Bezárják az aranybányát Budapest szívében

2013.06.20. 06:52

Néhány hónapon belül eltűnhet mostani helyéről a legendás józsefvárosi piac, ugyanis a kerület és a Nemzeti Vagyonkezelő megelégelte az árusokat. Az 1993 óta működő, nagyon népszerű, de legalább olyan hírhedt piacot évek óta be akarják zárni, de eddig soha nem sikerült. Pedig baj mindig volt vele, és a legendák szerint még Pintér Sándor szívét is megdobogtatta.

"Bátor ember" - a pletykák szerint ezt az üzenetet kapta a kormány egyik tagjától Kocsis Máté, Józsefváros polgármestere, amikor előállt azzal az ötlettel, hogy megszünteti a józsefvárosi piacot. Kocsis vasárnap jelentette be nyilvánosan is a tervét, amelyet azzal indokolt, hogy a piac Budapest bűnügyi gócpontja és a feketepiac melegágya. Kocsis ötlete termékeny talajra hullott, a Nemzeti Vagyonkezelő azonnal utasította a terület tulajdonosát, a MÁV-ot, hogy mondja fel a józsefvárosi piac bérleti szerződését. A MÁV-nál már szövegezik is a felmondást, ami után az árusoknak 150 napjuk lesz arra, hogy elhordják a sátorfájukat.

A kerület szociális lakásokat, valamint kulturális és sportberuházásokat tervez a piac helyére, így akarják kárpótolni a kerület lakóit azért, hogy a Közszolgálati Egyetemet is befogadó Ludovika-campust az Orczy-kert rovására fogják kiterjeszteni. Kocsis Máté azt ígérte, hogy a piac tisztességes árusainak továbbra is lesz helyük Józsefvárosban, dolgoznak azon a koncepción, amely szerint ők könnyített módon juthatnak üzlethelyiséghez, ahol ugyanúgy alacsony áron, de ellenőrzött körülmények között árulhatják a termékeiket - így talán azokat a vásárlókat is sikerülne kárpótolni, akik a kétes minőségű, de nagyon olcsó áruért az egész országból jöttek a piacra.

Vásárlók, járókelők a piacról

Egy sikeres vállalkozás

A rendszerváltás után még az állam tulajdonában, de már akkor is a MÁV kezelésében álló 260 ezer négyzetméteres józsefvárosi területen a korabeli beszámolók szerint 1993 táján jelentek meg az első távol-keleti árusok. A józsefvárosi piac azonban akkor még egészen mást jelentett, mint most: 1993-ban az MTI-ben megjelent egy felhívás, amelyben a II. Béke Nyugdíjas Oázislánc invitálta a nyugdíjasokat, mozgássérülteket és időskorúakat a Kőbányai út mellett megrendezett vásárra, amelyen "elsősorban napi szükségleti cikkek kerülnek árusításra olcsó áron".

A józsefvárosi piac bódévárosa a magasbólForrás: MTI/H. Szabó Sándor

A területen tanyát verő távol-keleti árusoknak hamarosan gazdájuk is lett: a Szetlik Ferenc vállalkozó tulajdonában álló Komondor Kft. Kérdeztük a MÁV-ot, hogy mikor kötöttek először szerződést a kft.-vel, de kérdésünkre egyelőre nem kaptunk választ. Az MTI archívumában fellelhető adatok szerint hivatalosan először 1997-ben kötöttek szerződést, az azonban biztos, hogy a Club Tihanyt is birtokoló vállalkozó és cége már a kezdetekkor is ott volt a piacon. Legalábbis egy 1997-es sajtótájékoztatón egy konkurens vállalkozó, a később megszüntetett Gubacsi úti kínai piacot is irányító Novák Tamás azt mondta, hogy "a józsefvárosi piac körül is sok a gond: az üzemeltető Komondor Kft. 1995 óta nem számolt el a Novák and Novák Rt.-vel, holott már 1993-ban megállapodtak abban, hogy a bérleti bevétel 50-50 százalékában részesednek. Az rt. az ügyészség útján próbál hozzájutni több százmillió forintos kintlévőségéhez."

Az alapító, Szetlik Ferenc a kilencvenes évek második felében meghalt, az özvegye, Pápa Marianne vitte tovább a céget és a józsefvárosi piacot is, amelynek máig ő az üzemeltetője. Az üzletasszony teljesen elzárkózik a nyilvánosságtól, így soha senki nem tudta még megkérdezni tőle, mi igaz a cégét és személyét övező pletykákból.

