Orbán: A cigányság rejtett erőforrás

A kormányfő szerint a romák helyzete nemcsak emberi jogi kérdés, hanem gazdasági és szociális kihívás is. Orbán elnökletével tanácskozott a Cigányügyi Egyeztető Tanács.

Míg a pártok többsége problémának, tehertételnek látja a romákat, addig a kabinet lehetőségként tekint rájuk. A cigány közösség egy rejtett erőforrás, tartalék a magyar gazdaságnak - mondta a Cigányügyi Egyeztető Tanács elnöki posztját is betöltő kormányfő.

Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

"Ebből fakadóan számunkra nemcsak diszkriminációs, emberi jogi kérdés, hogy miképpen élnek Magyarországon a roma emberek, hanem gazdasági és szociális kihívás is" - mondta Orbán Viktor. Szerinte az emberi jogi kérdések mögött nem szorulhatnak háttérbe a szociális és gazdasági szempontok, de ennek ellenkezője sem fordulhat elő. A kormányfő szerint a cigány közösség még nem elég erős ahhoz, hogy önmagában a piac képes legyen neki munkát adni, ezért "rásegítő eszközre" van szükség, amely nem más, mint a Start-munkaprogram.

A miniszterelnök szerint kormányzati cél, hogy minden roma elvégezze az általános iskolát, egyre többen járjanak közülük gimnáziumba és szerezzenek érettségit, valamint az, hogy a roma fiatalok megtalálják számításaikat a szakképzési rendszerben is. "Szeretem azokat a látomásokat, amelyeket komoly értelmiségiek festenek fel a szemünk elé, és arról szólnak, hogy egyszer lesz egy világ, amikor mindenki fehér köpenyben jár, és laboratóriumban dolgozik. (...) De hogy mi ezt nem fogjuk megélni, az is biztos, márpedig addig is meg kell élni valamiből" - mondta Orbán. Magyarország még jó ideig olyan ország lesz, ahol milliószám élnek olyanok, akiknek nincs egyetemi végzettségük, hanem fizikai munkát végeznek. A feladat az, hogy ők is tisztességesen és becsületesen megélhessenek. "A közös vágyunk, célunk, programunk, hogy a magyarországi cigányok megtalálják a helyüket a magyar jövőben." Orbán szerint a roma kultúra fenntartása is fontos, mert "nem hihetjük, hogy a romák úgy fogják megtalálni a helyüket a magyar jövőben, hogy aközben elfeledkeznek saját kultúrájukról". Az együttélést nem az identitások, a kulturális sajátosságok legyengítése teszi könnyebbé, hanem éppen ellenkezőleg, azok megerősítése - mondta a kormányfő.

Az európai romastratégiára kitérve jelezte, Magyarország azt vállalta, hogy félmillió embert fog kisegíteni a szegénységből. Ezért még ebben a ciklusban el kell érni, hogy félmillió ember helyzete világosan, látható módon javuljon - mondta. Emlékeztetett az Országos Roma Önkormányzattal kötött keretmegállapodásra, amelyben szerepel, hogy 2015-ig százezer romának kínálnak munkahelyet.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a tanács alakuló ülésén a roma integráció fontos állomásának nevezete azt, hogy 2010-ben, először a magyar kormányzás történetében önálló államtitkárság kezdett foglalkozni a társadalmi felzárkózással, a romák ügyével. Egy évvel később a magyar kormány az európai uniós elnöksége alatt elkészítette az európai roma keretstratégiát. Ugyanezen év májusában a felzárkóztatás érdekében keretmegállapodást kötött a kormány és az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ).

Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Az európai roma keretstratégia négy fontos területet jelölt ki: a foglalkoztatás, az oktatás, az egészségügy és a lakhatás területét. A magyarországi stratégiába két további területet vontak be: a közbiztonságot és a kultúrát. "Kultúra nélkül nincs felzárkózás, nincs integráció" - mondta Balog.

Farkas Flórián, az ORÖ elnöke azt mondta, hogy az esemény nagy nap a magyarországi cigányság életében, mert újabb tanúbizonyságot tett a kormány, hogy komolyan veszi a romák felzárkóztatását, integrációját. A közfoglalkoztatásba több mint 54 ezer roma embert vontak be - mondta Farkas. A kormánnyal kötött keretmegállapodásról kijelentette, a magyarországi cigányág soha ilyen felelősségvállalással nem vett részt a saját sorsának a formálásában. Szerinte az ORÖ "komoly fejlődésen" ment keresztül, és "megtisztult a roma politika".

A tanácskozáson az elnöklő Orbán Viktor, Farkas Flórián társelnök, valamint Balog Zoltán mellett jelen volt Pintér Sándor belügyminiszter, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár és Kovács Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár. A kormány január végén döntött a Cigányügyi Egyeztető Tanács létrehozásáról. A testület fő feladata a felzárkózási és cigányügyi politikára vonatkozó javaslatok kidolgozása, a végrehajtás nyomon követése. A tanács figyeli a kabinet és az ORÖ keretmegállapodásában szereplő célok teljesülését is.