Foci helyett alfa állapot

2013.04.12. 6:55

Kevésbé ideges és stresszes, jobban koncentráló és terhelhető diákokat szeretne a kormány, ezért került be a tantervbe a relaxáció, amelyet a mindennapos testnevelésórákon kell majd tanítani szeptembertől. A testnevelő tanárok szerint elegendő lesz, ha az óra végén csukott szemmel lazítanak, vagy csendben az eget szemlélik majd a gyerekek, de a relaxáció bevezetésének ötletgazdája szerint ennél többről van szó: el kell érni, hogy akár egyetlen szó hatására is elinduljon a lazulás, és lassuljon a szívdobogás.

A budapesti Tüskevár Általános Iskola hetedikes diákjai azt a házi feladatot kapták csütörtökre, hogy elalvás előtt gyakorolják, hogy a test különböző pontjain érezzék a szívdobogásukat. A házi feladaton senki nem lepődött meg, mert ebben az iskolában a felsősöknek már évek óta külön tanóra a relaxáció, amely - ha nem is önálló tantárgyként, de - minden iskolában kötelező lesz szeptembertől. A meditáció és a relaxáció ugyanis bekerült az új Nemzeti alaptantervbe, ami azt jelenti, hogy a tornaórákon erre is tanítani kell majd a gyerekeket.

"Játékkal kezdünk, majd jön egy kis ritmusgyakorlat, utána pedig mindenki körbeül vagy -fekszik a szivacson, behunyja a szemét, én pedig egy történettel segítem, hogy el tudjanak lazulni" - mondta a most csütörtöki óráról az [origo]-nak Kovács Péter, a Tüskevár iskola igazgatója, aki több mint két évtizede tanít relaxációt. "Az a lényeg, hogy elérjék az alfa állapotot", ami Kovács szerint azt jelenti, hogy a diákok alváshoz közeli állapotba kerülnek, és a külvilágot kizárva ellazulnak. Kovács szerint az iskolájába sok tanulási nehézséggel küzdő gyerek jár, akinek nagyon jót tesznek a tréningek, mert láthatóan egyre jobban tudnak koncentrálni, tanulni, és megismerik a saját képességeiket.

Foci helyett most meditálunk

"Minden órám végén van öt perc, amikor csukott szemmel csendben ülünk, ezzel ugye le lesz tudva a relaxáció?" - kérdezett vissza egy budapesti testnevelő tanár, aki tőlünk halotta először, hogy szeptembertől be kell építenie a tananyagba a meditációt. A megkérdezett testnevelők nem értették, mit kellene másképp csinálniuk szeptembertől, egyikük szerint biztosan nem lesz népszerű, ha "a kamasz srácoknak bejelentem, hogy foci helyett most meditálunk". Egy testnevelő azt mondta, hogy nem fog nagy problémát csinálni a kötelező relaxációból, "kimegyünk az udvarra, csendben nézzük az eget pár percig, aztán beírom a naplóba, hogy meditáltunk".

Forrás: AFP

Kiss Mihály, az Újbudai Grosics Gyula Sport Általános Iskola igazgatója és testnevelő tanára azt mondta, hogy a sportoló gyerekeknek különösen fontos, hogy ismerjék magukat, tudják kezelni a feszültséget, és tudjanak ellazulni, de Kiss nem tudja elképzelni, hogy segítene, ha bevezetnék, hogy "a csütörtök ötödik óra mostantól meditáció". Szerinte az egész tantestületnek közösen kell foglalkoznia a diákok személyiségfejlődésével, amelyhez hozzátartozhat a relaxáció is, de nem "órarendszerűen".

"Ez egy 12 évfolyamon átívelő, szinte minden napra gyakorlatot kínáló program" - mondta az [origo]-nak Bagdy Emőke pszichológus, egyetemi tanár, a Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesület elnöke. A relaxáció éppen Bagdy professzor javaslatára került be a Nemzeti alaptantervbe (NAT), miután a pszichológus 2011-ben a kormány által felkért NAT-bizottság tagja lett. Most azt szeretné elérni, hogy a kerettantervekbe az is kerüljön be, hogy a mindennapos testnevelés időkeretében hetente legalább harminc percet kelljen relaxációra fordítani, és szerinte elég lenne, ha mindennap öt-tíz percet szánnának erre a tanárok.

