Csak reflexből lőtte lábon a cigány nőt a vádlott

2013.05.28. 13:02

A romagyilkosságok másodrendű vádlottjának védője szerint Kiss István csak saját magát fedezve lőtt lábon egy fegyvertelen roma nőt, ezért nem volt gyilkos szándéka. Az ügyvéd szerint csak foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés a bűne, annak ellenére is, hogy még a fegyverek is jogtalanul voltak nála.

Bár az ügyészség többek között aljas indokból, több emberen, például 14. életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bűntettével vádolja, és tényleges életfogytiglani szabadságvesztést kért a romagyilkosságok másodrendű vádlottjára, a vádlott ügyvédje a kedden elmondott védőbeszéde végén kijelentette, hogy védence, Kiss István a vádpontok többségében nem bűnös. Szerinte csak fegyverrel való visszaélésért, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetésért vonható felelősségre, és azt is csak az első kettő, a galgagyörgyki és a piricsei támadásokra vonatkoztatva.

K. István védőügyvédje három órát beszéltFotó: Nagy Attila [origo]

Az ügyvéd, Balázs Bence kedden három órán át tartott védőbeszédében a rendőrség munkáját kritizálta, és a vád számára legfontosabb vallomást tévő negyedrendű vádlott, Csontos István állításait és szavahihetőségét vonta kétségbe. Védence, Kiss István korábban csupán az első két támadásban, a galgagyörgykiben és a piricseiben való részvételét ismerte el. Ezek során ugyanis nem volt halálos áldozat. A védőügyvéd szerint a védence szándéka ezeknél a támadásoknál csupán a félelemkeltés volt, épületekre tüzeltek, így a támadások nem számíthatnak emberölési kísérletnek.

Ezek miatt a védőügyvéd szerint Kiss csupán fegyverrel való visszaélésben bűnös (ugyanis jogszerűtlenül voltak nála fegyverek), illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetésért. Kiss ugyanis szerinte foglalkozási szabályt szegett, amikor a fegyvert használta, még úgy is, hogy az nála sem lehetett volna. Ráadásul azokkal nem akart embert ölni, csupán veszélyhelyzetet akart előidézni.

A piricsei támadás során tüzet nyitott a lakóépületre, a védőügyvéd szerint azonban nem tudhatta, hogy az lakott. Amikor az egyik sértett, egy roma nő, kilépett az ajtón, Kiss reflexszerűen lábon lőtte, holott az ügyvéd szerint, ha az lett volna a szándéka, akár meg is ölhette volna. A vádlott azonban szerinte inkább a menekülést választotta, és csak "a biztonságos menekülést fedezve" lőtte lábon a nőt, majd adott le még egy sorozatot futva a házra. "Csak gondatlanság terheli" - mondta az ügyvéd.

Fotó: Nagy Attila [origo]

A védőbeszéde során az ügyvéd hosszan kritizálta a rendőrség munkáját, szerinte szabálytalanságok sorát követték el, kezdve a Perényi 1 nevű szórakozóhelyen talált fegyverek lefoglalásával, ahol nem volt jelen végig a szabályok által megkövetelt hatósági tanú, egy házkutatást ittasan elvégző helyszínelő munkáján át a tatárszentgyörgyi gyilkosság után nem talált, majd hirtelen meglelt lőszerekig. Szerinte a hibák miatt kétséges, hogy ezek az anyagok mennyire állják meg a helyüket bizonyítékként.

A rendőrség hibáinak felemlegetése mellett a védőbeszéd leginkább Csontos István, azaz a negyedrendű vádlott szavahihetőségét támadta. Az ügyvéd szerint a vádirat jó része a bizonyítékok és tanúvallomások hiánya miatt Csontosnak a társait terhelő vallomásán alapszik, ez pedig szerinte sok esetben ellentmondásos, nem felel meg a szakértők által megállapított tényeknek, ráadásul a nyomozati és a bírósági vallomások között is adódnak különbségek. A koronatanú, F.-né Ny. Éva vallomására is kitért, amelyre szerinte nagy hatással volt a vádlottaktól való növekvő félelme. Szerinte ugyanis a nőt sokként érte a sorozatgyilkosság, és visszamenőlegesen is úgy értelmezte a vádlottak tetteit, hogy azok őt és a gyermekét veszélyeztették, és ez a félelem kihatott a vallomására is.

