Afgán szívtiprók miatt bolydult fel Balassagyarmat

A hajléktalanok a kosztot, a helyi fiatalok a nőket irigylik azoktól a fiatal menekültektől, akik a kitoloncolásukra várnak Magyarország egyetlen nyitott menekültszállóján. Pénzük nincs, munkát nem vállalhatnak, ezért vagy vécépapírból tekernek cigarettát, vagy lopnak. A környéken sokan nem szeretik őket, és az önkormányzat is szívesebben látná a szállót a városon kívül.

Az egyik afgán férfi a ruháit teregeti az udvaron, a másik az utcán lebzsel a barátaival. A harmadik azt meséli, szeret kijárni a focipályára nézni, ahogy játszanak a magyarok. A koszovóiak a szobájukban beszélgetnek, az iráni a szociális munkással cigarettázik kertben. Van, aki a parkba jár sétálni a magyar barátnőjével, egy másik pedig az utcán szólít le lányokat. Ha visszautasítják, tört angolsággal azt mondja, "fuck you, Hungry".

1998 óta működik külföldi menekültek számára fenntartott közösségi szálló Balassagyarmat belső részén. 2002-ig zárt volt, aztán nyitottá alakították. Akkor még csak ötvenfős volt a szálló kapacitása, jelenleg százan élnek a 111 fős épületben. 2004-től a migránsok csökkenő száma miatt szüneteltették a működését, de 2011-ben - miután a hasonló nyírbátori létesítményt bezárták - ismét megnyitották. A különlegessége, hogy a többi magyarországi szállóval ellentétben ezt a külföldiek nap közben szabadon elhagyhatják.

Az önkormányzat tavaly nyáron a szálló rendjének szigorítását kérte a belügyminisztertől, most pedig azt mondják, a legjobb az lenne, ha a szálló ismét őrzötté válna, vagy elköltözne a városból. Több környéken élő ugyanis arra panaszkodik, romlott a közbiztonság a menekültek érkezése óta.

Kitoloncolásra várnak

"Ez a Gyarmat egy kisváros, az itteniek nem nagyon találkoznak idegenekkel, ezért félnek tőlünk" - magyarázta tört magyarsággal az iráni Abolfázi, hogy miért tartanak a hozzá hasonló külföldiektől a balassagyarmatiak. A férfi tizenhárom éve él Magyarországon, volt giroszos Budapesten, de már jó pár hónapja Balassagyarmaton él. Azt nem akarta elárulni, hogy miért hagyta el a hazáját, azt pedig nem tudja, mi lesz vele a jövőben.

Röplabdázás a szálló udvarán (a képre kattintva galéria nyílik)

"Itt olyan emberek vannak, akik arra várnak, hogy ki tudjuk őket toloncolni Magyarországról" - mondta az [origo]-nak Lipusz Brigitta, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) Észak-magyarországi Regionális Igazgatóságának vezetője. Olyan külföldiekről van szó, akik idegenrendészeti eljárás alatt állnak, kitöltötték az őrizeti idejüket, de nem tudják elküldeni őket az országból. Menedékkérők szintén élnek a szállón, de csak elenyésző számban. A különbség a két külföldi beutazó között az, hogy az idegenrendészeti eljárás alatt állók illegálisan tartózkodnak Magyarországon, általában a zöldhatáron szöktek be az országba, és nem kapták meg a menedékjogot, vagy nem is kérték. A lakók általában az őrzött szállókról kerülnek át Balassagyarmatra, a törvény szerint ugyanis maximum 12 hónapig lehetnek bezárva.

