Csapdát állítottak a kitoloncolt ujgurnak

2013.06.26. 13:00

Egy rettentő veszélyes ember járt évekig Magyarországra, akit kemény kézzel utasítottak ki az országból. Legalábbis az akciót levezénylő magyar hatóságok szerint. A valóság ezzel szemben az ügyről készült hatósági dokumentumok szerint az, hogy kiforgatott jogszabályok alapján, eltitkolt okból állítottak csapdát egy Kína szemét szúró jogvédőnek. És persze Kínának az egészhez semmi köze.

Hatalmas veszélyben volt Magyarország az elmúlt hét évben, ha hinni lehet a magyar terrorelhárítás és a polgári titkosszolgálat értesüléseinek. A rendvédelmi szervek szerint ugyanis egy Magyarország nemzetbiztonságára "valódi, közvetlen és súlyos veszélyt jelentő" férfi kószált az országban, építette kapcsolatait, szervezkedett, utazgatott éveken át. És erre a rendkívül veszélyes férfira csak az idén, május legvégén csapott le a Terrorelhárítási Központ (TEK). Előtte, egészen május 30-ig - mint a Belügyminisztérium az Origóval közölte - a veszélyes személy "korlátozásmentesen tartózkodhatott" Magyarországon.

A két lábon járó rettenet, Ümit Hamit hét éve rendszeresen jár Magyarországra - mondta az Origónak telefonon. Ő az Északnyugat-Kínában élő ujgur nép egyik emigráns aktivistája, az Ujgur Világkongresszus Európáért felelős alelnöke, akit május legvégén különös körülmények között fogtak el a TEK emberei, majd félnapi őrizet után különösebb magyarázat nélkül kitoloncoltak az országból.

Hogy pontosan miért jelent "valódi, közvetlen és súlyos veszélyt" Magyarországra, azt nem tudtuk meg tőle, mivel állítólag neki sem árulták még el a magyar hatóságok. A Belügyminisztérium titkolózik az ügyben, miközben Hamit megmutatta nekünk a kitoloncolása során kapott iratokat. A dokumentumokból egy rohamtempóban levezényelt, több jogi bakival kivitelezett, különböző titokzatos szolgálatok által irányított akció sejlik fel.

Magyarországra exportált diktatúra

Ümit Hamit kitoloncolása nem azért érdekes, mert egy külföldit megfelelő papírok híján elzavartak az országból: ilyesmi évente több száz alkalommal történik Magyarországon. Az ügy azért kínos, mert Ümit Hamit esetében a magyar hatóságok nem hajlandóak elszámolni a kiutasítás okával, és még az ujgur aktivistának sem árulták el pontosan, hogy miért jelent fenyegetést az ország biztonságára. Mindez annál is inkább érdekes, mert Ümit Hamit egyetlen országnak szúrhatja a szemét: Kínának, amellyel Magyarország az elmúlt években igyekszik nagyon jóban lenni. Sokan ennek tulajdonították azt is, hogy a kínai miniszterelnök 2011-es budapesti látogatása alatt a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal berendelte ellenőrzésre az összes Magyarországon élő tibetit, így megakadályozva a kínai kormánnyal ellenséges emigránsok tüntetését.

Ümit Hamit (középen), a nyugat-kínai ujgurok emigráns vezetője ujgur delegáció élén részt vesz a csíksomlyói zarándoklatonForrás: Ümit Hamit

Ümit Hamitnak hasonló problémái vannak Kínával, mint a tibetieknek: azt gondolja, hogy népét, az ujgurokat Kínában elnyomják. Az általa vezetett civil szervezetet, az Ujgur Világkongresszus Ifjúsági Tagozatát Kína 2003 óta terrorista szervezetként tartja nyilván, de hogy ennek politikai okai lehetnek, azt mutatja, hogy sem az EU, sem az USA nem tekinti őket veszélyesnek. Saját honlapja szerint az Ujgur Világkongresszus nem terrorista sejt, hanem egy jogvédő szervezet, és az állítólagos kínai elnyomás ellen, az ujgurok szabadságáért tevékenykedik. Az Ujgur Világkongresszus elnökét, Rebiya Kadeert korábban Nobel-békedíjra is jelölték, és még George Bush korábbi amerikai elnök is személyesen méltatta tevékenységét.