A vád tárgyi bizonyítékok köré épített állításait szintén kétségbe vonta, szerinte nem bizonyító erejű a DNS-szakértői vélemény, amely a vádlottak DNS-ét mutatta ki a fegyvereken. Ugyanis azt nem tudta kimutatni, hogy azok mikor kerültek oda. A védőbeszédet a vádlottak hangtalanul hallgatták végig. Csontos István az őket érintő részeknél szúrós szemmel nézte a védőügyvédet, de nagyobb részt inkább lehajtott fejjel üldögélt. A három órán át tartó védőbeszéd közben néhányán elbóbiskoltak a börtönőrök közül, egyedül a bíró figyelt fesztelenül, miközben a füzetébe jegyzetelt.

romagyilkosságok, cigánygyilkosságok, tárgyalás 2013.05.28.Fotó: Nagy Attila [origo]

Mivel a másodrendű vádlott védőügyvédje délelőtt a védőbeszédének végéhez ért, délután már a harmadrendű vádlott ügyvédje beszélt. Lőrincz Márton azt kérte a bírótól, hogy bizonyítottság hiányában mentse fel a védencét, Pető Zsoltot minden vádpont alól. Pető volt az egyetlen a négy vádlott közül, aki semelyik vádpont esetében sem tett vallomást, és mindent tagadott.

Az ügyvéd szerint a bírónak alaposan mérlegelnie kell az ügyet, ugyanis szólnak bizonyítékok Pető bűnössége mellett, de szerinte ezek nem elég alaposak, nem kétséget kizáróak, így a bírónak fel kell mentenie védencét. Az ügyvéd azt mondta, nem lehet szemet hunyni például afölött, hogy Pető DNS-e rajta volt a gyilkos fegyvereken, ez azonban szerinte nem feltétlenül a gyilkosságok során kerülhetett oda, a Kiss fivérek akár meg is mutathatták neki. Szerinte az sem kétséget kizáró bizonyíték, hogy a fegyverek egy részét az ő szobájában találták meg, hiszen Kiss Istvánnak, akivel együtt lakott, bejárása volt oda, és ugyanígy használhatta a mobiltelefonját is, amiről kiderült, hogy a gyilkosság egyik helyszínének közelében használták.

A védőügyvéd szerint a korábbi védőbeszédekhez hasonlóan hosszan részletezte a rendőrség eljárási hibáit, a házkutatásokon készült jegyzőkönyvek hiányosságait, valamint Csontos István negyedrendű vádlott vallomásának hiteltelenségét. Csontost a tárgyalás "megmondó emberének" nevezte, aki a nyomozás előrehaladtával egyre több információt osztott meg a hatósággal, mígnem kiderült, hogy csak "a nyomozók kedvében akart járni", ezért sajtóhírekből csipegette össze a vallomásának bizonyos részleteit és olyan információkat is mondott, amelyeknek nem lehetett a birtokában, csupán következtetett.

Az ügyvéd szerint ugyanakkor a két Kiss testvér vallomását sem szabad bizonyítékként felhasználni, ugyanis szerinte látszik, hogy Kissék Pető Zsoltra akarták tolni az illegálisan megszerzett fegyverek felelősségét, mondván, hogy azokat Pető szerezte be. Emiatt az ügyvéd szerint az ő vallomásuk nem használható Petőre vonatkoztatva, ezek nélkül a vallomások nélkül pedig tulajdonképpen semmilyen konkrét bizonyíték nincs Pető ellen.

A tárgyalás szerdán folytatódik a negyedrendű vádlott védőbeszédével, amelyet a vádlottak felszólalásai követnek az utolsó szó jogán.