Visszavonul a parlamenti politikától Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke, és a következő választások után csak a polgármesteri munkájára akar koncentrálni. A Hegyvidék polgármestere az [origo] információi szerint egyre kevésbé tud azonosulni a Fidesz-kormány lépéseivel, és nem akar szavazógépként részt venni az általa vállalhatatlannak ítélt döntésekben.

Nem indul a jövő évi országgyűlési választáson Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke, a politikus így 2014-ben húszévnyi képviselősködés után elköszön a parlamenttől, és polgármesterként folytatja a munkáját - tudta meg az [origo].

A XII. kerület polgármestere több hónapnyi gondolkodás után a múlt héten hozta meg a döntését, amely információnk szerint magát Orbán Viktort is meglepte - különösen, hogy a Pokorni a párt választókerületi elnökeinek (2014-es képviselőjelöltjeinek) tavalyi kiválasztásakor gyakorlatilag automatikusan lett a XII. kerületet és a II. kerület egyes részeit magában foglaló 3-as választókörzet vezetője.

Mivel a két éve elfogadott összeférhetetlenségi szabályok értelmében a képviselők 2014 őszétől a posztjuk mellett nem tölthetnek be más tisztséget, az nem volt kérdés, hogy polgármestertársaihoz, illetve a többi egyéb önkormányzati vagy kormányhivatali posztot viselő képviselőhöz hasonlóan a két szerep közül előbb vagy utóbb választania kell. Alelnöki pozíciója és korábbi szűkszavú nyilatkozatai alapján azonban mindenki arra számított, hogy a párt többi befolyásos politikusához - a Debrecent irányító Kósa Lajoshoz, Rogán Antal belvárosi polgármesterhez vagy a Hódmezővásárhely éléről tavaly leköszönt Lázár Jánoshoz - hasonlóan ő is a parlamentet választja majd.

Kiszáll, vagy szembeköpi magát

Bár Pokorni Zoltán környezetében a döntést az [origo]-nak többen azzal magyarázták, hogy az Országgyűlés oktatási bizottságát is vezető képviselő "húsz év alatt belefáradt a parlamenti munkába", a lépés mögött információink szerint sokkal inkább az áll, hogy a politikus egyre kevésbé tud azonosulni a Fidesz-kormány számos eddigi és jövőbeni, tervezett lépésével, és nem akar képviselőként - kvázi szavazógépként - részt venni az általa vállalhatatlannak ítélt döntésekben.

Bár ellenvéleményének eddig főként oktatáspolitikai kérdésekben adott hangot, köztudott róla, hogy számos egyéb területen is kritikusan látja, illetve ellenzi a Fidesz lépéseit. A politikus egy közeli ismerőse szerint így "három lehetősége volt: vagy marad, mindent megszavaz, és mindennap szembeköpi magát, vagy marad, mindig elmondja a véleményét, de mint örökös belső ellenzékit, előbb vagy utóbb kinyírják, vagy - amit végül is választott - hátrébb húzódik." (Pokorni politikai pályájáról és korábbi konfliktusairól lásd keretes írásunkat.)

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Orbán Viktor és Pokorni Zoltán 2004-ben

Forrásaink szerint a politikusban az ugyanakkor nem vetődött fel, hogy a Fideszből is kilépjen, csak a parlamenti döntésektől akarja távol tartani magát. Sőt, információink szerint a Fidesz júniusi tisztújító kongresszusára a párt alelnöki posztjára is újrajelölteti magát.

A döntésben az őt ismerő források szerint az okozta a legnagyobb nehézséget Pokorninak, hogy a képviselőséggel együtt az oktatáspolitikáról is le kell mondania. Bár szakértőként akár 2014 után is a Fidesz-frakció mellett maradhatna, ismerői szerint ez számára "nem ugyanaz".

A miniszterelnök információink szerint nem tartotta jó ötletnek, de végül is elfogadta Pokorni döntését, és megállapodtak arról is, hogy 2014-ben a Fidesz biztosan őt indítja ismét a XII. kerület polgármesterjelöltjeként. 

Az információkkal természetesen megkerestük Pokorni Zoltánt is, aki megerősítette, hogy a polgármesterséget választja, de bővebben nem kívánt nyilatkozni döntéséről. 

