Ég és föld találkozása Hűvösvölgyben

2013.06.02. 14:28

A huszadik századi magyar történelemből kaphat intenzív dózist az, aki a Hosszúlépés túrájával ellátogat a Hűvösvölgy szívében található Magyar Szentföld-templomhoz. A gigantikus félkész Bauhaus-épület a Horthy, a Rákosi, és a Kádár-korszaktól, valamint a legújabb kori magyar politikájától is kapott egy jó nagy pofont, de mindezek ellenére még mindig áll.

A hűvösvölgyi villamos-végállomás fölött levő parkolóból rálátni a szemközti Nyéki-hegy délnyugati oldalára. Ha jól megnézzük a lombhullató fákkal benőtt erdőt, feltűnik egy teljesen más színű fás rész. A városi legenda szerint a harmincas években Trianon miatt szomorkodó cserkészek gondoltak egyet, és Nagy-Magyarország formában fenyőket ültettek az amúgy lombhullató erdőben. A sötétzöld folt azóta kicsit deformálódott, de télen állítólag még mindig ki lehet venni a szlovákokhoz, a románok vagy a szerbekhez került országrészeket.

Ezzel a történettel kezdődött a Hosszúlépés nevű városi sétákat szervező csapat hűvösvölgyi túrája, ami a környék egyik legrejtélyesebb és legeldugottabb épülete, a Magyar Szentföld-templom köré szerveződött. A túrát Koniorczyk Bori urbanista vezette, aki történelmi, irodalmi és művészettörténeti részletekkel színesítette az egyedülálló, műemléki védelem alatt álló félkész Bauhaus-templom bemutatását.

A Magyar Szentföld-templom főhajójaFotó: Ferenczi András [origo]

A soha el nem készült monumentálisra tervezett templom története valamikor a Horthy-rendszer elején kezdődött, amikor a templom utcanévadója, a vaskereskedő Heinrich István a ferenceseknek adományozta az értékes hűvösvölgyi telket. A terület annak ellenére, hogy már akkor is felkapott környéknek számított, olyan mintha a senkiföldjén járna az ember. A város zaja egyáltalán nem szűrődik be az elsőre hollywoodi horror sci-fi díszletre hasonlító templomcsonkhoz, pedig közel van a hűvösvölgyi villamos-végállomás és három lépés a StopShop bevásárlóközpont is.

A ferencesek először Szentföld tematikájú múzeumot, árvaházat és nyomdát működtettek a területen, de a Szentföld-mozgalom erősödésével úgy döntöttek, templomot építenek. A Szentföld-mozgalom egyik célja az volt, hogy az akkori Palesztinában levő zarándokhelyeket, egyházi emlékeket gondozzák, és azokból minél többet megismertessenek a távoli országokban élő hívőkkel. Szentföld-templomokat több más helyen a világban építettek azért, hogy a közel-keleti zarándokhelyeket egy az egyben odavigyék a hívőknek.

Ég és föld találkozása Horthynál

A templom építése a kor politikai viszonyaihoz képest egy egészen bizarr munkakapcsolattal kezdődött, amelynek történetét ma is kutatják a művészettörténészek. Egy konzervatív ferences szerzetes, a rend szentföld-felelőse, Majsai Mór a modern Bauhaus-iskolához tartozó Molnár Farkast bízta meg a templom terveinek elkészítésével. Molnár Farkas nevéhez a magyar építészet olyan világhírű alkotásai kötődnek, mint például a XII. kerületi Lejtő utcában vagy a Harangvirág utcában található villák. Ekkoriban azonban már kevésbé kapott megbízásokat, és valószínűleg nagyravágyó alkotói ambíciói miatt vállalta el a grandiózus templom tervezését.

Eldugott helyen van HűvösvölgybenFotó: Ferenczi András [origo]

A két ellentétes irányból érkező figura személyisége miatt a tervezési időszak is hosszabbra nyúlt a kelleténél. Molnár első két tervét egyszerűen visszadobta a megbízó, pedig az építész még a Palesztinába is ellátogatott, hogy tanulmányozza a térség építészetét.

A túravezető Koniorczyk Bori szerint a két figura ellentéte jól látszik a templomon is. A Bauhaus szögletessége, letisztultsága és az alapvetően ovális jeruzsálemi templom bizánci elemei forrtak eggyé az épületben, amely végül nem készülhetett el. Jött a II. világháború, az építkezés leállt, Molnár Farkas pedig meghalt, amikor egy repeszgránát eltalálta, mikor tüzifáért ment.

Traktorok, ipari tanulók és urnatemető

Az épület épségben túlélte a harcokat, de a munka az adományok csökkenése miatt nem folytatódhatott akkora lendülettel, mint a háború előtt. A negyvenes-ötvenes évek fordulóján az egyházi vagyon államosításával ezt a területet is elvették a rendtől, a környéken élő szerzeteseket pedig elhurcolták. Az ÁVH egységei állítólag egy éjszaka alatt ürítették ki az építkezést, pedig az épület teteje már fel volt zsaluzva, és nagyjából két hónap kellett volna ahhoz, hogy elkészüljön az óriási ovális kupola.

A Fővárosi Leveltár működött benne.Fotó: Ferenczi András [origo]

A félkész épületben ezután tároltak traktorokat, laktak benne ipari tanulók, sőt még beatkoncerteket is tartottak. A hetvenes években a Fővárosi Levéltár egyik raktárát alakították ki benne. Az ovális főhajóból nyíló 21 zarándokhely és kápolna helyén zuhanyzót, raktárakat, kazánházat és más levéltári munkához szükséges helyiséget alakítottak ki. A bizánci oszlopokkal díszített oltárok ovális bejáratat négyszögesítették, sőt, a nem létező szocialista kulturális örökségvédelem jegyében még az épületet is megcsonkolták csak azért, hogy az olajkazánba üzemanyagot szállító teherautó kényelmesen meg tudjon fordulni a szűk telken.

A Fővárosi Levéltár egészen 2004-ig használta az épületet, azóta csak állagmegóvási munkákat végeznek rajta, senki nem tudja eldönteni, hogy mi legyen vele. A templom ugyanis műemlék, és a II. kerület, valamint a főváros osztozik rajta. Korábban voltak olyan tervek, hogy levéltár új épületét húznák fel ide, de ez elbukott, és van olyan elképzelés is, hogy az egyház urnatemetőt létesít a templomcsonkban. Ezzel azonban csak egy gond van. Még nem teltek meg a budapesti temetők.