Egyetlen szó hatására is induljon el a lazulás

A NAT-ban és a kerettantervekben jelenleg nem szerepel sok konkrétum arról, hogy pontosan mit is kellene oktatniuk a tanároknak. A dokumentumok szerint alsó tagozatban a relaxációs alapgyakorlatokat kell megtanulniuk a gyerekeknek (ellazulás, belső figyelem, önkontroll), felsőben a relaxáció különböző formáit (autogén tréning, a feszültség szabályozása), középiskolásoknak pedig már relaxációs és stresszoldó gyakorlatokat kell elsajátítaniuk. A középiskolásoknak emellett előírás "a relaxációs módszerek tudatos alkalmazása a pályaorientációt és jövőképet építő lelki munkában". A NAT szerint ez azért szükséges, mert a gyerekek így "jobban elviselik a stresszt, a fizikai, lelki és szellemi terheléseket, illetve stabilan képesek követni a szabályokat, elfogadni a normákat és mintákat".

 


Bagdy Emőke szerint így nézne ki a relaxáció oktatása az iskolában

Bagdy Emőke mondott néhány példát arról, hogy az általuk kidolgozott módszertan szerint mit kellene csinálni az iskolában. Eszerint alsóban különböző játékos mozgásokat végeznek a diákok, illetve különböző meséket hallgatva ismerkednek a relaxációval. "De itt nem a Piroska és a farkasról van szó, hanem előre gondosan kitalált és letesztelt történetekről" - mondta Bagdy. A felsősöknél pedig már ki kell alakítani a képességet, hogy "akár egyetlen szó hatására is elinduljon a lazulás, és a kívánt vegetatív folyamat, például a szívdobogás lassítása" - mondta a pszichológus.

Nagyot is hibázhat a tanár

Mielőtt azonban a gyerekeket megtanítanák relaxálni, a testnevelő tanárokat is ki kell képezni. Bagdy Emőke és Kovács Péter relaxációtanár is azt mondta, hogy ezeket a foglalkozásokat csak olyan tanár tudja megtartani, akinek saját tapasztalata is van erről. Kovács szerint "egy tanár nem tudja elmondani, hogy ellazulnak az izmok, ha ő még sohasem relaxált". A testnevelő tanároknak a főiskolán és az egyetemen most nem tartanak ilyen képzést. Egy jelenleg a Semmelweis Egyetemen testnevelő tanárnak tanuló fiú azt mondta, hogy az órák végén rendszeresek a néhány perces relaxációs gyakorlatok, azt azonban még senki nem mondta nekik, hogy ezt majd az iskolában is tanítaniuk kell. Bagdy Emőke éppen ezért szeretné, ha a relaxáció az egyetemi, főiskolai tantervekbe is bekerülne a jövőben.

Emellett most folyamatosan továbbképzéseket tartanak tanároknak, amelyek alapján taníthatják a relaxációt a diákoknak. A hatvanórás továbbképzést az országban eddig közel kétszáz tanár végezte el. A tanárok harminc óra alatt saját élményeket szereznek a témában, a további harmincban pedig megismerkednek azzal, hogyan kell továbbadni - mondta a továbbképzéseket szervező Bagdy.

Azért fontos a továbbképzés, mert Kovács Péter relaxációtanár szerint "nagyot lehet hibázni" egy ilyen foglalkozáson, ha a tanár nem figyel a diákok egyéni problémáira, élettörténetére. Ha például a tanár egy téli erdős történettel akarja ellazítani a gyerekeket, de az egyik diák családjában történt már fagyhalál, éppen az ellenkező hatást éri el a relaxációs óra: a gyerek nem ellazultabb, hanem még feszültebb lesz, és később is nehezebben tud ráhangolódni a történetekre.