Rendkívüli nyári ülésszakot tart az Országgyűlés, még ezen a héten is rendületlenül nyomogatniuk kell a gombokat. Nemcsak hétfőn, hanem kedden és pénteken is összeül a parlament, mert két fideszes még a vakáció előtt módosítana a szabályon, hogy lehet valaki jegyző. Az utolsó hétfőn minden frakció szembenéz a múlttal, néhányan a szónoki képességüket is megcsillantják, egy volt jobbikost pedig valószínűleg kiadnak a bíróságnak. A hét parlamenti legjei.

A legnagyobb túlóra

Közeledik a nyári szünet, ez abból is látszik, hogy főleg záróviták és zárószavazások vannak napirenden. Egy javaslat viszont simán felboríthatja a képviselők szabadságtervét, ugyanis két fideszes múlt pénteken beadott egy módosítót, amelyet a jelek szerint még ebben az ülésszakban szeretnének elfogadni. Kovács Zoltán és Bóka István azt szeretné, hogy ha valaki jegyző vagy aljegyző szeretne lenni, akkor a kötelezően előírt kétéves szakmai gyakorlatába számítson bele "a jogi szakvizsga megtételéhez szükséges joggyakorlati idő". A jelentéktelennek tűnő változtatásra valószínűleg azért van szükség, mert valakit még a nyáron ki szeretnének nevezni jegyzőnek vagy aljegyzőnek, és nem lenne elég a szakmai gyakorlata. A gyors módosítás azonban túlóráztatja a képviselőket, a hétfői általános vita után ugyanis kedden is össze kell ülni a részletes vitára (ekkor ez az egyetlen napirendi pont), aztán pedig pénteken fogadhatják el a javaslatot.

A legnagyobb múltidézés

Hétfőn a parlament három olyan javaslatról is szavaz, amelyek meghatározzák, hogy az iskolásoknak hogyan kell szembenézniük a múlttal. Először az MSZP javasolta, hogy minden diák látogasson el egyszer az auschwitz-birkenau-i haláltábor emlékhelyére. Ezt a kormánytöbbség némi habozás után napirendre tűzte, majd a KDNP-sek beadtak egy javaslatot, amely szerint a Terror Háza meglátogatását írná elő. Nem maradhatott ki a Jobbik sem a múltidéző-vitából, a párt az egykori recski munkatábor megtekintésére kötelezne minden iskolást. A javaslatok sorsa tehát hétfőn dől el, nem lepődnénk meg, ha végül mindhármat csak ajánlásként fogadnák el a képviselők, mert felborítaná az oktatási vagy éppen a családi költségvetést, ha ezekre a helyekre tényleg minden diáknak kötelező lenne elutaznia.

A legújabb jegyző

A KDNP-s Stágel Bence még párttársai számára is váratlanul mondott le nemrég a képviselőségről. Mivel a parlament jegyzője is volt, ezért új embert kell választani a posztra. A KDNP-s Vejkey Imre a szerencsés nyertes.

A legnagyobb szónokok

Két képviselő is olyan csodás retorikai fordulatot tett az interpellációja címébe, hogy nehezen tudunk dönteni, melyikük legyen a legnagyobb szónok. Az első jelölt a jobbikos Magyar Zoltán, aki az utóbbi időben minden héten megvívta a csatáját Budai Gyula vidékfejlesztési államtitkárral. Budai közölte is már Magyarral, hogy "nem tud vele mit kezdeni". Magyar most ezzel az interpellációval támad: "El innen rablók, ez az én hazám! El innen rablók, meddig lesz az én hazám?". 

A második jelölt a szocialista Gúr Nándor, aki a kormánypárti visszaélésekről akar beszélni, és ezt a biztonság kedvéért a címben kétszer is nyomatékosan hangsúlyozza: "FIDESZ Mutyi, FIDESZ Mutyi hátán, avagy hogyan tűnik el újabb 400 Milliárd forintos vagyon!?".

A legnagyobb miértezők

A négy-ötéves gyerekek szülei szinte kivétel nélkül rosszul vannak attól, ha a kérdezős korszakba lépett csöppség folyamatosan hajtogatja a "miért"-tel kezdődő kérdéseket. Ezekre ugyanis nehezen tudnak válaszolni. Nagyjából így lesznek ezzel a kormánytagok is, ugyanis több képviselő is rendületlenül miértezik ezen a héten. Kezdi a szocialista Pál Béla ("Miért nem ismerik be végre, hogy beteg gyerekektől vették el eddigi támogatásaikat?"), folytatja a jobbikos Kepli Lajos ("Miért hagyja a kormány, hogy a kis- és középvállalkozói szektor fizesse meg a rezsicsökkentés árát?", és Magyar Zoltán erre a díjra is benevezett ("Miért tűrik, hogy a magot vető gazdák helyett a vadak arassanak?").

A legnagyobb mentések

Több képviselő mentelmi jogáról is szavaz a parlament hétfőn. Selmeczi Gabriella továbbra is nyugodtan gyárthatja a közleményeket, a rágalmazási ügyében ugyanis nem adja őt ki a bíróságnak a parlament. Egy miskolci szocialista önkormányzati képviselő jelentette fel a Fidesz szóvivőjét, csakúgy, mint egy másik fideszest, Sebestyén Lászlót, akinek szintén nem függesztik fel a mentelmi jogát. Nincs ilyen szerencséje viszont az egykori jobbikos, most már független Lenhardt Balázsnak, akinek bíróság elé kell állnia a mentelmi bizottság javaslata szerint. A képviselőt az ügyészség garázdaság miatt jelentette fel, mert tavaly decemberben izraeli zászlót égetett egy tüntetésen. Lenhardt szerint ez belefér a szabad véleménynyilvánításba, és lelkiismereti szavazást kért a képviselőktől. Hétfőn megtudjuk a végeredményt.