Csak a TEK látja a terroristák magyar tűzfészkét

Egy hosszú riport bizonygatta pár hete a köztévében, hogy a terroristák jól tudják, hol van Magyarország, és előszeretettel használják is akcióikhoz, ezért nagy szükségünk van a Terrorelhárítási Központra. Ennek azonban a nemzetközi statisztikákban semmi nyoma: az Europol friss éves jelentése Európa-szerte növekvő terrorizmusról beszél, de Magyarország nevét meg sem említi.

Tudják-e a terroristák, hol van Magyarország? A kérdésre egyértelmű igen volt a válasz a Terrorelhárítási Központ (TEK) tevékenységéről szóló hosszú riportban, amelyet a köztévé Kékfény című műsora készített a bostoni robbantások után.

Az itt bujkáló és átutazó terroristák kockázatot jelentenek Magyarország biztonságára, és bár továbbra sem vagyunk a célpontjuk, "megdöbbentően sok információ szól arról, hogy iszlám szélsőségesek gyakran fordulnak meg nálunk" - hangzott el a műsorban. A riport beszámolt egy 2011 májusi esetről, amikor két veszélyes terrorista, egy török és egy arab Budapesten találkozott egymással. Egyiküket később elfogták Berlinben, az alsógatyájában egy memóriakártyát találtak, amelyen egy pornófilmbe kódolva az al-Kaida tervezett európai merényleteinek dokumentumai voltak. "Rendkívül sok olyan információ keletkezik, amely érinti Magyarországot. Vagy azért, mert az elkövetők esetleg Magyarországon keresztül mentek el, vagy mert éppen itt tartózkodnak, vagy mert itt készültek fel a cselekményekre" - mondta az adásban Bodnár Zsolt, a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgató-helyettese.

A TEK túszmentési gyakorlata a metróban

A riport beszámolt arról is, hogy a Magyarországon működő mecsetekben rendszeresen megfordulnak külföldi szélsőséges vallási vezetők, akik a nyugati világ ellen agitálnak, és gyakran előfordul az is, hogy egy, Közel-Keleten felszámolt terrorista csoport tagjainak mobiltelefonjaiban magyar telefonszámok és magyarországi hívások szerepelnek. "Ha bármely államot támadnak, ma már nincs jelentősége, hogy ezt földrajzilag hol teszik meg" - mondta Bodnár arra utalva, hogy egy-egy támadás nem feltétlenül az adott országnak szól, hanem mindig a támadott objektumnak.

Mivel Magyarországon a terrorelhárításhoz köthető esemény az elmúlt években nem került nyilvánosságra, utánanéztünk, hogy igazolható-e a TEK fontossága a terrorizmus elleni harcban nemzetközi kimutatások alapján.

Az Europol elfelejtette Magyarországot

Nem sokkal a bostoni robbantások után az Europol is közölt egy csomó, terrorizmushoz kapcsolódó információt. Az európai rendőrség 2012-ről szóló terrorizmusjelentése (2013 EU Terrorism Situation and Trend Report, röviden TE-SAT) szerint egyértelműen nőtt a terrorcselekmények száma Európában 2012-ben. Az összesítés szerint tavaly 219 terrortámadás történt Európában (2011-ben 174 volt), 537 embert tartóztattak le terrorizmushoz köthető cselekményért, 400 ellen emeltek vádat és 17 ember halt meg terrortámadások következtében.

Nemcsak a támadások száma nőtt, hanem a letartóztatásoké is. A jelentésben ugyanakkor Magyarországot meg sem említik. Nem szerepelünk a jelentésben levő részletes statisztikákban sem, amelyek a terrortámadásokon kívül azt foglalják össze, hogy egy országban hány elfogás történt, és hány, terrorizmushoz köthető bírósági ügy volt.

Magyarország utoljára a 2009-re vonatkozó TE-SAT jelentésben bukkant fel. Ezek az állítólag Budaházy György vezette Magyarok Nyilai mozgalom által kitervelt, de meghiúsított támadások (az ügy jelenleg bíróság előtt van, ebben a cikkünkben olvashat róla). A másik ide köthető esemény a cigányok ellen elkövetett 2008-2009-es támadássorozat volt, ez is megjelenik az akkori statisztikákban (az ügy jelenleg az ítélethirdetés küszöbén áll, itt olvashat a legutóbbi tárgyalásról). Mindkét esemény a Bajnai-kormány idején történt, a TEK ekkor még nem létezett. Azóta Magyarország nem jelent meg a terrorizmussal foglalkozó nemzetközi kimutatásokban, és az amerikai Globális Terrorizmus Adatbázis szerint sem történt 2009 óta terrorista cselekmény Magyarországon.

