Kezelésbe veszi a testünket a kormány

2013.06.02. 17:58

A magyarok utálnak orvoshoz menni, mégsem fogják megúszni, jön a nemzeti szűrőprogram. Rendszeresen lesz a kormány tervei szerint méhnyak- és vastagbélrákszűrés, fogászat, laborvizsgálat, az orvosok jobban figyelik majd a súlyunkat, a vérnyomásunkat. A mulasztókat nem büntetnék, a kormány abban bízik, hogy mindenki megérti, miért fontos az új rendszer, ami nagyon sok pénzbe fog kerülni, de összességében mégis spórolhatunk rajta.

Több mint 30 ezer ember él Gyöngyösön, az ország 33. legnagyobb városában. Pont annyian, mint amennyien évente meghalnak Magyarországon rosszindulatú daganatos betegségek miatt. Pedig a megfelelő szűrővizsgálatok segítségével idejében felfedezett betegségek az esetek túlnyomó többségében gyógyíthatók.

Az egészségügyi államtitkárság május végén jelentette be, hogy elkészült a Nemzeti szűrőprogram, amellyel a betegségmegelőzés és a tájékoztatás mellett az a céljuk, hogy összekössék a különböző népegészségügyi szűrési adatokat az egészségbiztosítási pénztár adatbázisával. A Nemzeti szűrőprogramot még nem hozták nyilvánosságra, csak Szócska Miklós államtitkár beszélt a program egyes elemeiről. Ezek még nem véglegesek, a programot most bocsátják majd társadalmi egyeztetésre. Az [origo] több olyan emberrel beszélt, akik közelebbről ismerik a szakmai egyeztetés alatt álló programot, amelynek a legfontosabb elemei ezek lesznek:

- 21 és 65 éves kor között évente végeznének általános fizikai vizsgálatot a háziorvosnál, ötévente pedig egy részleteset

- általános laboratóriumi vizsgálat 21-39 éves kor között ötévente, 40-65 éves kor között kétévente, háziorvosi beutalóval

Egy férfi vérnyomását méri egy orvos a Kor Kontroll Társaság Ne légy a rabja! elnevezésű rendezvényénForrás: MTI/Földi Imre

- vastagbélszűrést 50 éves kortól kétévente. A szűrést laborban végeznék a székletminta alapján, és ha valami gyanús dolgot találnak, akkor utalják be a pácienst a nem túl kellemes vastagbél-tükrözéses vizsgálatra, ami viszont százszázalékos biztonsággal ki tudja mutatni a betegséget

- fogászati szűrést és gondozást - életkortól függetlenül - évente rendelnének el

- a méhnyakrákszűrést a nőgyógyász szakorvos végezné 25-65 év között háromévente, emlőszűrésre pedig 45 éves kortól 65 éves korig kétévente lenne lehetőség

- az újszülötteket is komplex szűrővizsgálatoknak vetnék alá még a szülészeten, a kisgyerekeket pedig a védőnők figyelnék az eddigieknél szigorúbban pszichés, mozgás-, értelmi, szociális és beszédfejlődés szempontjából is

A háziorvosok lesznek a csakrák

A tervek szerint alapjaiban megváltozna az is, ahogy a lakosság szűrése most történik. "A Nemzeti szűrőprogram nem csinál mást, mint rendszerezi, rendszeresíti és összehangolja a regionálisan, önkormányzati szinten működő szűrőprogramokat, és ehhez hozzákapcsolja a szintén EU-s pénzből megvalósuló egészségügyi fejlesztéseket" - mondta a Pécsi Tudományegyetem orvoskarán belül működő népegészségügyi és epidemiológiai tanszék vezetője, dr. Kiss István.

Vércukorszintmérés a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Ér- és Szívsebészeti KlinikájánForrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Az emberek szempontjából az lesz a legnagyobb változás, hogy nem nekik kell majd kijárniuk a vizsgálatokat a háziorvosnál vagy a különböző kórházi osztályokon, hanem a Nemzeti szűrőprogram pontos útmutatásai alapján egy központilag vezényelt rendszerben, a háziorvosokon keresztül segítenek tájékozódni. Megmondják, hogy mikor milyen szűrővizsgálatokat kell elvégezni, és azokat hol és hogyan.