"Napközben szabadon elhagyhatják a szállást, ahol napi háromszori étkezést és orvosi ellátást kapnak" - mondta Lipusz a szálló működéséről. Jelenleg csak egyedülálló férfiak vannak a szállón, jórészt alulképzettek a fiatalabb korosztályból. Néha családok és egyedülálló nők is érkeznek. A lakók nappal ki-be járhatnak a szállóba, és ha előre bejelentik, akkor akár öt napon keresztül is távol lehetnek, például elutazhatnak Budapestre. Részt vehetnek a szálló által szervezett alkalmi szakkörökön, például tanulhatnak nyelvet, vagy festhetnek, de a napi háromszori étkezésen kívül csak egy tisztasági csomagot kapnak. Nincs pénzbeli juttatás, és nem is dolgozhatnak. Egyesek bizonyos időközönként kapnak pénzküldeményt otthon maradt családtagjaiktól, mások nem.

Nem néztek rám jó szemmel a magyarok

Lipusz szerint a BÁH feladata, hogy ezeket az embereket kiutaztassák az országból."Ehhez meg kell állapítani a személyazonosságukat, és úti okmányt kell szerezni nekik" - mondta. Az okmányok beszerzése viszont problémás, mert a legtöbbjük olyan országból származik, ahol nincs megfelelően kiépített nyilvántartási rendszer, vagy ha van is, nem szerepelnek benne. Ilyen például Afganisztán, ahonnan a legtöbb szálláslakó származik.

A lakókat főleg az otthoni hírek és a Facebook érdekli (a képre kattintva galéria nyílik)

"Akik itt vannak, azért kerültek ide, mert nincsenek olyan forrásaik, hogy el tudják tartani magukat" - mondta, hozzátéve, hogy maximum 18 hónapot tölthetnek a szállón. Ha 18 hónapon keresztül nem tudják kitoloncolni őket az országból, akkor kijelölnek számukra egy szállón kívüli tartózkodási helyet, jellemzően ismerősöknél. Onnantól kezdve maguknak kell gondoskodniuk az ellátásukról, dolgozni azonban akkor sem dolgozhatnak.

"Európa nem jó. Nincs munkám, nincs házam, nincs pénzem, mit csinálok, ha kiraknak innen?" - mondta a húszas éveiben járó Frootan. Ő azért hagyta el Afganisztánt 2009-ben, mert szerinte ott sok a probléma. Menedékjogot nem kapott, és egyszer már Ausztriából is visszahozták Magyarországra. Most azt szeretné, hogy végre elmehessen innen egy Európán kívüli országba, ahol dolgozhatna, de nincsenek papírjai, így egyelőre nem mehet sehová. Frootan 18 hónapja van Balassagyarmaton, azóta azonban csak egyszer járt bent a városban, és nincs is kedve visszamenni. "Nem néztek rám jó szemmel a magyarok" - mondta.

Durván ismerkednek a helyi lányokkal

"Beszélhetek őszintén? Mi a pöcsömet keresnek itt?" - fakadt ki egy hajléktalan a szállólakók egyik kedvelt találkozóhelyén, a balassagyarmati parkban. Pedig neki nincs baja a menekültekkel, volt, hogy röviden eldiskuráltak egy pakisztánival, aki tüzet kért tőlük. "Én hajléktalan vagyok, napi egy tányér ételt kapok, ők háromszor esznek, egész nap Hawaii-dizsi van nekik" - mondta, és még egy esetlen levegőberúgás kíséretében hozzátette, hogy ha ő menne Franciaországba, páros lábbal rúgnák ki.

"Annyi hely van az Alföldön, ott elsétálgathatnak a mezőn" - mondta az [origo]-nak Horváth Gábor, aki egy létrehozott Facebook-csoportot, és tüntetést is szervezett azért, hogy elköltöztessék innen a szállót. Szerinte ugyanis a külföldiek kirívóan viselkednek, úgy ismerkednek lányokkal az utcán, hogy az már zaklatás. Egy helyi büfében dolgozó férfi azt mondta, gyakran leszólították a 18 éves unokahúgát, ezért amióta nyitott a szálló, valaki a rokonok közül mindig hazakíséri a lányt. "Engem is feszélyez, hogy itt vannak, naphosszat ülnek a büfé előtti padokon" - mondta.

