, hogy ezért már csak személyes okokból "sem tudom elfogadni a rasszista indítékokat".

Fotó: Pethő András [origo]

Szájer meghallgatása után három olyan megszólaló következett, akik hevesen kritizálták a magyar kormányt. A Nobel-díjas Paul Krugman blogján rendszeresen jelentkező amerikai jogászprofesszor, Kim Lane Scheppele például a Fidesz által kialakított alkotmányos berendezkedést Frankenstein szörnyéhez hasonlította. "A világ egyetlen másik alkotmányos demokráciája sem rendelkezik az alkotmányos elemek olyan kombinációjával, mint Magyarország, pláne nem Európában" - fogalmazott a tekintélyes Princeton egyetemen tanító Scheppele, hozzátéve, hogy szerinte az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek szoros figyelemmel kellene majd követnie a 2014-ben esedékes választásokat. A jogász szerint különösen arra kell majd figyelni, hogy az elmúlt évek jogi változásai milyen hatással lesznek a választási versengésre.

A Freedom House-t képviselő Sylvana Habdank-Kolaczkowska leginkább a médiaszabályozás változásait és a szerinte kormányzati ellenőrzés alatt működő közmédia helyzetét bírálta. A washingtoni Holokauszt Múzeum kutatási központját vezető Paul A. Shapiro pedig az antiszemita megnyilvánulásokhoz való kormányzati hozzáállást kritizálta. Példaként a második világháború idején a Szálasi-rezsimben szerepet vállaló Nyirő József író újratemetésének ügyét hozta fel.

Mire a három meghívott végzett a hozzászólásaival, már közel két órája tartott a meghallgatás, és Cardin szenátor nekik végül nem tett fel kérdéseket. Még korábban megdicsérte Szájert, amiért szerinte jól szerepelt ebben az amerikai törvényhozásban gyakori meghallgatási műfajban, de jelezte azt is, hogy a magyarországi történéseket továbbra is figyelemmel fogják kísérni, így lehetséges, hogy nem utoljára ütköztek meg egymással Washingtonban a magyar kormány támogatói és bírálói.