"A szűréseket a szubszidiaritás elve szerint mindig a beteghez a legközelebbi módon csinálják majd, a háziorvosok lesznek a szűrőprogram csakrái" - mondta egy szakmai orvosi szervezetben vezető tisztségben levő orvos, aki látta a Nemzeti szűrőprogram tervezetét. A háziorvosok fogják végezni a munka dandárját, sokkal több feladat fog rájuk hárulni, mint eddig. Ők fogják figyelmeztetni és elküldeni a felnőtt betegeket a megfelelő szakrendelésekre vagy laborvizsgálatokra, míg néhány egyszerűbb szűrővizsgálatot maguk a háziorvosok fognak elvégezni (például vérnyomás vagy súlymérés).

Utálunk orvoshoz menni

A magyarok jelentős része a csak akkor megy orvoshoz, ha már nem bír lábra állni. Pedig a rákgyógyításban konszenzus van arról, hogy ha idejében észreveszik a vastagbélrákot, akkor gyakorlatilag százszázalékos hatékonysággal lehet gyógyítani. Ehhez azonban 50 felett rendszeres szűrővizsgálatok kellenek - erre adna választ a Nemzeti szűrőprogram a kétévente elrendelt szűrésekkel.

Székletminták feldolgozását végzik az ÁNTSZ enterális laborjábanForrás: MTI/Vajda János

"Volt olyan beteg, aki egy már tíz éve lejárt tb-kártyával jelent meg a kórházban nagyon súlyos szövődményekkel egy olyan betegséggel, amit, ha időben észrevesznek, akkor könnyen gyógyítható lett volna" - illusztrálta a többség hozzáállását egy osztályvezető főorvos. Ennek ellenére a Nemzeti szűrőprogramban nem lesznek szankciók vagy ajándékok, csak általános felvilágosítással és a médián keresztüli kommunikációval szeretnék a rendelőkbe csábítani a pácienseket - legalábbis a főorvos így tudja.

A rendszerben a háziorvosok mellett komoly szerepet kapnak a néhány helyen már működő, EU-s pénzből létrehozott Egészségfejlesztési Irodák is - mondta az [origo]-nak Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke. Az egészségügyi intézményekben vagy azok mellett működő központokban orvosok, dietetikusok és más szakemberek fognak életmódbeli, táplálkozási tanácsokat adni, de ők is hirdetni fogják a szűrővizsgálatok fontosságát. Az Egészségfejlesztési Irodák várhatóan leveszik a tájékoztatás terhét a háziorvosok válláról, akiknek így tényleg csak az orvoslással kell majd foglalkozniuk, bár az egyelőre még nem világos, hogy milyen munkamegosztás lesz a háziorvosok és az irodák között.

Drágább, mégis olcsóbb

Bár nem egységesen, de a program számos eleme már most is működik, viszont az új rendszer így is sok pénzbe fog kerülni. A szűrővizsgálatok is drágák, mert fizetni kell az azokat elvégző orvost, a laboratóriumokat, ráadásul fejlesztésekre, új műszerekre van szükség a program sikeres működtetéséhez. Az országosra nyitott szűrőprogrammal pedig több beteg kerül majd be a rendszerbe, ami újabb terhet jelent az egészségügyi intézményeknek.

A most vitára bocsátott stratégia leginkább vitatott része a megkérdezett orvosok szerint a finanszírozás lesz, mert az biztos, hogy ebbe a programba pénzt kell rakni vagy át kell csoportosítani. De a befektetés hosszú távon valószínűleg megérné. Az egészségügyi közgazdaságtan egyik alaptétele ugyanis az, hogy a megelőzés olcsóbb, mint a gyógyítás. Egy vastagbélrákkal diagnosztizált embert például sokkal olcsóbb szűrni és kis beavatkozással meggyógyítani, mint egy végstádiumban észrevett daganatot kezelni.