Menekültek beszélgetnek a szállóval szemben lévő üzlet lépcsőjén (a képre kattintva galéria nyílik)

Januárban egy külföldiekből álló csoport összeverekedett egy helyi társasággal. Erről a helyieknek eltérő információik vannak, egyesek szerint kábítószeren vesztek össze, mások azt mondták, hogy egy lány volt a vita tárgya. A rendőrség akkor azt közölte, hogy egy korábbi nézeteltérés miatt, egy áruházi parkolóban szólalkozott össze a két társaság, majd egy 36 éves hugyagi férfi vágóeszközzel támadt egy palesztinra. A támadásban mindkét társaságból megsérült egy ember.

"Egy ekkora közösségi szálló nagy megterhelés egy kisvárosnak" - mondta az [origo]-nak Csach Gábor, Balassagyarmat alpolgármestere. Szerinte zömében fiatal, életerős legények élnek a szállóban, akik sok esetben háborús övezetből jöttek, ezért más a reagálási szintjük. "Vannak olyan lányok a városban, akik örömmel veszik az életerős fiúk jelenlétét, és vannak helyi fiúk, akik nem annyira" - tette hozzá. A probléma az, hogy sok garázdasággal és lopással kapcsolatos eljárás indul ellenük. Ez százalékosan "nem eget rengető arány, de nem hiányzott senkinek".

A tavalyi demonstráció után szigorítottak a szálló házirendjén, januártól az ottlakók csak reggel 6-tól este 10-ig hagyhatják el az épületet. "Ha nem jönnek vissza éjszakára, akkor szabálysértési feljelentést teszünk ellenük" - mondta Lipusz. Ha pedig többször is elmaradnak, akkor visszakerülhetnek az őrzött szállóra.

Vécés cigaretta és romantika

"A legnagyobb baj, hogy az emberek nem juthatnak pénzhez" - mondta a szálló egyik lakója, egy afgán férfi. Akinek ugyanis a családja nem küld pénzt, az legálisan sehonnan sem tud szerezni, pedig többen szívesen dolgoznának. Kávét és cigarettát azonban mindenki szeretne - mondta, ezek azonban nem részei a szálló szolgáltatásainak. Egyesek úgy próbálják pótolni a hiányosságokat, hogy az utcán felszedett filterekből, vécépapírból és olcsó dohányból tekernek cigarettát, mások pedig "kényszerből lopnak".

"Nem lehet dolgozni, ezért az ittenieknek rengeteg szabadidejük van, unatkoznak, nem tudnak mit kezdeni magukkal" - magyarázta az iráni Abolfázi, hogy mi lehet az oka a szállón lakók viselkedésének. A kulturális különbségek szintén fontosak, "ha beszólnak egy külföldinek a Tescóban, az lehet, hogy odaüt". A szállón lakók szerint azonban a legtöbb konfliktus a helyi cigányokkal van, akik gyakran beléjük kötnek, a legtöbbször "csajokon vesznek össze".

Balassagyarmati lányok várnak a szállón lakó barátaikra (a képre kattintva galéria nyílik)

A fiatal, külföldi fiúk ugyanis népszerűek a helyi lányok körében. Többnek magyar barátnője van, ottjártunkkor is három magyar lány várta a szálló előtt egyikük pasiját. "Vannak rendesek, akikkel lehet beszélgetni, de olyanok is, akikkel nem szívesen találkoznánk" - mondták. Van, akit látásból ismernek, másokat a Facebookról, a lány a barátjával is ott ismerkedett meg.

Az egyik fiatal afgán szerint őt egy helyi lány szólította le az utcán azzal, hogy tetszik neki, azóta együtt vannak. A lány még egy szerelmes tetoválást is felvarrt a karjára. A szülők azt mondták a kapcsolatra, hogy "no problem", az afgán fiú pedig azóta egyre jobban beszél magyarul. Egyedül az éjszakai kijárási tilalom zavarja, de még egyszer sem szegte meg a szabályt. A helyiek közül azonban van, aki örült a tilalom bevezetésének, egy nő azt mondta, azóta tud nyugodtan hazajárni éjszaka a munkából.

