Uniós bizottság tárgyal a magyar alkotmányról

Az alapjogok magyarországi helyzetével foglalkozik az Európai Parlament illetékes szakbizottsága ma délután. Egy portugál zöldpárti képviselő által készített munkadokumentumot tárgyalnak, eszerint az Alaptörvény negyedik módosításában vannak olyan részek, melyek súlyos aggodalomra adnak okot.

Az unió Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága a magyarországi alkotmánymódosításról tárgyal. A Rui Tavares portugál zöldpárti képviselő által az ülésre készített irat értékelése szerint a "csak" egyéves alkotmányhoz februárban 9 oldal terjedelmű, 22 pontos módosítást terjesztettek elő egyéni képviselői indítvány formájában, majd azt el is fogadták, annak dacára, hogy az Európa Tanács (ET) főtitkára a voksolás elhalasztását kérte, hogy a Velencei Bizottság - az ET jogi tanácsadó testülete - értékelni tudja a módosításokat.

A dokumentum az alaptörvény mostani módosításából két olyan rendelkezést emel ki, amelyek "súlyos aggodalomra adnak okot". Az egyik, hogy az alkotmánybíróság a jövőben kizárólag formai és eljárási szempontból vizsgálhatná az alkotmányt és módosításait. A Tavares által jegyzett munkadokumentum szerint ezzel az alkotmánybíróság megszűnik az alaptörvény legfőbb őre lenni, mert a törvényhozás a jövőben kedvére módosíthatja az alkotmányt, akár az alaptörvény rendelkezéseivel ellentétesen is.

"Magától értetődik, hogy a hatalom ilyen eltolódása a parlament javára, az alkotmánybíróság rovására, súlyosan aláássa a hatalmi ágak szétválasztását és a fékek és egyensúlyok rendszerét" - fogalmaz az irat, amely megjegyzi, hogy a valódi jogállami demokrácia nem pusztán a parlamenti többség uralmát jelenti, mert akkor a többség akár le is bonthatja a demokráciát. A korszerű demokratikus törvényhozó nem mindenható - szögezi le a dokumentum.

Súlyosan aggályosnak tartja a munkadokumentum azt a módosítást is, amely hatályon kívül helyezi az alkotmánybíróság korábbi határozatait. Ezzel a dokumentum szerint a módosítás 20 év alkotmányjogi gyakorlatát törli el annak dacára, hogy annak joghatása nem változik. A dokumentum szerint ez a módosítás az alaptörvénnyel is szembemegy, mert az kimondja, hogy az alaptörvényt a történeti alkotmányos vívmányokkal összhangban kell értelmezni, az Ab határozatait pedig ilyen vívmánynak tekinti.

Az alaptörvény negyedik módosítása a dokumentum szerint ezenkívül több alapvető jogot szűkít; például a szólásszabadságot, amely nem terjedhet ki többek között a magyar nemzet méltóságának megsértésére, a "magyar nemzet" fogalma ugyanakkor jogilag nem elégségesen körülhatárolt.

Tavares szerint a korábban alkotmányellenesnek talált szabályok alkotmányos szintre emelése önmagában cáfolja azt, hogy az alaptörvény negyedik módosítása puszta technikai formalitás volna, ahogyan azt a magyar hatóságok állítják.