Pokorni Zoltán politikai pályája és Fideszen belüli konfliktusai

A történelem-magyar szakos tanárként 1987-ben végzett Pokorni 1988-ban alapító tagja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének, 1993-ig a szervezet ügyvivője és szóvivője. A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája képviseletében részt vett az ellenzéki kerekasztal munkájában. Szakszervezeti tisztségéről lemondva 1993 októberében lépett be a Fideszbe, ahol a párt oktatáspolitikai kabinetjének vezetője lett.

1994-ben a Fidesz országos listájáról jutott a parlamentbe, ahol az oktatási, tudományos, ifjúsági és sportbizottság alelnökeként kezdte képviselői munkáját. 1998 óta minden választáson a XII. kerület képviselőjeként választották meg. 1997-től 1998-ig a Fidesz parlamenti frakcióvezetője. 1998-tól 2001-ig az első Orbán-kormány oktatási minisztere: minisztersége idején szűnt meg a Horn-kormány által bevezetett tandíj, és alakult ki a diákhitel konstrukciója.

2001-ben a Fidesz elnökévé választották, ezért lemondott miniszteri posztjáról. 2002-ben, a választási vereség után, pártelnöki pozícióját megtartva újra a frakció vezetője is lett.

2002 júliusában mindkét tisztségéről lemondott, amikor - kevéssel Medgyessy Péter akkori miniszterelnök D 209-es ügynökbotrányának kipattanása után - kiderült az édesapjáról, hogy a valamikori III/III-as főcsoportfőnökségének ügynöke volt.

Átmeneti visszavonultságából 2003 májusában tért vissza, amikor az újjászervezett Fidesz alelnökévé választották. (Azóta kétszer: 2007-ben és 2010-ben is megerősítették tisztségében.)

A Fidesz 2006-os ismételt választási veresége után a választási eredményt értékelő kongresszusi beszédében a vereség okaival való nyílt szembenézést sürgette, a pártelnök által rábízott frakcióvezetői pozíciót pedig nem vállalta el. Nem sokkal ez után "Pokorni birodalmat épít" címmel jelent meg róla lejárató cikk a Magyar Nemzetben. A korábban sosem hallott, Egei Antal nevű állítólagos egyetemi hallgató által jegyzett írás "A konzervatív jobboldal nem kerülhet liberális politikus kezébe" alcímmel egyebek mellett azzal vádolta a politikust, hogy Orbán Viktorral szembeni hatalmi centrumot épít a budai polgármesterekkel. Az írást akkoriban - és azóta is - többféleképpen magyarázták: volt, aki szerint maga a Fidesz-elnök akarta gyengíteni, illetve figyelmeztetni potenciális riválisát, más értelmezések szerint az írással fideszes gazdasági körök (feltehetően Simicska Lajos köre) kívántak üzenni Orbán Viktornak, hogy ne hagyja, hogy Pokorni - vagy bárki más - a pártelnök mögötti vállalkozók üzleti érdekeit veszélyeztető erőközpontot szervezzen a Fideszben.

A cikk állításaitól függetlenül az Orbántól eltávolodott Pokorni az országos politika helyett a továbbiakban mindenesetre valóban polgármesterként tervezte fel-, illetve újraépíteni magát: 2006 őszén elindult a XII. kerület polgármesteri posztjáért, amelyet el is nyert. A pártelnökkel szemben közben továbbra is kritikus maradt: egy 2006-os, Magyar Hírlapnak adott interjújában például azt mondta róla, hogy "senkinek nincs bérelt helye a pártban". 2006 őszén részt vett a Terror Háza Múzeumot vezető Schmidt Mária által szervezett, a Fidesz választási vereségének okait és a jobboldal jövőjét latolgató beszélgetéseken, a Fidesz szimbolikus, 2007-es kordonbontásától viszont látványosan távol maradt.

A 2010-es országgyűlési választásokon ismét a XII. kerületben szerzett egyéni mandátumot, októberben pedig másodszor is megválasztották a Hegyvidék polgármesterének. 2010 óta a parlament oktatási bizottságának elnöke, a kormányzati ciklus kezdetétől fogva éles szakmai vitái vannak a terület KDNP-s államtitkárával, Hoffmann Rózsával.