Csend és szigor a parlamentben

A pénteken elhunyt Szalai Annamária emlékeznek, szigorítják a büntető törvénykönyvet, és egy új emléknap bevezetéséről is döntenek a képviselők hétfőn. A mostani kétnapos ülésen az MSZP-sek az áremelések miatt keseregnek, a Jobbik egy titkosszolgálati összeesküvést igyekszik leleplezni, egy KDNP-s pedig a rémhírek miatt aggódik. A hét parlamenti legjei.

A legnagyobb szigorítás

A büntető törvénykönyv szigorítása lesz az egyik legfontosabb döntés hétfőn. A fideszes Gulyás Gergely és Kocsis Máté javaslata szerint aki katasztrófahelyzetben, közveszély helyszínén lop, az kettő helyett három évet is ülhet majd. Ha pedig a lopás nagy értékű, akár tíz évet is kaphatnak a tolvajok. Tehát gyakorlatilag ha valaki a jövőben ellop néhány ásót, amely miatt nem lehet a homokzsákokat megtölteni az árvíz idején, három év börtönt kaphat. A szigorítást azzal indokolta a Fidesz, hogy a március 15-i hóhelyzet után az áramszolgáltatás helyreállítását kábeltolvajok nehezítették, márpedig Kocsis Máté szerint mindenkinek tudnia kell, hogy "az állam a legkevésbé tolerálja, ha katasztrófa- vagy veszélyhelyzetben valaki lop".

A legcsendesebb percek

Hétfőn az ülés elején a képviselők egyperces néma csenddel emlékeznek egykori társukra, Szalai Annamáriára, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökére, aki pénteken hunyt el. Szalai Annamária ugyanis, mielőtt a médiahatóság elnöke és az ORTT fideszes delegáltja lett volna, 1998-tól hat évig fideszes országgyűlési képviselőként dolgozott, és ebben az időszakban a külügyi, a kulturális és sajtó, a nemzetbiztonsági és az informatikai és távközlési bizottság tagja is volt. Kedden szintén egy megemlékezéssel kezdenek a képviselők a holokauszt áldozatainak emléknapja alkalmából.

A legújabb emléknap

Nyilván "a legtöbb emléknapot szentesítő parlament" Guinnes-rekordjára hajt a Fidesz, ezen a héten ugyanis újabb emléknap kihirdetéséről szavaznak a képviselők. A múlt héten lett minden október harmadik szombatja a finnugor rokon népek napja, most pedig a fideszes L. Simon László, Nyitrai Zsolt és Gyimesi Endre javaslatára 2013. október 17-ét Gárdonyi Géza emléknapjává nyilvánítják. A törvényjavaslat szerint az iskoláknak ezen a napon az Egri csillagok című regénnyel kell foglalkozni, és így kell majd emlékezni az íróra és "a magyar történelem kiemelkedő eseményére".

A legfurcsább módosító

Szinte már fel sem kapjuk a fejünket, ha a Fidesz az éppen tárgyalt törvényjavaslatához - hogy időt spóroljon - egy teljesen más témájú bizottsági módosítót is hozzácsap. Pontosan ez történt most is a Nemzeti Eszközkezelőről szóló törvényjavaslattal is, amelyhez Rogán Antal a gazdasági bizottság nevében benyújtott egy államháztartási törvényt érintő változtatást. A módosító nem annyira húsbavágó, a megszüntetett közalapítványok jogait és kötelezettségeit szabályozza, és Rogán úgy gondolhatta: minek külön benyújtani, várni vele heteket, amikor úgyis simán megszavazza a kétharmados többség.

A legnagyobb fáziskésés

Nem mondhatjuk, hogy az MSZP-s Tukacs István minden idők leggyorsabban reagáló képviselője. Tukacs a nemzetgazdasági minisztert az egyéni nyugdíjszámlákról kérdezi, amelyről már múlt héten döntött a parlament ("Lenullázott nyugdíjszámlák avagy miként csapták be ismét az embereket!"). Mint arról beszámoltunk, a korábbi ígéretekkel ellentétben a parlament úgy döntött, hogy csak az idéntől befizetett járulékok jelennek meg az egyéni nyugdíjszámlákon, bár azóta Rogán Antal frakcióvezető megígérte, hogy a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket is jóváírják majd a számlákon. Tukacs képviselő elég nagy fáziskéséssel érdeklődik a dolgok állása iránt.

A legnagyobb aggodalom

MSZP-s és jobbikos képviselők nagy versenyben vannak azért, ki kapja az e heti legnagyobb aggodalomért járó kitüntetésünket. A szocialisták a kis keresetűekért aggódnak felváltva: Tóbiás József azt kérdezi a nemzeti fejlesztési minisztertől, hogy "Ön szerint kevésbé fáj az áremelés, ha azt csendben, adagoltan vezetik be?", párttársa, Pál Tibor pedig azon kesereg, hogy "Hová lettek az olcsó árak, hová lettek a szociális boltok?". A jobbikosok ezzel párhuzamosan a törvénytelenségek és a munkahelyek miatt aggódnak. Bertha Szilvia "Mi lesz a Dunaferr dolgozóival?" címmel kérdezi a nemzetgazdasági minisztert, de még izgatottabban várjuk Zagyva György Gyula interpellációját, amely egy titkosszolgálati összeesküvést leplezhet le ("Törvénytelen titkosszolgálati módszerek a nemzeti szervezetek ellen?").

A legkevésbé ismert rémhír

A kormánypárti alákérdezések között a legfigyelemreméltóbb a KDNP-s Lanczendorfer Erzsébet módszere. Lanczendorfer ugyanis azt állítja, rémhírként terjed, hogy megszüntetik a nők 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjba vonulási lehetőségét, pedig ilyesmit még a kormányt mindenért kritizáló baloldali sajtóban sem olvastunk ("Rémhírterjesztés-e a nők 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjba vonulási lehetőségének megszüntetése"). A KDNP-s képviselő ennek ellenére azt kéri az emberi erőforrások miniszterétől, nyugtasson meg mindenkit, hogy megmarad ez a Fidesz-KDNP által bevezetett lehetőség, és ez nyilván meg is fog történni. Nem lepődnénk meg, ha a jövőben több kormánypárti is alkalmazná majd a Lanczendorfer-módszert.

Ami lesz még - oktatás és Tobin-ügy

Hétfőn a parlament először jóváhagyja a kormány korábbi döntését, amely szerint a Magyar Honvédség legfeljebb 15 fővel részt vesz az Európai Unió mali kiképzőprogramjában. A parlament hétfőn kezdi tárgyalni a KDNP-s Michl József köznevelési törvényt módosító javaslatát, amely a beiratkozási problémák miatt lehetővé teszi az osztálylétszámok növelését, és amely szerint a néptánc is kiválthatja a mindennapos testnevelést.

Kedden tárgyalják a képviselők az alaptörvény negyedik módosításához kapcsolódó törvényváltoztatásokat. Csaknem húsz jogszabályt módosítanak, például törvényben mondanák ki, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke nem választható újra. A parlament elé kerül kedden Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter Tobin-ügyről szóló jelentése is. Ebben a kormány arra kéri az Országgyűlést, hogy foglaljon állást Viviane Reding, az Európai Bizottság jogérvényesülés, alapvető jogok és uniós polgárság biztosának az ügyben tanúsított eljárásával kapcsolatban.