Így hát Ümit Hamit, a nemzetbiztonsági kockázatnak kikiáltott aktivista egyáltalán nem érti, hogy miért lenne ő veszélyes éppen Magyarországra. Az Origónak azt mondta, színjátéknak tartja az ellene lefolytatott eljárást, és 99 százalékig biztos benne, hogy valójában Kína akarja őt elintézni, mégpedig úgy, hogy nyomást gyakorol a magyar hatóságokra, és terroristának bélyegzi Európában. Ügye miatt június közepén a Federation for a Democratic China (Szövetség a Demokratikus Kínáért) nevű kínai emigráns szervezet közleményben is tiltakozott, felszólítva az EU emberi jogi intézményeit, hogy vizsgálják ki a magyarországi esetet, és állítsák le "a Kínai Kommunista Párt diktatúraexportját a demokratikus országokba".

Egy nap alatt lezavarták az ügyet

Amikor május végén Ümit Hamitot egy hamis bombariadókkal és tűzvédelmi ellenőrzésekkel megspékelt akció során őrizetbe vették, a Belügyminisztérium és a rendőrség igyekezett szűkszavúan elintézni az ügyet. Az akciót úgy állították be, mintha az ujgur férfi egy korábban elrendelt beutazási tilalommal dacolva jött volna Magyarországra, és ezért teljes joggal csapott le rá az idegenrendészet. Akkori kérdéseinkre többször is azt válaszolták, hogy "Ümit Hamit Magyarország területére történő beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt áll, így amikor magyarországi tartózkodását a hatóság felfedte, az országból kiutasították". Azt azonban nem voltak hajlandóak megválaszolni, hogy a beutazási tilalmat mikor rendelték el, és milyen alapon.

Az ujgur aktivistának Budapesten átadott kiutasítási határozatból viszont kiderül, hogy a férfinak esélye sem volt tudomást szerezni az ellene elrendelt kiutazási tilalomról, hiszen azt Magyarországra érkezése után rendelte el rohamtempóban a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH). A magyar szolgálatok gépezete az után lendült mozgásba megmagyarázhatatlan gyorsasággal, hogy Ümit Hamit május 29-én megérkezett Budapestre, hogy részt vegyen egy ujgur-magyar ifjúsági konferencián.

Ümit Hamit érkezésének napján egy "rendészeti szerv" írásos javaslatot küldött a bevándorlási hivatalnak, amelyben ellene beutazási tilalom elrendelését sürgették. Bár a javaslat nem nyilvános, az arra hivatkozó későbbi határozatokból kikövetkeztethető, hogy Ümit Hamit kitiltását vagy a Terrorelhárítási Központ, vagy a polgári titkosszolgálat, az Alkotmányvédelmi Hivatal kérte. Hogy közülük melyik, azt sem a Belügyminisztérium, sem a BÁH nem volt hajlandó elárulni. A javaslat mindenesetre azt állította, hogy Ümit Hamit Magyarországra való beutazása és ott-tartózkodása "a nemzetbiztonságot, a közbiztonságot vagy a közrendet sérti vagy veszélyezteti".

A javaslatra a BÁH azonnal, még aznap, sebtében meg is hozta a szervezet honlapjáról is elérhető határozatot, amely két évre kitiltja Magyarországról Ümit Hamitot, és egyben a Schengeni Információs Rendszerben is riasztást helyezett el arról, hogy az ujgur férfi beutazási tilalom alatt áll. A május 29-én keltezett határozatot másnap, május 30-án függesztették ki, azzal egy időben, hogy a rendőrség járőre reggel 9.45-kor leintette Ümit Hamit és társai kocsiját az Üllői úton, a Klinikák közelében.

