Tudok késsel és villával enni

2013.04.16. 9:10

"Nem vagyunk mi helyes fiúk a mainstreamből" - védte a magyar kormány döntéseit, és egyben bírálta a nyugat-európai megoldásokat Orbán Viktor miniszterelnök két nagy német lapnak adott interjújában.

Az alaptörvény negyedik módosítása nem érint lényeges kérdéseket, és nem szűkíti, hanem bővíti az Alkotmánybíróság jogkörét - mondta Orbán Viktor a Die Weltben és a Frankfurter Allgemeine Zeitungban (FAZ) kedden megjelent interjúban.

A Die Welt "Az EU rugalmatlan és doktriner" címmel közölte Boris Kálnoky interjúját, a FAZ pedig "Nem vagyunk helyes fiúk" címmel közölte Stephan Löwenstein anyagát.

Orbán Viktor mindkét német interjúban elmondta: a magyar kormány sok mindenben eltér a "régi Nyugat-Európa" megoldásaitól. "Nem vagyunk mi helyes fiúk a mainstreamből (fősodorból)" - mondta a miniszterelnök. Hozzátette, hogy a Fideszt mindig akkor "hívták a választók", amikor "csődbe jutott a régi rendszer", ezért "közösségünkben erős a küldetéstudat". A választók nem is arra hatalmazták fel őt, hogy "mainstream" politikát folytasson, hanem arra, hogy szembesítse az országot "a legnehezebb kérdésekkel", és megoldást ajánljon - emelte ki.

A Die Welt interjúja szerint Orbán Viktor elmondta: a kormány új társadalmi-gazdasági modellt épít, és eredményes az EU számára fontos területeken, de közben "állandóan azt kell bizonygatnom, hogy nem vagyok fekete bárány, és tudok késsel-villával enni".

A magyar próbálkozás a válság megoldására "teljesen legitim próbálkozás", és "európai sikertörténet" is. "Nem értjük, hogy miközben Ciprustól Görögországig mindenhonnan csak kudarcról érkeznek jelentések, miért nem akar senki egy sikertörténetet" - mondta a miniszterelnök.

A Die Weltnek arra a kérdésére, hogy a magyar recepten vajon államosítást és központosítást kell-e érteni, kifejtette: az európai modell nem működőképes, és ami helyette az egyik államban beválhat, nem biztos, hogy egy másik országban is működik, Brüsszelnek ezért "doktrinerség helyett rugalmasan" kell viszonyulnia a nemzeti modellekhez. "Ez ma hiányzik az EU kultúrájából" - mondta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy a "tagállamoknak nem adják meg a nemzetállamoknak járó tiszteletet", ami "gazdaságilag is irracionális".

Európából azért tűnik furcsának a magyar politikai helyzet, mert "kétharmados többség van a parlamentben". Hozzátette: ezt kifejezetten jónak találja, nem lát benne problémát. "Sajnos ilyen rendkívüli helyzet csak nagyon ritkán alakul ki" - mondta Orbán Viktor.

Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a jelenlegi döntések "bebetonozása" más parlamenti erőviszonyok között alkotmányos válságot okozhat, kifejtette: minden politikai erő elérheti a kétharmados többséget, ennek hiányában pedig valóban nem lehet megváltoztatni az alkotmányos rend alapját. "Ezt azonban nem bebetonozásnak, hanem az alkotmányos rendszer stabilitásának nevezném" - mondta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy "a stabilitás érték".

Arra a felvetésre, hogy a parlament a kétharmados többséggel, katasztrófákat megakadályozandó, akár a kínzás szabadságát is rögzítheti az alkotmányban, és az Alkotmánybíróság nem tehetne ellene semmit, hangsúlyozta: ez így van, de az ilyen parlamentet "legkésőbb a következő választáson elzavarnák", hiszen "a demokrácia biztosítéka nem az alkotmány és nem is a törvényhozás, hanem maga a nép", a magyar pedig demokratikus nép, és nem tűri az antidemokratikus megoldásokat.

A kormányfő az alkotmány legutóbbi módosításáról a FAZ interjúja szerint elmondta: "Mi nem akartuk az alaptörvény negyedik módosítását." A módosítás az AB döntésének következtében vált szükségessé, és volt még néhány tisztázatlan kérdés, így végül "a szokásosnál nagyobb módosítócsomag jött létre" - fejtette ki.

Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy Bayer Zsoltot az írásaiban a romákról és a zsidó értelmiségiekről megfogalmazott állításai miatt egy német pártból már kizárták volna, Orbán Viktor kifejtette: az antiszemitizmus vádját a publicista írásai alapján nem lehet komolyan venni, az viszont "cigányellenes volt, amit a romákról írt". Elmondta: a kérdést megbeszélte Bayer Zsolttal, aki nyilvánosan vissza is vonta állításait. Az üggyel kapcsolatban közölte: Európában csak a gyűlöletbeszéd ellen lépnek fel, az új magyar alkotmány viszont továbbmegy, hiszen anyagi kártérítést igényelhet az, aki úgy érzi, hogy megsértették emberi méltóságában, ami "teljesen új út" az európai törvényhozási gyakorlatban.