Hová tűnik a sörökből az alkohol?

2013.06.07. 07:00

Egyre hígabb söröket isznak a magyarok: nemcsak azok, akik csak az olcsó főzeteket engedhetik meg maguknak, hanem azok is, akik a népszerű márkákat veszik. A gyártók az alkoholfok lecsipegetésével próbálnak meg küzdeni az adóemelések ellen, és elkerülni a forgalomcsökkenéssel járó áremeléseket. Többségük ezt persze nem vallja be, csak annyit mondanak, hogy azért kellenek a gyengébb sörök, mert ilyen a magyarok ízlése, és így egészségesebb.

Dollármilliókat követelnek az egyik legnépszerűbb amerikai sör, a Budweiser gyártójától azok a sörrajongók, akik azt állítják, hogy a cég tudatosan és rendszeresen vizezi kedvenc sörüket. A sörgyártó cég egy korábbi munkatársától származó információkra hivatkozva perelték be a céget: a volt munkatárs azt állítja, hogy puszta költségkímélésből közvetlenül a palackozás előtt vizet adnak a sörhöz, és így 3-8 tizedfokot csökkentenek az alkoholtartalmán. A cég természetesen tagadja a vádakat, és azt állítja, hogy a sörei megfelelnek a címkén feltüntetett kritériumoknak.

Egy dolgozó söröket rendez egy budapesti szupermarketben. A vásárlók többsége figyel az alkoholtartalomraFotó: Tuba Zoltán [origo]

Az év elején indult per nagy figyelmet kapott az Egyesült Államokban, az ügy kirobbanása óta sorra készültek a sörök alkoholtartalmát vizsgáló tesztek - többek között a CNN is bevizsgálta a perelt cég söreit -, de az eredmények szerint azok legfeljebb néhány századfokkal tértek el a palackon feltüntetett értéktől.

Bár egy Dob utcai kis bolt eladója szerint a vásárlók többsége figyeli a sörök alkoholtartalmát, és elkapkodják a jó áron kínált erőseket, rögtönzött szerkesztőségi kutatásunk szerint a magyar sörfogyasztók sokkal kevésbé kényesek a sörök alkoholtartalmára, mint a bíróságra vonuló amerikaiak. "Nekem egyáltalán nem szempont a százalék, a túl erőseket nem szeretem, meg a túl gyengéket sem, ennyi a megkötésem" - mondta például Ákos, és nagyjából ezt osztja Pali is, aki szerint "az a jó, ha 4,5 és 5,2 között van". Többen mondták, hogy csak azt figyelik, ne olcsó, 3 százalékos söröket vegyenek, egyébként pedig inkább a sör íze, mint az alkoholfoka számít nekik. A legtöbben ennek ellenére erősebbnek gondolták a kedvenc sörüket, mint amilyen az valójában. "Azok a sörök amelyeket én iszom (Arany Ászok, Borsodi, Kozel, Zlaty Bazant), 4,5 és 6 százalék között mozognak" - tippelte például Ákos, rosszul.

Lecsípnek belőle

Egy italkereskedő hívta fel rá a figyelmünket, hogy a magyar sörfogyasztók - ha tudnak róla, ha nem -, egyre hígabb söröket isznak. "Nem viszik már el annyiért a söröket, amennyibe kerülnének, ezért a gyártók elkezdték kiszedni belőlük az alkoholt. A Steffl például régen 5 százalékos volt, most 4,2. A Löwenbrau 5,2 volt, most 4,2, de levették a legnépszerűbb magyar sörök alkoholfokát is. Lassan ott tartunk, hogy minden lecsúszik abba a kategóriába, amit korábban gagyi sörnek hívtunk" - mondta. Szerinte a fogyasztók többsége már nem is foglalkozik ezzel, belefáradtak már, mert minden gyártó lecsíp tőlük valamit.

