A parlament kedden megszavazta a közérdekű adatok nyilvánosságát korlátozó rendelkezést. Eddig sem volt könnyű kiszedni állami cégekből, hogy mire mennyit költenek, mostantól egy gumiszabály is védi majd őket. A közérdekű adatokért indított perekből derült ki, hogy milyen lehetőségekhez jutottak például Simicska Lajos cégei.

"Szervezetek most azt kérik, hogy adjuk ki nekik a nyertes és vesztes pályázatok anyagát. Ez konkrétan négyszobányi pályázat. Nem értem, mit akarnak ezzel kezdeni?" - értetlenkedett a Népszabadságnak Gyulay Zsolt, a Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt. vezetője, amikor arról kérdezték, hogy civil szervezetek és újságok - köztük az [origo] is - kikérték a trafikpályázatok anyagait.

Gyulay közérdekű adatokhoz való hozzáállása nem egyedi, a kíváncsi állampolgárok ugyanis gyakorlatilag folyamatos perben állnak az állami szervekkel. A múlt hét végén két kormánypárti képviselő, Cser-Palkovics András és Vas Imre kivételes és sürgős tárgyalást indítványozva benyújtotta a közérdekű adatok nyilvánosságához való jog jelentős korlátozásával fenyegető törvényjavaslatot, amelyet a parlament kedden már megtárgyalt és el is fogadott. Így - ha az államfő aláírja - a jövőben még több borsot törhet az állam a közpénzek után kutakodó állampolgárok orra alá, és eltitkolhatja, mire és hogyan költik le az adóforintokat.

Gumiszabály

A törvénymódosítás számos ponton nehezíti meg a közpénzek vándorlására kíváncsi állampolgárok dolgát. A jogszabály - több más pont mellett - azt mondja ki, hogy az adatigénylő nem kaphat olyan mértékű betekintést az adatokba, mint az állami ellenőrző szervek (például az Állami Számvevőszék vagy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal). Az indoklás ezt a szabályt azzal egészíti ki, hogy azokat a "visszaélésszerű adatigényléseket", amelyek az adatkezelő működését jelentős mértékben és hosszú időre akadályoznák, nem kell teljesíteni.

Visszaélészerű adatigénylők ellen harcol a kormányForrás: AFP/Kisbenedek Attila

Hídvégi Fanny, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) adatvédelmi és információszabadsági programvezetője úgy látja, hogy a rendelkezés egy gumiszabály, egyáltalán nem egyértelmű, milyen esetekre vonatkozik, ezért az adatgazda gyakorlatilag bármikor megtagadhatja a jogszabályra hivatkozva a közérdekű adatok kiadását. Várhatóan azok a közérdekű adatigénylések kerültek most veszélybe, amelyek teljesítési igazolások, bizonylatok vagy számlák szintjéig szerették volna látni a közpénzek mozgását vagy általánosan, sok adatot kértek egyszerre.

Simicskáról kevesebbet tudnánk

Ha a törvény már eddig is létezett volna, akkor nehezebben, vagy egyáltalán nem ismerhettük volna meg, hogy a Századvég mire és mennyi pénzt kapott az államtól, mert az adatigénylésben túl részletes adatokat kértünk. Tavaly, az [origo] kérésére kiadott teljesítési igazolásokból többek között kiderült, hogy kilencvenöt százalékban a Miniszterelnökség megrendeléseit teljesíti a Századvég konzorciuma annak a 2011 végén kötött 1,3 milliárd forintos tanácsadói szerződésnek a keretében, amelyet a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal (NFM) kötött.

Nem hall, nem lát, nem beszél.Forrás: AFP/Maisant Ludovic

Az új körülmények között nem zárható ki, hogy a Magyar Fejlesztési Bank is el tudná titkolni nagyhitelesei listáját. A már lezárult adatigénylésben ugyanis meglehetősen sok részletet kért az Átlátszó.hu. Azokból kiderült például, hogy a legtöbb pénzhez, 34 milliárd forinthoz a Közgép Zrt. juthat - ekkora hitelkeretet kapott a cég. Az állami bank ugyanakkor banktitokra hivatkozva nem adta közre azt, hogy kik nem fizették vissza a hiteleket, kik hívták le az állami garanciát, vagy hogy mely kedvezményezettek tűntek el.

