Szlovákul és magyarul jelent meg egy szlovák hetilap

Soha nem volt még olyan Szlovákiában, hogy egy ottani lapban szlovákul és magyarul is megjelentek volna cikkek. Most megtörtént. Surján László európai parlamenti alelnök és a szlovák lap főszerkesztője a megbékélés mellett állt ki.

Részben két nyelven, szlovák címlappal és magyar hátlappal jelent meg hétfőn a pozsonyi Tyzden (Hét) című politikai-közéleti hetilap, amely aktuális kiadásában mindkét nyelven közli azokat az írásokat, amelyeket Surján László európai parlamenti alelnök, illetve a lap főszerkesztője, Stefan Hríb írt a szlovák-magyar viszony kapcsán egymásnak címezve.

A lap a szlovák médiapiacon eddig példa nélküli kétnyelvű megjelenésének, illetve Surján László abban közölt írásának előzménye, hogy a szlovák lap főszerkesztőjét nemrégiben a megbékélés és együttműködés elismeréseként a Charta XXI mozgalom díjával tüntették ki Budapesten. Stefan Hríb a kitüntetés átvételekor a megbocsátás és az egymáshoz vezető utak keresésének szükségességéről beszélt a szlovák-magyar viszony összefüggéseiben.

A lap címoldalán az 1920-as párizsi békekonferencián a magyar delegációt vezető gróf Apponyi Albert képe látható, mellette Slováci, prepácte! (Szlovákok, bocsássatok meg) felirattal. A lap alternatív címoldalként szereplő hátlapján pedig Eduard Benes volt csehszlovák államfő képe jelent meg a Bocsánat, magyarok! felirat kíséretében. Míg Apponyit a Tyzden az 1910-es keltezésű, "magyarosító iskolatörvények" megalkotójaként azonosítja, addig Benest az 1945-ös "diszkriminációs dekrétumok" szülőatyjaként jelöli meg.

Surján László a Baráti szavak Stefan Hríbnek című cikkében a szlovák-magyar viszony összefüggéseiben azt írta: itt az alkalom, hogy építő párbeszéd kezdődjön. "Számunkra Trianon tragédia, a győzteseknek örömünnep. A feladat nagy: e két érzés közé kell hidat vernünk" - fogalmazott. Hozzátette: míg a török időkben a magyar ember istenéhez fordulva, bűneit bánva kereste a kibontakozást, a 20. század "világiasabb légkörében csupán az igazságtalanságot tartottuk szem előtt". Ezzel összefüggésben leszögezte: szembe kell nézni a kiegyezés utáni "erőszakos magyarosítással" és a Trianon utáni hibákkal is.

"Magyarázat lehet, mentség nincs hibáinkra, bűneinkre. Van miért megkövetni a szlovákokat, amit most meg is teszek, bár tudom, hogy ebben a kérdésben ugyanúgy nincs közmegegyezés, mint ahogy Miklosko kijelentése mögött sem volt" - írta a magyar politikus, arra utalva, hogy Frantisek Miklosko a Szlovák Nemzetgyűlés elnökeként a kilencvenes években bocsánatot kért az 1945 és 1948 közötti időszak igazságtalanságaiért. Leszögezte: a megkövetés nem megaláz, hanem felemel, ez a múlt tehertételeitől való megszabadulás útja.

Martin Hanus, a Tyzden főszerkesztő-helyettese a lap weboldalán megjelent videójában azt mondta a Surján-írásról: nem várták, hogy Stefan Hríb Magyarországon mondott szavaival összefüggésben ilyen reakció születik. Hanus szerint a "bocsánatkérő" írás főként azért volt meglepetés, mert "olyan oldalról érkezett, ahonnét annyira nem várták volna". Hozzátette: most azt várják, hogy az írás milyen reakciókat vált ki Magyarországon, vajon csend követi-e, vagy olyan párbeszédet vált ki, amely akár egy új korszak kezdetét is jelentheti.