Tasnádi fecsegett

A piac belső működéséről eddig szinte csak egyetlen ember beszélt nyilvánosan: Tasnádi Péter, aki szerint 1999-es letartóztatását is a piac körüli hatalmai harcoknak köszönhette.

Annyi biztos, hogy Tasnádi egy időben nagyon otthon volt a józsefvárosi piacon, mert az 1990-es évek közepétől az ő emberei őrizték a piacot, szedték az árusoktól a bérleti pénzt, és védték a tulajdonost. A 983 nap a Fidesz börtönében című riportkönyvben Tasnádi azt állítja, hogy a feltételezések ellenére nem zsarolással szerezte ezt a megbízást, hanem Szetlik kereste meg őt, és ajánlott az őrző-védő feladatokért cserébe 25 százalékos részesedést a cégben.

Árusok egy csoportja nézi a vámosok munkáját a Józsefvárosi piaconForrás: MTI/Szigetváry Zsolt

"Emlékszem, ült velem szemben, és kicsit fáradt, de amúgy határozottan komoly hangsúlyokkal közölte: havonta körülbelül 20-25 millió forintos bevételre számíthatok. Kinevettem, egyszerűen szamárságnak tartottam azt, amit mondott. Ebből következően aztán mindjárt közöltem is vele, hogy egy lyukas garast sem adok az üzletbe. - Nem is kell - bólintott Szetlik úr. - Egyvalami érdekel csak: körülöttem is, a piacon is rend legyen. - Eleinte nem nagyon értettem ezt a körülöttem kitételt, de aztán ez ügyben is eljött a megvilágosodás pillanata. Velem ellentétben, sokan mások nagyon is jól tudták, micsoda aranybánya a józsefvárosi piac! Tényleg akadtak olyanok, akik kényszeríteni akarták Szetlik Ferencet a közösködésre" - írja Tasnádi a könyvben.

Tasnádi sok helyen - köztük a bíróságon is - elmondta, hogy az egyik ilyen jelentkező az akkor még kormányzati tisztséget nem viselő Pintér Sándor volt, aki Tasnádi szerint szerette volna megszerezni a józsefvárosi piac őrző-védő munkáit a Preventív Kft. nevű cégének. Tasnádi szerint Pintér egyszer az egész cégre benyújtotta az igényét: kínai kereskedők nevében érkezett tárgyalni Szetlikhez, és tízmilliárd forintot ajánlott fel a piacért. Állítólag Szetlik ezt kevésnek tartotta, Tasnádi szerint azt mondta, hogy legalább 12 milliárdot kér a piacért, de ilyen bagó összegért is csak azért adná el, mert már belefáradt.

Bár Tasnádi szerint Pintér a meghiúsult józsefvárosi üzletek miatt állt rajta bosszút, amikor már belügyminiszterként "elrendelte" az ő letartóztatását, Pintér Sándor korábban többször tagadta, hogy bármiféle köze lett volna a józsefvárosi piachoz. "Azzal a céggel, amelyet civilként létesítettem, semmilyen piac őrzésében nem is vehettem volna részt, hiszen cégem bankok és pénzintézetek számára látott el biztonsági feladatokat, ezenkívül biztonsági nyomdáknak dolgoztam - senki másnak. Amikor távoztam az ORFK-ról, csak a munkahelyem változott meg, az erkölcseim nem" - idézte a Magyar Narancs 2001-ben a Magyar Hírlapnak adott nyilatkozatát.

Harc az asztalokért

Becsülni is nehéz, hogy a hivatalosan Négy Tigris névre keresztelt piac ér-e annyit, ajánlhattak-e érte annyit, mint amennyiről Tasnádi beszélt. Bár Kocsis Máté szerint a piac bezárása most körülbelül ötszáz árust érint, a hatalmas területen a piac fénykorában egyes becslések szerint több ezer asztalról, bódéból árulták a kétes eredetű és minőségű portékát, és fél Európát innen látták el távol-keleti áruval.

