Kapjon-e 300 négyzetméteres belvárosi irodát minden képviselő? Ezt is el kell döntenie az államnak a Kossuth tér átalakításával és a parlament létszámának csökkentésével párhuzamosan. A tér átvariálását az árvíz, régészeti leletek, jogviták hátráltatják. A legfrissebb tervek szerint a metrómegálló épületéből alagút visz majd a Parlamentbe, az érdeklődők pedig az Országház tetejéről leszedett, eddig soha nem látott kőszobrokat is megnézhetik majd. Bár kevesebb képviselő dolgozik majd a parlamentben 2014-től, mégis megnő a hivatal.

Az Országház körüli, föld alatti alagútrendszer legendája válhat valóra, ha elfogadják a Kossuth tér átalakításának legújabb tervét. Eszerint ha valaki dolgozóként, meghívottként vagy újságíróként, vagyis nem turistaként akar majd bejutni a Parlamentbe, akkor a piros metró állomása feletti épületben tud majd belépni "a zónába", majd az úttest és a tér alatt húzódó alagúton mehet át az Országházba. A turisták az északi oldalon, a látogatóközponton át juthatnak be.

Az ötlet már régebben is felmerült, a tér építtetői és az Országház működtetői jelenleg vizsgálják, hogy kivitelezhető-e, illetve dolgoznak azon, hogy meg is valósuljon. Szerintük ezzel kivédhető lesz egyrészt az, hogy valaki az épületet átvizsgálás nélkül közelítse meg, és csak a kapuban találkozzon őrrel, másrészt nem lenne szükség a téren ma álló fabódékra.

Sok idő nincs a döntésre, ahogy a tér ügyét ismerők mondják, "most vagy soha", néhány héten belül ugyanis érkezik 400 teherautónyi térkő, elkezdik a tér burkolását, és ezt később meglehetősen problémás lenne felbontani egy alagút építéséért. Ehhez persze nem árt, ha az állam hamar meg tudja szerezni az MTESZ-székházként ismert, ma még több kézben lévő, ráadásul rendezetlen tulajdonjogú épületet. Ehhez kellett egy nemrég elfogadott, a kisajátítást lehetővé tevő törvénymódosítás.

 

A MTESZ-székház még az építkezés előtt. Változások föld alatt és felett.Forrás: Google Street View

Maga az épület, amelynek nagy része most is állami tulajdon, valamikor majd országgyűlési irodaházként is működhet a Margit híd melletti Képviselői Irodaházzal párhuzamosan, de egyelőre senki nem tudja, hogy pontosan kik költöznének oda, sőt azt sem, hogy építészetileg belül milyen állapotban van, mit kell csinálni vele, hogy normálisan használható legyen. Még az sem eldöntött, hogy a homlokzatcserével teljesen új külsőt kap-e az épület, vagy sem. A tervezett beruházást ismerő forrásunktól úgy tudjuk, hogy a kormányfő szűkebb környezetében az a terv, hogy az épület nem tartja meg a mostani, hetvenes éveket idéző formáját. Annyi biztos, hogy az épületet jóval később tudják majd befejezni, mint magát a térrendezést, így nem lesz része a Nemzet Főtere projektnek.

Így lesz kisebb a nagyobb

Az épületbe való beköltözéssel kapcsolatos tervezést nem könnyíti meg az sem, hogy 2014-től kevesebb képviselő dolgozik ugyan a Országgyűlésben, ők viszont főállásban, és a korábbinál nagyobb hivatali infrastruktúra kíséri majd őket. A jelenlegi kalkulációk szerint a mostani 340 körüli irodánál jóval többre, legalább 420-ra lesz majd szükségük, mivel a 199 képviselő és a 13 nemzetiségi szószóló mindegyikének jár majd szoba, plusz az új törvény szerint a képviselőknek fejenként egy alkalmazottjuk is lesz, akiket szintén le kell ültetni valahova.

