Szétmódosított törvénnyel mentik ki Orbánt a patthelyzetből

2013.06.06. 10:06

Az egyik túlságosan tudósalkat, a másik nem elég rutinos, a harmadikról túl sok a pletyka - nehezen találja a kormány a médiahatóság új vezetőjét, az eddig felmerült jelölteknél mindig hibádzik valami. A kormány a médiatörvény újbóli módosításával törne ki a saját maga által teremtett csapdahelyzetből. Az idő sürgeti, a mobilcégek frekvenciaengedélyének újrapályáztatásából ugyanis még az idén több százmilliárd forintos bevételre számítana kormány, de a procedúrát csak a hatóság elnöke vezényelheti le.

Ismét változtathat a kormány az alig két hónapja módosított médiatörvényen. Az Európai Tanács (ET) nyomására elfogadott akkori korrekció ugyanis olyan szigorúan határozta meg, hogy milyen feltételekkel lehet valaki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke, hogy a kormány hónapok óta (egészen pontosan a korábbi elnök, Szalai Annamária áprilisi halála óta) nem talál megfelelő jelöltet.

A Velencei Bizottság korábbi kritikái nyomán kidolgozott március végi módosítás értelmében csak azt lehetne kinevezni a hatóság élére, aki felsőfokú jogi, társadalomtudományi vagy közgazdasági végzettsége mellett legalább ötéves gyakorlatot szerzett a médiaszolgáltatások, illetve sajtótermékek hatósági felügyeletében, esetleg a hírközlési felügyeletnél, vagy elismert tudományos fokozattal és legalább tízéves oktatói gyakorlattal rendelkezik a médiatudomány területén.

Egyik jelölt sem az igazi

A fenti feltételeknek az Origo kormányzati forrásai szerint egyetlen olyan jelölt sem felel meg "csont nélkül", akit a Fidesz - pontosabban az ügyben döntő miniszterelnök - szívesen látna a hatóság élén. A korábban felvetődött nevek közül a médiatörvény előkészítésében is részt vállalt Koltay András médiajogász tudományos fokozata és tízéves oktatói gyakorlata alapján ugyan megfelelne a kiírásnak, a Fideszben azonban több okból sem támogatják: egyrészt mert "nem elég fideszes", másrészt mert úgy ítélik meg, hogy mivel a média átfogó újraszabályozása a médiatörvény elfogadásával nagyrészt befejeződött, a százmilliárdok felett diszponáló szervezetre váró döntésekhez - például a mobilszolgáltatók frekvenciaengedélyének küszöbön álló megújításához - médiaszociológus helyett sokkal inkább egy erős, a piaci folyamatokat kézben tartó hírközlési szakember (más vélemények szerint pártember) kellene.

A korábban ugyancsak esélyesként emlegetett Böröcz Istvánnal, a közmédia műsorait gyártó és vagyonát kezelő Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezetőjével szemben azért vannak sokaknak - köztük forrásaink szerint a miniszterelnöknek is - fenntartásai, mert többször is szárnyra kaptak hírek az állítólagos állambiztonsági múltjáról. Böröcz egyébként is legfeljebb úgy felelne meg a szigorú törvényi feltételeknek, ha a tapasztalatai közé beszámítanák a 2000-2002 között a Magyar Posta vezérigazgató-helyetteseként töltött éveit. Hasonló problémái vannak a fideszesek által ugyancsak esélyesként emlegetett Deutsch Tamásnak is, aki úgy lehetne a hatóság elnöke, ha a parlament médiaügyi bizottságában vállalt szerep is hatósági felügyeleti gyakorlatnak számítana.

Arról, hogy végül is mi számíthat a hatósági felügyelettel összefüggő gyakorlatnak, közel egy hónapi tanácstalanság után, május elején az Alkotmánybíróság (AB) állásfoglalását kérte Navracsics Tibor igazságügyi miniszter, a miniszterelnök felkérésére. A testület azonban az elmúlt egy hónapban még egyáltalán nem foglalkozott a kérdéssel, ezért, úgy tudjuk, a közigazgatási tárcánál szakértők is megkezdték annak vizsgálatát, hogy szükség esetén (ha például az AB nem válaszol időben vagy nem ad egyértelmű útmutatást) hogyan lehetne úgy módosítani a médiatörvényen, hogy a kormány kikerülhessen a saját maga által teremtett csapdahelyzetből.

"Gyakorlatilag nincs olyan ma Magyarországon, aki öt évet töltött volna médiaszolgáltatások hatósági felügyeleténél, hiszen ilyen szerv - a médiahatóság - csak 2010-ben jött létre" - ismerte el a márciusi módosítással rúgott öngólt egy, a területre rálátó fideszes, aki szerint a Szalai Annamária halálával előálló probléma akkor senkinek nem jutott eszébe, mert "örültek, hogy az Európa Tanáccsal sikerült végre megállapodni egy elfogadható verzióban". A politikus szerint a hatósági vezető jelölésének másik, tudományos fokozatot és tízéves médiaoktatói gyakorlatot előíró törvényi feltételével is baj van, csak épp ellenkező szempontból: ez ugyanis szerinte túl megengedő, és "akár a szombathelyi főiskola népművelőjének is lehetővé teszi, hogy jelöljék a tisztségre".

A gombhoz a kabátot

Az ET várható rosszallása miatt a törvényt úgy várhatóan semmiképp nem lehet majd módosítani, hogy a hatósági felügyeletnél előírt ötéves tapasztalatot szállítsák lejjebb (az ET eredeti javaslatában még ennél is szigorúbb, tízéves gyakorlat szerepelt). A feltételek felpuhításának iránya információink szerint így legfeljebb az lehet, ha konkrét hírközlési vagy hatósági felügyeleti gyakorlat helyett csak "azzal kapcsolatos tevékenységet" írnának elő a jelöltre, aki így akár például egy médiaügyeket tárgyaló bíró is lehetne. A helyzetről egy kormányzati vezető azt mondta: a sors fintora, hogy eddig mindig valakire szabtuk a törvénymódosításokat, most pedig azért kell változtatnunk a törvényen, hogy egyáltalán szóba jöhessen valaki.

A Miniszterelnökség és a szakmai szervezetek május elején zárult egyeztetésein összesen kilenc jelölés futott be, a törvény azonban csak az egyeztetés kötelezettségét írta elő a miniszterelnöknek, azt nem, hogy választania is a javasolt jelöltek közül kell.

Szalai Annamária utódjának kiválasztása a mobilkoncessziók fent említett lejárta miatt is egyre sürgetőbb a kormánynak, mivel a frekvenciaengedélyek újrapályáztatásából akár még az idén több százmilliárdos bevételre számítana az állam. Maga a médiahatóság pedig ugyan akár évekig is elműködhetne az elnökhelyettes irányításával, a hírközlési piacot befolyásoló rendeleteket - így a mobilkoncessziókkal kapcsolatosakat is - csak az NMHH elnöke adhat ki a hatóság nevében.