Ha csökken az alkohol mennyisége, akkor kétszer annyit iszunk?Fotó: Hirling Bálint [origo]

Megpróbáltunk utánajárni, mennyire általános ez a gyakorlat. Mivel a sörgyártóktól nem kaptunk adatokat, csak saját gyűjtésünkre és az interneten fellelhető régebbi adatokra támaszkodhattunk. Így is találtunk jó néhány olyan példát, ami igazolja az italkereskedő állítását. A Dreher Sörgyárak sörein is hirdetett, a gyár által üzemeltetett információs honlap szerint az Arany Ászok és a Kőbányai Világos is 4,5 százalékos, a boltban viszont már csak 4,3 százalékosakat árulnak. A most kapható Steffl 4,2 százalékos, egy 2011-es internetes teszt idején még 4,5 százalékos volt. A Borsodi alkoholtartalma 2011-ben csökkent 4,6 százalékról 4,5 százalékra.

Sok népszerű sörnek - például a 4,5 százalékos Soproni Ászoknak vagy az 5,2 százalékos Drehernek - a fellelhető adatok szerint nem csökkent mostanában az alkoholtartalma, viszont van több olyan sör, amelynek jelentősen. Ahogy az italkereskedőnk is említette, a Löwenbräu régebben 5,2 százalékos volt, mára egy teljes fokot csökkent az alkoholtartalma. Ilyen az osztrák licenc alapján Magyarországon gyártott Kaiser is, amelynek egy 2011-es teszt idején még 5,3 százalék volt az alkoholtartalma, most viszont már csak 4,2 százalékosat találtunk belőle a boltban. Lecsíptek a Hofbrauból is, az itthon gyártott német sör dobozos változatában már csak 4 százalék alkohol van, pedig nemrég még 4,2 volt, és az üveges változat is gyengébb, mint a német eredeti. A német Oettinger búzasört Németországban 5,4 százalékos, Magyarországon 4,7 százalékos alkoholfokkal árulják (igaz az egyik üveges, a másik dobozos kiszerelés volt).

Ezt szeretik a magyarok

Megkerestük a magyarországi sörgyárakat, hogy kommentálják ezeket a változásokat, de több helyről választ sem kaptunk megkeresésünkre. A többek között az Arany Ászokot, a Kőbányait és a Hofbraut gyártó Dreher Sörgyárak a csökkentések okát firtató kérdésünkre azt válaszolta, hogy a sörök alkoholtartalmát feltüntetik a csomagoláson. "Bizonyos termékek alkoholtartalma az idők során természetesen változhat, hiszen folyamatosan új termékek, termékváltozatokat vezetnek be, köztük minőségi söröket, nyári vagy gyümölcsös ízű márkákat, korábbi receptúrák megújulnak, átalakulnak, ahogy a fogyasztók ízlése is változik" - írta a vállalati kapcsolati vezető.

Kőbányai, Arany ÁszokForrás: [origo]

Részben a fogyasztói ízlések változásával magyarázta a sörök alkoholtartalmának csökkenését a Borsodi Sörgyár is, amikor azt írta, "azért lehet különbség a magyar és a külföldi boltokban kapható sörök alkoholtartalma között, hogy a jelentősen eltérő ízléssel, hagyományokkal, versenypiaccal rendelkező országokban az egyes termékek minél jobban helyt tudjanak állni". De a sörgyár szerint az alacsony alkoholtartalmukkal hódító gyümölcsös sörök is okolhatók ezért a folyamatért. "A nemzetközi trendek egyértelműen a folyamatosan csökkenő alkoholtartalmat vetítik előre a sörpiacon. Ez egyrészt népegészségügyi szempontból üdvözölhető trend, amelyet az EU szervezetei is támogatnak, másrészt megfelel a folyamatosan változó fogyasztói ízlésnek" - írta Balássy Árpád, a Borsodi Sörgyár brandmenedzsere.