A nagy részük szerencsétlen fickó

Az afgán Frootan azt mondta, tudja, hogy rossz emberek is vannak a szállón, olyanok, akik káromkodva mennek a boltba, de sajnálja, hogy a helyiek minden menekültre ujjal mutogatnak, "sokkal több jó ember van közöttünk". A szálló szomszédságában lévő házban egy idős nő is azt mondta, semmi baja nincs a jövevényekkel, "mást se csinálnak, csak kiülnek melegedni a napra".

Magyar lány által készített tetoválás egy afgán férfi karján (a képre kattintva galéria nyílik)

Lipusz szerint nem kimutatható, hogy a külföldiek jelenléte miatt a bűnügyi helyzet negatív irányba változott volna. Hozzátette azonban, hogy más kultúrkörből érkeztek, "más a hölgyekkel kapcsolatos társadalmi beidegződésük", ebből adódóan pedig vannak kisebb konfliktusok a helyiekkel. Bolti lopásokról és tettlegességig fajuló csoportok közötti konfliktusokról is tudnak, de ezek Lipusz szerint nem fordulnak elő akkora számban, amiből azt a következtetést lehet levonni, hogy a szálló működőse lehetetlenné teszi a város életét.

Megkerestük a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányságot, ahol közölték, hogy a szálló 2011-es újranyitásától mostanáig 27, a menekültek által elkövetett bűncselekmény jutott a rendőrség tudomására, köztük lopás, garázdaság, testi sértés. Szabálysértési eljárás 86 esetben indult, a szállón lakók ellen pedig 14 esetben követtek el bűncselekményt.

A rendőrség szerint ugyanakkor a Balassagyarmaton elkövetett bűncselekmények számához viszonyítva lényegesen kevesebb a szálló lakói által elkövetett bűncselekmények száma. 2011-ben 818, 2012-ben 839, 2013-ban pedig májusig 177 bűncselekményt követtek el a városban, míg a szálló lakóival kapcsolatba hozható bűncselekmények száma a három évben összesen 41 volt. A közbiztonság érdekében azonban a szállót és környékét rendszeresen ellenőrzik, és készenléti rendőrök is vannak a városban.

A Kossuth utcai közösségi szálló (a képre kattintva galéria nyílik)

Az önkormányzat szerint a megoldás az lenne, ha a szálló őrzötté válna, vagy elköltözne Balassagyarmatról. "Az ilyen szállóknak nagyvárosban a helyük, ahol a lakosság és az illetékes szervek jobban fel vannak készülve a konfliktusok kezelésére" - mondta Csach Gábor alpolgármester. Azzal nincs baja, hogy más kultúrájú emberek élnek a városban, "a nagy részük nyilván szerencsétlen fickó, akin segíteni kell", de aki nem tud normálisan viselkedni, annak zárt szállón van a helye. Szerinte a szálló házirendjének szigorítása nem tartós megoldás, és azt kellene elérni, hogy azok a személyek, akik problémásak, ne kerüljenek ki 12 hónap után az őrzött szállókról, vagy legyen lehetőség visszahelyezni őket oda.

Lipusz Brigitta szerint január óta 30-40 esetben kellett szabálysértési feljelentést tenni az éjszakai kimaradások miatt, de még senki nem került vissza őrzött szállóra. A feljelentésekből pénzbírság lesz. Volt, aki képes volt ezt kifizetni, a legtöbben azonban nem, nekik a magyar állampolgárokhoz hasonlóan közérdekű munkával kell kiváltaniuk a bírságot. A szállót év végéig biztosan nem alakítják át, akkor járnak le ugyanis a pályázati források. Az, hogy utána mi történik a szállóval, nagyban függ az új idegenrendészeti, menekültügyi törvénytől, amelyet a tervek szerint szeptemberben fogadhat el a parlament.