Tárt karokkal várják az államot a patikusok

2013.06.22. 19:58

A kormány azt szeretné, ha minden patika az ott dolgozó gyógyszerész tulajdonába kerülne, ahol pedig ez nem sikerül, ott az állam veszi meg a patikát. Az állam akár a gyógyszertárak harmadában is tulajdonrészt szerezhet, és több patikus szerint így könnyen befolyásolni tudja majd az egész piacot. A saját patikával nem rendelkező gyógyszerészek közel sokan kifejezetten örülnének, ha ismét állami alkalmazottak lennének, mert szerintük így kevesebb a felelősség, de nem lennének rövid pórázon.

"Visszatér a kommunizmus a patikákba, de ez nem is baj nekünk" - fakadt ki egy veszprémi gyógyszerész, mégis örül a kormány legújabb javaslatának. A parlament jövő héten szavaz arról az indítványról, amely lehetővé teszi, hogy az állam több száz patikába bevásárolja magát a következő években.

A kormány eddig sem titkolta, hogy teljesen vissza akarja fordítani a Gyurcsány-kormány alatt elindult patikaliberalizációt. A 2006-os törvény tette lehetővé, hogy gyakorlatilag bármilyen üzleti befektető gyógyszertárat nyisson Magyarországon. Orbán Viktor tavaly nyáron egy zuglói patikában viszont kijelentette, hogy "Magyarország érdeke, hogy a gyógyszertárak a patikusok tulajdonában legyenek".

Ezek után nem volt meglepő, hogy a parlament törvénybe foglalta: egy patika gyógyszerészének 2014. január 1-től 25 százalékos, 2017. január 1-től pedig 50 százalékos tulajdonrészt kell szereznie a patikáját üzemeltető vállalkozásban. A Magyarországon működő 2330 közforgalmú gyógyszertár közül jelenleg 352-ben nincs meg az 50 százalékos gyógyszerészi tulajdon, és 487 patikában nincs meg a 25 százalékos arány. Vagyis a patikák harmadát kapásból érinti a változtatás.

A gyógyszerhez ért, az üzlethez nem

A patikusok döntő többségének viszont nincs pénze arra, hogy megvegyen egy nagyobb üzletrészt. "Volt egy patikám, a gatyám ráment, tönkre is mentem, nem tudnám kifizetni még egyszer" - mondta egy patikaláncnál dolgozó budapesti üzletvezető, aki hozzátette, hogy kedve sincsen újra vállalkozni. Egyszer ugyanis már bebizonyosodott, hogy a gyógyszerhez ért, az üzlethez nem.

A kormány ugyan kidolgozott egy állami hitelprogramot, illetve egy másik, állami tőkebefektetési konstrukciót, de a visszajelzések és a felmérések szerint ez nem annyira sikeres. A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet tavaszi felmérése szerint az érintettek közül megkérdezett gyógyszerészek 63 százaléka azt mondta, hogy nem rendelkezik saját tőkével, és csupán 4 százalék mondta, hogy hajlandó lenne hitelt felvenni.

Orbán Viktor tavalyi látogatása a zuglói Róna PatikábanForrás: MTI/Koszticsák Szilárd



Ezért következett az újabb lépés. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) csütörtökön egy olyan módosító javaslatot nyújtott be a parlamentnek, amely kimondja: ha a gyógyszerész nem jelentkezik a tulajdonrészért, az államnak elővásárlási joga van. Vagyis az állam könnyen bevásárolhatja magát érintett több száz patikába. A miniszter később rendeletben állapítja majd meg, mit kezd a kormány az így megvásárolt tulajdonrésszel. A mostani módosításból annyi derül ki, hogy három éven belül az állam megpályáztatja a tulajdonrészt, de nem tudni, milyen körben.

Az állam nem tart rövid pórázon

Több patikaláncban dolgozó gyógyszerész is elismerte, könnyebbséget jelentene neki, ha a jövőben ismét állami alkalmazott lenne, és nem a mostani profitorientált tulajdonos diktálna neki. "A tulajdonos képviselője állandóan a nyakunkra jár, magyarázkodnom kell, miért nem fogy egy bizonyos gyógyszerből, meghatározza, miből rendelhetek, és miből nem" - panaszkodott egy budapesti patikus. Amikor a rendszerváltás előtt állami alkalmazott volt, akkor nem volt "rövid pórázon", nem ellenőrizték annyira, és visszasírja ezt az időszakot, így ő biztosan nem vásárolja be magát a gyógyszertárába.

Egy veszprémi patikus szintén kellemesebb tulajdonosnak tartotta az államot, de tart attól, hogy a későbbiekben mit kezd a kormány a patikáival. "Nem lenne jó, ha a trafikokhoz hasonlóan később a háttérben újraosztanák a piacot" - mondta.

Egy debreceni patikus viszont a mostani helyzet előnyeit sorolta: "nem kell foglalkozonom az üzleti döntésekkel, nem kell agyalnom az arculaton, nem kell vizslatnom a havonta megjelenő gyógyszer-akciók után". A patikus elégedett a mostani helyzettel, és kizárta, hogy a patika többségi tulajdonosa legyen. Szerinte önmagában egy patikát irányítani veszteséges, így csak a nagyon frekventált helyen lévő gyógyszertárakban lehet keresni ezen.

Az állam könnyebben beavatkozhat

A patikusok szerint a patikaláncok előnyei, hogy sok készítményt rendelnek, így alacsonyabb árakat tudnak kialkudni és nagyobb árréssel tudják eladni a gyógyszereket. Ezt ugyanakkor több gyógyszerész szerint az állam is meg tudja tenni, ha összehangolja a patikái működését. A patikusok szerint a betegek a tulajdonosváltásból ideális esetben nem vesznek észre semmit. Egyikük szerint viszont ha az állam több száz gyógyszertárhoz jut, akkor "könnyebben beavatkozhat a piac működésébe, és akár a gyógyszerárakba is, gyógyszereket futtathat, más készítményt pedig eltüntethet a patikáiból".

Megkérdeztük az egészségügyi államtitkárságot is, hogy mi a kormány terve az állami tulajdonrészekkel, miből finanszírozza a vásárlást, és a becslésük szerint hány patika kerülhet az államhoz, de a törvény elfogadásáig nem kívántak nyilatkozni. Az államtitkárság szűkszavúan csak annyit írt: "a módosítás célja a gyógyszertárakban a gyógyszerészi tulajdon növelésének elősegítése, ezáltal a gyógyszertárak működésében a szakmai szempontok érvényesülésének és a magas színvonalú gyógyszerellátásnak a további előmozdítása".