Ümit Hamit (piros sapkában) magyar huszárokkal barátkozikForrás: Ümit Hamit

Az Origo által megtekintett rendőri jelentés szerint az ujgur férfit nem egy véletlenül arra járó kósza rendőrjárőr igazoltatta, hanem a Magyarország területén illegálisan tartózkodó külföldiekre célzottan vadászó Készenléti Rendőrség Mélységi Ellenőrző Osztályának főtörzsőrmestere. A rendőr jelentésében azt írja, hogy az igazoltatás során megkérdőjelezte az ujgur vezető személyi igazolványának valódiságát. Miután lekérdezte Ümit Hamit adatait, a Schengeni Információs Rendszerben megtalálta a férfi nevéhez hozzárendelt, egy nappal korábban bevitt beutazási tilalmat, ezért az ujgurt őrizetbe vette, és a BÁH Budafoki úti központjába szállította.

Mint a dokumentumokból kiderült, a TEK vagy az Alkotmányvédelmi Hivatal az elfogás alatt is folyamatosan követte az eseményeket, és további kérésekkel bombázta a bevándorlási hivatalt. Ümit Hamit őrizetbe vételének délutánján egy hosszú kihallgatás után megszületett a BÁH-határozat, amely elrendelte a férfi kiutasítását Magyarországról. A határozatból kiderül, hogy a kiutasítást ismét egy "rendészeti szerv" kérte, a jogszabályi hivatkozásaiból pedig ismét egyértelmű, hogy vagy a TEK, vagy az Alkotmányvédelmi Hivatal állt a háttérben. A BÁH kiutasító határozata szerint a rendvédelmi szerv azt állította, hogy Ümit Hamit "beutazása vagy tartózkodása valódi, közvetlen és súlyos veszélyt jelent Magyarország nemzetbiztonságára". A bevándorlási hivatal kiutasító határozata a döntés okaként kizárólag ezt a javaslatot említi, de azt nem derül ki belőle, hogy vajon mért tartották veszélyesnek Ümit Hamitot.

Több sebből vérző eljárás

A dokumentumokból az is kiderül, hogy az ügyben eljáró rendészeti szervek és a BÁH is több eljárási hibát vétettek Ümit Hamit őrizetbe vétele és Magyarországról való kitiltása során. Az ujgur férfi ugyanis állítása szerint 1995-ben menedékjogot, 2000-ben pedig állampolgárságot kapott Németországban, és ezzel kínai állampolgárságát elvesztette, immár több mint egy évtizede egy EU-tagország teljes jogú polgára. A magyar szervek azonban Magyarországra érkezése napján kínai állampolgárként rendelték el ellene a beutazási tilalmat, egy olyan törvény alapján, amely EU-polgárokra nem alkalmazható.

A Schengeni Információs Rendszerben róla elhelyezett riasztás, amely alapján másnap őrizetbe vették, szintén csak az Európai Gazdasági Térségen kívülről jövő, úgynevezett harmadik országbeli állampolgárok ellen alkalmazható (az Európai Parlament rendelete szerint). A rendőri jelentés szerint körözésének oka "schengeni államokba történő beutazás és tartózkodás megtagadása harmadik országbeli állampolgárokkal szemben" volt. A német Ümit Hamit ellen tehát sem a beutazási tilalom, sem a BÁH által kiadott körözési parancs nem volt jogszerű. A BÁH kihallgatási jegyzőkönyve egyetlen oldalon teljesen egyértelműen mutatja ezt az ellentmondást: fejlécében az áll, hogy "Jegyzőkönyv harmadik országbeli állampolgár meghallgatásáról", majd közvetlenül utána leírják, hogy Ümit Hamit német állampolgár (vagyis nem harmadik országbeli).

Amikor Ümit Hamit az Origótól megtudta, hogy a hatóságok eleinte kínaiként bántak vele, és a BÁH a kiutasító határozatban azt állította, hogy neve nem is szerepel az Európai Gazdasági Térség állampolgárainak nyilvántartásában sem, hangosan felnevetett. "Hát ezen szétröhögöm magam. A német útlevelemet Amerikában, Japánban, Ausztráliában is elfogadták, és az ügyembe a német konzul, a német külügyminisztérium is bekapcsolódott" - mondta.