A zártan működő piac életébe az árusok 2000-es demonstrációja és sztrájkja engedett egy kis bepillantást. A megemelt bérleti díj miatt napokig tiltakozó árusokat a Komondor Kft. többször is csak a rendőrség segítségével tudta kiszorítani a piac területéről. A Magyar Nemzet akkor azt írta, drasztikus áremelés vezetett a sztrájkhoz: az árusítás díját - amiért addig 60 ezret fizettek - 150 ezerre emelte a piac vezetősége, és egyben megtiltotta az asztalról árusítást, ugyanis míg az asztalozás esetén a piac felelőssége, ha a vámkommandó csempészett árut talál, a pavilonokért a kereskedők felelnek.

Vámosok a józsefvárosi piaconForrás: MTI/Illyés Tibor

A területet bérlő Komondor Kft.-nek a cégnyilvántartás szerint az elmúlt években közel kétmilliárd forintos forgalma volt - igaz, nem feltétlenül csak a piacon beszedett bérleti díjakból. A MÁV az Indexnek két éve azt mondta, a kft. havonta 30 millió forint körüli bérleti díjat fizet a területért (kértünk frissebb adatokat, de a MÁV-tól eddig nem kaptunk választ). Ehhez képest, ha csak a 2000-es (azóta biztosan megemelt) bódépénzzel és ötszáz árussal számolunk, a Komondornak akkor is legalább havi 75 millió forint bevétele van a piaci bérleti díjakból.

A legrosszabbtól a legjobbig

A piac vezetői nem hiába próbálták már 2000-ben áttolni a felelősséget a kereskedőkre, ugyanis a hatósági ellenőrzések szinte mindig találtak komoly hibákat a piacon. Jellemző például annak a razziának az eredménye, amelyet 2009 februárjában hajtott végre a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, a Vám- és Pénzügyőrség, az APEH és az ÁNTSZ közösen. A hatóságok 212 üzletet ellenőriztek, ezek 94 százalékában találtak valami szabálytalanságot, és összesen több mint 30 millió forint bírságot szabtak ki.

De ahányszor bementek, annyiszor találhattak több tonna hamisított vagy veszélyes árut és áfacsalókat. A piacon a sok silány dolog mellett egyetlen kiváló dolog biztosan van: az a vietnami leves, amelynek a kedvéért még a gasztroforradalmárok is csapatostul indultak el a kényelmes belvárosból a bizarr sátorvárosba, hogy aztán egymás után írhassák le a blogjukba, hogy ettek az ország legjobb phójából.

Nehezen érthető, miért nem tudtak a hatóságok az elmúlt húsz évben megoldást találni a mindenki számára nyilvánvaló szabálytalanságokra. Pedig nem Kocsis Máté nekibuzdulása az első kezdeményezés a piac megszüntetésre: az elmúlt tíz évben többször is tényként jelentették be, hogy a piacnak vége. A MÁV 2003-ban állítólag már fel is bontotta a szerződést - aztán 2004-ben mégis meghosszabbították, arra hivatkozva, hogy a kétszeresére emelték a bérleti díjakat, és így a piac működése már a vasúttársaság érdekeit szolgálja. Az akkor egy évre kötött szerződést aztán kétszer meghosszabbították, majd 2007-ben újra határozatlan idejűre változtatták.

A MÁV-nál 2007 végén úgy döntöttek, hogy hosszabb távon a területet ingatlanfejlesztésre fogják használni, ennek ellenére 2008-ban, amikor újra felmerült, hogy kilakoltatják a piacot, mert a terület kisebb részének tulajdonosa, a Magyar Posta vissza akarja kapni a területét, a MÁV újra megkegyelmezett az árusoknak.

A szabálytalanságok ellenére nem léptek a hatóságok sem. Az Index egy korábbi cikke szerint azért, mert az árusítást engedélyező önkormányzat - illetve a jegyző - tehetetlen volt, mivel a Komondor mindig megfelelt az előírásoknak. Kocsis Máté szerint a korábbi kerületi politikusok is felelősek azért, hogy eddig nem zárt be a józsefvárosi piac. "Több korábbi VIII. kerületi baloldali politikus is személyesen vagy anyagilag érdekelt lehetett abban, hogy a piac ne zárjon be" - jelentette ki Kocsis, és sokat sejtetően hozzátette: "Tisztában vagyok vele, hogy komoly anyagi érdekek sérülhetnek a piac bezárása miatt, de bárhogy támadnak, a piac bezárását végigcsinálom, mert ez Józsefváros érdeke."