Ez még nem is lenne gond a szervezésben, a törvényben azonban olyan passzusok is szerepelnek, amelyek egyelőre eléggé tágan szabályozzák az újonnan alakuló Országgyűlés képviselőinek életét. Ilyen például, hogy az egyéni képviselőknek az illetékes önkormányzat a saját területén biztosít majd irodát, a listásoknak viszont az Országgyűlés Hivatala, feltehetően Budapesten. Ez viszont vagy azt jelenti, hogy a 106 egyéni képviselőnek nem lesz budapesti irodája, vagy azt, hogy kapnak a fővárosban is, de akkor nekik két irodájuk lesz, ami viszont az egyenlő mandátum elvét sérti.

Ráadásul nem szabályozza a törvény, hogy mekkora és milyen drága irodát kaphat egy képviselő, ami egyrészt tovább nehezíti a költségvetési tervezést, másrészt nyilván politikailag is nehezen vállalható lenne egy képviselőnek mondjuk egy 300 négyzetméteres elegáns belvárosi irodát biztosítani.

 

Az átépítés eredeti látványterve. Azóta sok minden változott.Forrás: MTI/Országgyűlés Hivatala és Középülettervező Zrt.

Jön a kútház és a kőtár

A mostaninál több hely kell majd azért is, mert ha a Fidesz nyer 2014-ben, akkor a kormány és a Miniszterelnökség is kiköltözik a Parlamentből, és Kövér László házelnök szándékainak megfelelően az összes parlamenti bizottság és bizottsági tisztségviselő szobát kaphatna az épületben. Ez megint csavarna egyet a történeten, mert így lehet, hogy a felszabaduló helyek miatt az Országgyűlésnek nem is kellenének a MTESZ-székház épületének irodái, azokban másokat helyezhetne el az államigazgatás.

A politikusokat és a szervezési kérdéseket nem érinti ugyan, a városlakókat és a turistákat viszont annál inkább, hogy a MTESZ-székházon kívül is vannak még nyitott kérdések a tér jövő márciusi átadásáig. Az északi részen nemrég megtalált, az épület hűtését 1927 előtt végző kútházra az építtetők most kérnek ajánlatokat tervezőktől, hogy mennyiért és milyen határidővel tudják majd rendbe hozni. A tervek szerint a kútházat jegy nélkül nézheti meg majd mindenki, vagyis nem lesz része az eredetileg is tervezett látogatóközpontnak. Az csak a következő időszakban derül majd ki, hogy a tér déli részén is van-e ilyen kútház a föld alatt, illetve milyen állapotban kerül elő, ekkor újabb improvizáció vár majd a projektet menedzselőkre.

Az északi részen lesz majd a kőtár is, amelynek a neve nem hangzik ugyan túl izgalmasan, viszont azok az eddig mindenki számára ismeretlen figurák lesznek itt láthatók, amelyeket az épület renoválásakor leszedtek a felsőbb részekről, és ugyanolyanra, de újonnan faragottakra cserélték őket.

Szilikonba öntik Kossuthot

A tér burkolása után jönnek a szobrok, ezek különböző fázisban vannak jelenleg, a 8 tonnás, 6 méteres Andrássy-lovasszoborra a héten kötötték meg a szerződést, de csak májusra lesz kész, a mellékalakjai pedig még másfél évig készülnek majd. A héten dől el az is, hogy a Kossuth-szoborra milyen ajánlat érkezik a pályázóktól, ezt a szobrot ugyanis le kell majd másolni az elődjéről. Akár lézerszkenneléses megoldásról, akár szilikonos mintavételről döntenek az ajánlattevők, technológiailag mindenképp egyedülálló módon készül majd az alkotás. A főalak és a mögé tervezett építmény a tér átadójára kész lesz, a környezete valószínűleg csak később. A Tisza-szobrot az eredeti avatásának 80. évfordulója, április 22. körül leplezik majd le.

Az építtetők továbbra is úgy látják, hogy az eredeti költségvetésbe, a 24 milliárd forintba belefér majd a tér felújítása, a mélygarázs és a látogatóközpont építése, valamint a parlamenti múzeum kialakítása, míg az MTESZ-székház és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium épületének rekonstrukciójával, valamint a szobrokkal kapcsolatos, folyamatban lévő tenderek miatt ma még nem tervezhető költségekkel 30 milliárd forint körül lesz a végső számla.