A magyarok az ár alapján választanak

A Pécsi Sörfőzde kereskedelemért és marketingért felelős cégvezetője szerint ennél jóval prózaibb oka van az alkoholfok csökkentésének. "Minden sörgyár csökkenti az alkoholfokokat, hogy a korábbi költségeik szintjén tudjanak maradni. Korábban a sörök Balling-foka (szárazanyag-tartalma) alapján fizettük a jövedéki adót, 2012 óta azonban az alkoholfok után" - mondta Várady Zsolt az Origónak. Év elején hektoliterenként 150 forinttal, 1470 forintról 1620-ra nőtt a sör alkoholfokonkénti jövedéki adója. "Ez azt jelenti, hogy egy félliteres, 4 százalékos sör után 32,4 forint jövedéki adót kell fizetni, egy 4,6 százalékos után már 37,26 forintot. Erre még rájön az áfatartalom, úgyhogy ha egy 4,9 százalékos sört levisz a gyártó 4,6 százalékra, az legalább öt forint különbséget jelent a boltban, mondjuk 189 helyett 184 vagy akár 179 forintért is tudják adni" - mondta Várady.

Nemrég írtunk arról, hogy a magyar fogyasztók bizonyos termékeknél annyira árérzékenyek, hogy akár pár forintos különbség is eltántorítja őket a vásárlástól, vagy egy kisebb áremelés miatt is megváltoztatják a fogyasztási szokásaikat. Az italkereskedő és a Pécsi Sörfőzde igazgatója szerint ez a helyzet a sörökkel is. "A magyar fogyasztó nem az alkoholfok, hanem az ár alapján választ sört" - mondta Váradi, aki szerint ez az oka annak, hogy a Pécsi Sörfőzde termelésének és a magyar sörfogyasztásnak is a tetemes részét, körülbelül hetven százalékát teszik ki a különböző áruházláncoknak gyártott olcsó, gyenge minőségű sörök.

Az italkereskedő szerint azért nem mennek a márkás sörök, mert már drágák a fogyasztóknak. "A mai magyar kereslethez képest annak kellene a kiskerárnak lennie, ami most a nagykereskedelmi ár. Például a Steffl kiskereskedelmi ára most 179-185 forint körül van, de ennyiért nem viszik el, legfeljebb 159-ért menne." Ez ellen dolgozik, hogy Váradi szerint a gyártók a márkás söreiknél már a jövedelmezőség határán vannak, ezeknél nem szabad lemenni 169-179 forint alá.

A Pécsi Sörfőzde megpróbálja tartani a saját márkás sörük, a Pécsi Szalon alkoholtartalmát, de a külföldi licenc alapján gyártott sörük, az Ottakringer az Ausztriában gyártott 5,2 fokos változattal szemben itthon csak 4,9 fokos, hogy kevesebb jövedéki adót kelljen utána fizetni. De az alkoholfok nem minden, a söröknél legalább ennyit számít az is, hogy milyen a Balling-fokuk, azaz mennyi malátából, árpából készülnek. "Ez az osztrák és a magyar Ottakringernél is egyforma, ha a fogyasztó kitölti, azt fogja érezni, hogy a két sör ugyanolyan testes, sőt, a pécsi még finomabb is, mert a ma már különlegesnek számító, nyílt kádas technológiával készítjük" - mondta Várady.

Az áremeléstől tartó, ezért az alkoholtartalom csökkentésére kényszerülő cégeknek két lehetőségük van, egy korrekt és egy kevésbé korrekt - magyarázata Várady. A korrektben a sör erjedését folyamatosan mérésekkel követik a laborosok, és ha eléri a kívánt alkoholfokot, akkor nem erjesztik tovább. A kevésé korrekt eljárásban a kierjedt, magasabb alkoholfokú sört palackozás előtt erjesztetlen sörlével vagy - gazdaságos sörök esetében - kezelt vízzel felhígítják.