Néhány nagyobb ügy, amely közérdekű adatigénylés után derült ki

Az ügy

Mennyi pénzt érint? (becslés)
A Századvég tanácsadói szerződése (forrás)1,3 milliárd forint
Az MFB óriáshitelei 2011-ben (forrás)109 milliárd forint
Az MTVA alvállalkozói szerződései 2012-ben (forrás)16,8 milliárd forint
Lévai-projekt (forrás)3,6 milliárd forint
Fejér megyei földhaszonbérleti pályázatok (forrás)4887 hektár föld
Nemzeti Dohányboltok (forrás)400 milliárd forint
Vértesi Erőmű (forrás)12 milliárd forint


Kérdéses az is, hogy az új feltételek mellett megismerhetnék-e a közmédia alvállalkozói szerződéseinek listáját. Az Átlátszó.hu ennél az adatigénylésnél is nagy mennyiségű adatot kért. A hosszú peres eljárás végén kiadott adatokból viszont kiderült, hogy az MTVA egyik legnagyobb beszállítója, a Hung-Ister Zrt. Simicska Lajoshoz köthető, de sok megbízást kapott az azóta megbukott tévésorozatért, a Marslakókért Jáksó László cége is.

Könnyebb helyzetben lett volna a Paksi Atomerőmű is, amikor azon dolgozott, hogy eltitkolja az atomerőmű tervezett bővítéséről szóló Lévai-projekt eredményeit. Az állami cégnél több milliárd forintért készítik elő a körülbelül 3 ezer milliárdos beruházást. Az Energiaklub adatigénylését először az MVM megtagadta, végül a Kúria kötelezte az állami vállalatot, hogy tegye nyilvánossá az adatokat.

Eddig sem volt könnyű adatokhoz jutni

A néhány sikeres per ellenére a közadatokhoz való hozzáférés már eddig is nehézkes volt, amit az is jól mutat, hogy perek nélkül a legritkább esetben hozott nyilvánosságra adatot az állam. Sokszor pedig a perek ellenére is sikeresen titkolják el a közpénzek mozgását.

Egy 2011-es Legfelsőbb Bírósági döntés értelmében például az MVM-nek nem kellett nyilvánosságra hoznia szponzorációs költéseit, mert az adatigénylés túl általánosan  fogalmazott. (Az MVM Csoport helyett egyszerűen MVM-et írt, és nem részletezte, hogy az egyes leányvállalatok vagy a teljes cégcsoport költéseire kíváncsi.) Azóta kiderült, hogy az MVM olyan művészeket is milliókkal támogat, mint Mága Zoltán vagy Charlie. Az állami cégcsoport több leányvállalata a mai napig titokban akarja tartani szponzorációs tevékenységét, ezért az [origo] jelenleg is perben áll az MVM Partner és az MVM Ovit cégekkel. 

Ugyancsak az MVM tudta sikeresen eltitkolni a Vértesi Erőmű milliárdos veszteségeit megalapozó szerződéseket és a hozzájuk kapcsolódó belső vizsgálati anyagokat. A Kúria egy hatályon kívül helyezett jogszabályra utalva döntött úgy, hogy a közvetett állami tulajdonban álló Vértesi Erőmű Zrt. nem közfeladatot ellátó szerv, ezért nem köteles kiadni a kért adatokat.

Nyilvánosak lesznek-e a földpályázatok?

Az új szabályok egyik tesztje a Fejér megyei földhaszonbérleti pályázatok teljes dokumentációjáért indított per lesz. Tavaly tavasszal az [origo] azzal a kéréssel fordult az állami földek haszonbérleti pályázatait lebonyolító NFA-hoz, hogy adja ki a Fejér megyei pályázatok teljes dokumentációját, így a beadott - nyertes és vesztes - pályázatokat, a kapott pontszámokat, az értékelési rendszer részletes szempontjait, az értékelést végző bizottság tagjainak névsorát és az ülésekről készül jegyzőkönyveket. Az NFA megtagadta az adatok kiadását, de első fokon megnyertük a pert. Ugyanígy - a bírói gyakorlat függvényében - van esély arra, hogy nem ismerhetjük meg a trafikpályázatok teljes dokumentációját.

Helyesbítés: Cikkünk korábbi változatában úgy fogalmaztunk, hogy az MFB-től "a legtöbb pénzt, 34 milliárd forintot a Közgép Zrt. kapta." Valójában a Közgép egy hitelkerethez jutott ekkora összegben.