TEK-gyakorlat a Maléter Pál laktanyában

Az Europolt megkérdeztük róla, hogy lehetséges, hogy Magyarország teljesen kimaradt a 2012-re vonatkozó jelentésből, de a szóvivő csak annyit reagált, hogy az Europolnak nem feladata kommentálni az egyes tagállamok ügyeit. A TEK ugyanerre a kérdésünkre azt állította, hogy a főigazgató-helyettesük köztévés nyilatkozata nem áll ellentétben az Europol 2012-es jelentésével. Az ugyanis "nem tartalmazza az aktuális, felderítés alatt álló csoportokkal, személyekkel kapcsolatos adatokat, és természetesen nem jelenik meg benne az egyes ügyek hátterében meghúzódó nemzetközi együttműködés". "Ez természetesen nem jelenti azt, hogy Magyarország nem részese az európai terrorelhárító munkának" - közölte a TEK, hozzátéve, hogy "arra, hogy a terrorfenyegetettség megítélésekor miért a kérdéses adatokat veszik figyelembe, nyilván a jelentés készítői tudnak választ adni".

A dzsihádisták elkerülik Magyarországot

Az Europol maga nem gyűjt adatokat, hanem csak azokból dolgozik, amelyekkel a tagállamok hatóságai ellátják. Az sem mindegy, hogy egy adott államban a törvény mit tekint terrorista cselekménynek, és mit nem, ebben is lehetnek eltérések - mondta két, az európai terrorizmussal foglalkozó szakember is. Norica Nicolai román európai parlamenti képviselő, az Európai Parlament biztonsági és védelmi albizottságának alelnöke szerint a hatóságok büszkék az eredményeikre, így biztosan jelentik, ha elfognak valakit, vagy lelepleznek egy készülő támadást. A hatóságoknak nem érdekük a letartóztatások elhallgatása, pláne, hogy azok a helyi médiákban is megjelennek - tette hozzá Javier Argomaniz, a skóciai St. Andrews Egyetemen működő Centre for the Study of Terrorism and Political Violence kutatója.

Argomaniz megjegyezte, hogy néha a TE-SAT jelentést a tagállamokban átpolitizálva is értelmezhetik, legalábbis felhasználhatják arra, hogy a saját álláspontjukat támasszák vele alá. Egy tagállam terrorellenes hatósága például az Europolra hivatkozva állíthatja azt, hogy a terrorizmus az ő területén is fontos probléma. Holott az arra vonatkozó adatokat éppen ő maga bocsátotta az Europol rendelkezésére.

A kutató - hangsúlyozva, hogy titkos információkat nem ismer - nem hiszi, hogy a dzsihádista jellegű terrorizmus komolyan jelen lehet Közép-Kelet-Európában, ez ugyanis jellemzően Nyugat-Európára koncentrálódik. Keleten inkább az idegenellenes, szélsőjobboldali agresszió jelenthet fenyegetést. Norica Nicolai szerint az Europol jelentése alapján nemcsak Magyarországon nincs látható komolyabb terrorista tevékenység, hanem például Csehországban vagy a Baltikumban sem. Ez persze - tette hozzá - nem jelent százszázalékos biztonságot.

Látványos a TEK, de néha felsül

A TEK azért jött létre 2010-ben, hogy végre Magyarországnak is legyen egy modern, jól szervezett és felkészült terrorelhárító szervezete. Ez azért fontos, mert az új biztonsági kihívások között első helyen a terrorizmus szerepel, és "ma már multinacionális terrorszervezetekkel és a földrajzilag távolabbi pontokon működő csoportok együttműködésével is számolni kell" - fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök, amikor megalakult az új, rendőrségtől független, önálló költségvetéssel rendelkező szervezet.

Az EU terrorizmusellenes koordinátora pedig ugyanekkor megdicsérte Magyarországot azért, mert míg a legtöbb európai országban csak már megtörtént terrortámadások hatására jöttek létre ilyen szervezetek, Magyarország ezt nem várta meg, hanem előre felkészül egy tragédia megelőzésére. A TEK vezetőjét a miniszterelnök nevezi ki - így lett a főnök Hajdu János, Orbán korábbi testőre - és közvetlenül a belügyminiszter irányítása alatt áll. A TEK a honlapja szerint "nemzeti szinten kizárólagos jogkörrel látja el a terrorizmus elleni küzdelem koordinációját, elemzését, értékelését", ez a fő feladata.

Az elmúlt években azonban - legalábbis a sajtóban - nem történt olyasmi, ami kifejezetten a TEK terrorelhárítói feladatával összefüggő akciót igényelt volna. A szervezet ehelyett jobbára bűnözők elfogásában, helyszínek biztosításában vett részt - pénteken például a gyilkossággal vádolt Portik Tamást őrizték a bíróságon - illetve ellátta a fő állami méltóságok védelmét. A nyilvános, nagyobb akciók jellemzően látványos külsőségek között zajlanak.

A TEK-nek akadt jó pár melléfogása is, amikor nagy erőkkel, kommandósok tucatjaival csapott le már többször is, mint kiderült, feleslegesen. Tavaly szeptemberben a kommandósai megszállták a BME épületét, hogy egy játék pisztolyos hallgatót leszereljenek, aki valójában egy Star Wars-paródiafilm forgatása miatt ült be karateruhában az egyik órára. De foglalta már le a TEK a Brad Pitt zombifilmjének forgatására szánt fegyvereket, küldött levelet a múltba, és egyszer többtucatnyi kommandósa vonult ki, hogy levágjon egy rácsot. (Itt olvashat többet a TEK legfurcsább kimenetelű akcióiról.)