A köznevelési törvény módosítása okozhatja a legnagyobb konfliktust a kormánypárti frakciókban hétfőn. A fideszes oktatáspolitikusok ugyanis számos módosítóval jelezték, hogy elégedetlenek a törvénnyel. A héten emellett a képviselők elfogadnak egy Viviane Redinget elítélő határozatot, miközben az ellenzék fogást keres a rezsicsökkentésen. Egy szocialista május elsejét is megünnepli. A hét parlamenti legjei.

A legnagyobb belső konfliktus

Az elmúlt három évben szinte csak az oktatás volt az egyetlen terület, ahol többször is megrepedezett a kétharmados kormány egysége (elég csak Hoffmann Rózsa és Pokorni Zoltán személyeskedésektől sem mentes csörtéire gondolni). Nem véletlen, hogy ismét egy oktatási módosító miatt feszül egymásnak a Fidesz és a KDNP. A KDNP-s Michl József számtalan helyen változtatná a köznevelési törvényt (például az osztálylétszám 32-re emelkedhet, a mindennapos testnevelést helyettesítheti a néptánc is), és erre rácsatlakozva megjött a fideszes oktatáspolitikusok kedve is, hogy módosítgassák a jogszabályt.

A fideszesek például etikára neveznék át az erkölcstant, több beleszólást engednének az önkormányzatoknak az iskolák átszervezésénél, és néhány módosítóban annyira ellenzéki stílusban ostorozzák a jelenlegi törvényt, hogy nem is csoda, hogy a kormány nem támogatja az elfogadásukat. Húsz módosítót ezért az utolsó pillanatban vissza is vontak a fideszesek, maradt azonban néhány, amelyről a plenárison szavazniuk kell a képviselőknek. A hétfői szavazáson mindenképpen kíváncsian lessük, hogy a két kormánypárti frakció, illetve Pokorni Zoltán, Pósán László, Révész Máriusz és Sági István milyen gombot nyom majd meg.

A legelítélőbb határozat

A Fidesznek finoman szólva se a kedvenc európai politikusa Viviane Reding, az Európai Bizottság alelnöke, aki legutóbb a strasbourgi EP-ülésen ostorozta a magyar jogállamiságot és az alaptörvény módosítását. Az azonban nem mindennapi, hogy a kormánypárt ezt az ellenérzését egy elítélő parlamenti határozatban is tudassa a világgal. Redinget a Tobin-üggyel kapcsolatos nyilatkozata miatt ítélheti el a parlament hétfőn.  Reding márciusban azt mondta, nem csodálkozik azon, hogy az ír Legfelsőbb Bíróság nem hajlandó kiadni a két gyereket halálra gázoló Francis Tobint, mivel "Magyarország számos olyan határozatot fogadott el, amelyek kérdéseket vetnek fel az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban". Nem vagyunk meggyőződve arról, hogy ez a parlamenti elítélő határozat a legjobb mód arra, hogy megváltoztassuk Reding véleményét a magyar jogállam működéséről.

A legnagyobb gazda

A jobbikos Magyar Zoltán szívén viseli a magyar föld és a magyar gazdálkodók sorsát. Biztos forrásból tudjuk például, hogy a képviselő még a fiatal gazdák Vidék Kaland programjára is beadta pályázatát, reméljük, beválogatják, és sikerült eljutnia Székelyföldre két hétig kapálni. Ezen a héten Magyar egy maratoni hosszúságú címmel megy neki a vidékfejlesztési miniszternek: "A Fidesznek Kajászó, Lepsény, Segesd, Nagyatád, Csorna, Csákvár, a Borsodi Mezőség és még számtalan településen nyilvánvalóvá vált állami földbérleti mutyik után a Somogy megyei Bábonymegyeren is fontosabb volt a narancsos-haverok földdel való kiszolgálása ahelyett, hogy a helyben élő családi gazdálkodók megmaradását segítse?"

A legkínosabb téma

Ha valamiről a Fidesz nem szeretne beszélni ezen az ülésen, az bizonyára a trafikpályázatok körülményei. Néhány nappal ezelőtt hirdettek eredményt, hol és kik nyithatnak nemzeti dohányboltokat, és mint arról beszámoltunk, számos helyen a fideszes vezetők ismerősei, barátai, családtagjai jártak jól. A napirend előtti felszólalásokban és az azonnali kérdésekben nyilván sűrűn szóba hozza az ellenzék a témát, az MSZP-s Tóth Csaba pedig egy interpellációval készül ebben a témában ("Sikertörténet vagy kudarc? Közel 1500 településen senki nem akar nemzeti dohányboltot!").

A legújabb próbálkozások

Hogy ezen a héten se maradjunk a Fidesz slágertémája nélkül: a képviselők hétfőn fogadják el a rezsicsökkentésről szóló legújabb fideszes javaslatot. Németh Szilárd törvényjavaslata júliustól a vízszolgáltatás és a szemétszállítás területén is 10 százalékos csökkentést ír elő. Az ellenzék láthatóan hetek óta keresi a rezsicsökkentés gyenge pontjait, ezen a héten is tesznek egy kísérletet arra, hogy megtalálják. A jobbikos Apáti István "A rezsicsökkentés súlyos hiányosságai" címmel interpellál, az MSZP-s Szabó Imre kérdése izgalmasabb, és várhatóan nem fogja nélkülözni a populista kijelentéseket sem: "Miért nem akar a Fidesz 80%-os rezsicsökkentést Debrecenben?".

A legnagyobb májuselsejéző

Az MSZP-s Nemény András "Éljen Május Elseje!" címmel tesz fel kérdést a nemzetgazdasági miniszternek. Ennél magasabb labdát nem is adhatna majd Cséfalvay Zoltán államtitkárnak az elmúltnyolcévezésre. Azért jobban örültünk volna, hogyha ezt a május elsejei beszédet Kiss Péter vagy Lendvai Ildikó mondja el.

A legnagyobb alákérdezés

Ennek a díjnak a vitathatatlan nyertese ezen a héten a fideszes Koszorús László, aki nyilván faarccal teszi fel ezt a kérdést: "Hogyan lettünk Európa sereghajtóiból éltanulók a költségvetési hiány terén?". Kíváncsian várjuk, hogy Gyurcsány és Bajnai ekézése mellett a magán-nyugdíjpénztári befizetések elvonása azért elhangzik-e.

Ami lesz még - egyházak és fémek

Kedden kezdődik az egyházügyi törvény legújabb változatának a vitája. Az Alkotmánybíróság februárban megsemmisítette a törvény több pontját, mert például alkotmányellenesnek tartotta, hogy a parlament dönt az egyházak elismeréséről. A kétharmados többség ezért először az alaptörvényt módosította, majd most ebben a javaslatban is ragaszkodik ahhoz az elképzeléséhez, hogy márpedig a parlament dönt az egyházak elfogadásáról. A javaslatot nemcsak az ellenzék kritizálja, hanem például a református egyház is átgondolatlannak tartja. A képviselők szintén kedden kezdik a vitát a fémtörvényről. Ennek lényege, hogy Magyarországon csak külön engedéllyel lehet majd fémet vásárolni, raktározni és szállítani.