Elfogadta a Tavares-jelentést az EP bizottsága

2013.06.19. 16:05

Az emberi jogok magyarországi helyzetét vizsgáló - és többek között a negyedik alkotmánymódosítást bíráló - Tavares-jelentést elfogadta az Európai Parlament szakbizottsága. A fideszes európai parlamenti képviselők több száz módosító indítványt nyújtottak be hozzá, ezek többségét nem szavazták meg a bizottságban.

Az Európai Parlament (EP) állampolgári jogokkal, valamint bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó szakbizottsága elfogadta szerdán az alapjogok magyarországi helyzetét vizsgáló jelentéstervezetet. A 60 tagú bizottságban 58 képviselő vett részt a szavazásban, 31-en támogatták a számos ponton módosított jelentéstervezetet, 19-en szavaztak ellene, és 8-an tartózkodtak.

Rui Tavares portugál zöldpárti képviselő vezette azt az eseti bizottságot, amely a jogállamiság magyarországi helyzetét térképezte fel, majd az észrevételeket számos részjelentés után egy harmincoldalas dokumentumban összegezte. Ebben Tavares külön kitért a negyedik magyar alkotmánymódosítás kérdéseire is.

A bizottság a végszavazás előtt a tervezethez érkezett 551 módosító indítványról is szavazott. A néppárti képviselők, a többi között a magyar Fidesz-KDNP-s politikusok önálló módosító indítványainak nagy többségét elvetette a bizottság. Rui Tavares ugyanakkor magyar újságíróknak adott nyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy az elmúlt hetekben kidolgozott több mint 40 közös, kompromisszumos módosító indítvány közül több a magyar kormány és a Fidesz észrevételeit is tartalmazza, és ezeket néppárti képviselők is támogatták.

Bekerült például a dokumentumba, hogy az alaptörvény tavaly decemberben megsemmisített átmeneti rendelkezéseivel kapcsolatban az alkotmánybíróság felszólította a jogalkotót, teremtsen tiszta jogi helyzetet, de a dokumentum szerint ez nem jelenti azt, hogy ezeket alaptörvénybe kellene foglalni. Újdonság a szövegben annak ismertetése is, hogy a kétharmados törvények jogintézménye más tagállamokban is létezik, és a rendszerváltás óta része a magyar jogrendnek is, ugyanakkor a jelentéstervezet szerint ezek "kiterjedt alkalmazása" továbbra is "aláássa a demokrácia elveit és jogállamiságot".

A magyar hatóságok számára megfogalmazott ajánlások közé bekerült az is, hogy családjogi, szociális, költségvetési kérdések kerüljenek ki a kétharmados törvények köréből. Emellett a dokumentum annak fontosságát is kiemeli, hogy bár a kormánykoalíciónak egyedül is megvan az ehhez kellő többsége, az alkotmányozásnak mégis a lehető legszélesebb parlamenti konszenzussal kellene történnie.

A dokumentum elismeri, a demokráciához nem elengedhetetlen az alkotmánybíróság. Kiemeli viszont, hogy ahol létezik ilyen testület, ott kívánatos volna, hogy minden jogszabály esetében dönthessen arról, összhangban áll-e az alkotmánnyal. A törvényhozásnak a tervezet szerint - amellett, hogy vissza kellene állítania az alkotmánybíróság döntési jogkörét költségvetési kérdésekben - a testület megválasztásakor is konszenzusra kellene törekednie az ellenzéki pártokkal, biztosítva, hogy az Ab tagjai mentesek legyenek a politikai befolyástól.

Az ajánlások közé a bizottság szocialista elnöke, a spanyol Juan Fernando López Aguilar egyéni módosító indítványának elfogadásával az is bekerült, hogy a magyar hatóságoknak fel kellene kérniük a Velencei Bizottságot és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalát az új választási jogszabályok és intézményrendszer közös elemzésére, valamint utóbbit a választások megfigyelésére is.

Immáron üdvözli a dokumentum, hogy bár az alaptörvény legutóbbi módosítása hatályon kívül helyezte az Ab korábbi határozatait, a testület azóta is hozott már olyan döntést, amelyben korábbi ítéletére hivatkozott, aggasztónak tartja ugyanakkor, hogy más bíróságok esetleg nem hivatkozhatnak korábbi Ab-határozatokra.

Több kompromisszumos módosító indítvány is foglalkozik az Európai Bizottság és Magyarország közötti jogi vitákkal, és tudomásul veszi a tervezet bemutatása óta történt fejleményeket. Például azt, hogy a magyar kormány azt javasolta, szűnjön meg az Országos Bírósági Hivatal elnökének ügyáthelyezési jogköre, továbbá kerüljön ki az alkotmányból az elmarasztaló bírósági ítéletekből fakadó fizetési kötelezettség miatt kivethető különadó. A politikai hirdetések korlátozásával kapcsolatban most az került be a szövegtervezetbe, hogy ilyen korlátozások más tagállamokban is léteznek, és jelenleg is tart az egyeztetés Budapest és Brüsszel között.

Az egyik kompromisszumos módosító javaslat egy olyan új bekezdést is betoldott a dokumentumba, amely az eddiginél hangsúlyosabban szögezi le a kettős mérce alkalmazásának kizárását.

Az Európai Parlament "újra megerősíti", hogy "a legnagyobb fontosságot tulajdonítja a tagállamok egyenlősége elvének tiszteletben tartására, és elutasítja a kettős mérce alkalmazását, hasonló helyzeteknek és jogszabályoknak azonos megítélés alá kell esniük" - áll immáron a dokumentumban.

A tervezet továbbra is egyértelműen utal az uniós szerződés 7. cikkének első pontjában leírt eljárásra, amely nem jelent szankciókat, de ez alapján az uniós intézmények a tagállamok nyolcvan százalékának támogatásával és az EP beleegyezésével vizsgálatot indíthatnak, hogy fennáll-e egy adott tagállamban annak kockázata, hogy sérülnek az uniós szerződésben lefektetett alapvető értékek. Az eredeti javaslathoz képest viszont némileg puhult a megfogalmazás; a Tavares által írt eredeti dokumentum világosan arra kéri az EP házbizottságát, hogy indítsa el Magyarország ellen az eljárást, ha a magyar kormány nem az uniós szerződés kettes cikkében lefektetett értékekkel összhangban teljesíti a határozati javaslatban megfogalmazott ajánlásokat. Az új változat már csak ennek megfontolását kéri a testülettől, ha úgy tűnik, hogy a magyar válaszok nem állnak összhangban az európai alapértékekkel.

Változatlan formában hagyta jóvá a szakbizottság a tervezetnek azt a pontját, amely azt mondja ki, hogy a magyarországi változások trendje összeegyeztethetetlen az uniós értékekkel és a szerződés egyéb pontjaival, és ha ezt a trendet nem javítják ki kellő időben és megfelelő módon, akkor az az európai alapértékek súlyos megsértésének "egyértelmű kockázatához vezet".

Miután a bizottságon átment, az Európai Parlament plenáris ülése tűzi majd napirendre az ügyet, amelynek sarkalatos kérdése, hogy megsérültek-e Magyarországon az európai alapértékek. Ha ez bebizonyosodik, akkor az EU-szerződés hetedik cikke alapján akár egyes tagsági jogok felfüggesztése is szóba kerülhet.