Ujgur zászlók a csíksomlyói búcsúbanForrás: Ümit Hamit

A hibára vélhetően a TEK vagy az Alkotmányvédelmi Hivatal is rájött menet közben, mert a férfi kiutasítását sürgető második kérvényüket már nem is a harmadik országbeli bevándorlókra vonatkozó törvény alapján küldték meg a BÁH-nak, hanem egy másik, az EU-polgárok kiutasítására vonatkozó törvény alapján. A BÁH végül a kiutasításról szóló indoklásban nem is a hibás jogszabályok alapján elrendelt beutazási tilalommal magyarázza döntését, hanem kizárólag azzal, hogy a rendvédelmi szervek szerint Ümit Hamit valódi, súlyos és közvetlen veszélyt jelent az ország nemzetbiztonságára. Az érvelés ugyanakkor itt is inog: az EU-polgárok kiutasítására vonatkozó törvény ugyanis az Ümit Hamit által "elkövetett cselekmény jellegének és súlyának" mérlegelése alapján ad lehetőséget a német állampolgár kiutasítására. Cselekményről azonban szó nincs az indoklásban, csak a rendészeti szervek által vélelmezett, megfoghatatlan, meghatározatlan veszélyről.

A vád államtitok

Az Origo által megtekintett kihallgatási jegyzőkönyv azért is különös, mert abban egyszer sem kérdezik Ümit Hamitot nemzetbiztonsági kockázatokról, semmilyen cselekményről, tervről nem beszélnek vele, amely Magyarország ellen irányulna. A kérdések főleg családi állapotát, megélhetését, vallását, nemzetiségét, vagyontárgyait firtatták, illetve azt, hogy kivel találkozott Magyarországon, üldözik-e a hazájában, és hogy volt-e politikai párt tagja. A kihallgatás elején tájékoztatják arról, hogy beutazási tilalmat rendeltek el ellene, és megkérdezik, hogy megértette-e a tájékoztatást. Erre Ümit Hamit csak annyit felel, hogy eddig nem tudott erről.

Bár a jegyzőkönyvben nem szerepel, az ujgur aktivista az Origónak azt mondta, hogy a kihallgatás során többször is megkérdezte, mégis miért tartják őt nemzetbiztonsági kockázatnak: "Terroristának tartanak, illegális bevándorlónak vagy kábítószercsempésznek?" A válasz állítólag mindannyiszor ugyanaz volt: az ellene felhozott vád államtitok. Ümit Hamit azt mondta, hogy miután a "speciális rendőrség" kihallgatta, a titkosrendőrség emberei is megjelentek nála, és azt mondták, hogy "a kérdéseire csak később fog választ kapni". Azóta sem kapott, de már nem is csodálkozik: "egy perc alatt világos volt számomra, hogy politikai döntés volt az eljárás hátterében. Micsoda színjáték volt az egész!"

Egy árulkodó álnév

Ümit Hamit szerint az is jelezheti, hogy Kína áll a magyar hatóságok akciói mögött, hogy a magyar szolgálatok az ő ujgur politikai művészneve alapján vadásztak rá. Bár a férfi neve Ümit Hamit, és német igazolványain is csak ennyi áll, az ellene elrendelt beutazási tilalmat BIN Ümit Hamit Agahi névre regisztrálták. "Az Agahi nem a hivatalos nevem, ez az ujgur politikai nevem, amin a barátaim ismernek" - mondta az Origónak. Hogy a magyar hatóságokhoz kin keresztül juthatott ez a név, azt szerinte nem nehéz kitalálni. Mindenesetre a kétféle név magyarázhatja azt is, hogy a magyar hatóságok mért nem találták meg őt egyből az EU-polgárok adatbázisában.

Azt a Belügyminisztérium sem tagadta, hogy az ujgur férfi elleni eljárásnak nemzetközi vonatkozása van. Június elején az Origo kérdésére a tárca sajtófőosztálya azt írta, hogy a beutazási tilalmat "nemzetközi együttműködés keretében" rendelték el. Egy másik kérdésünkre ugyanakkor hozzátették, hogy az eljáró hatóság az akció során "nem állt kapcsolatban a budapesti Kínai Nagykövetséggel". Arra pedig nem válaszoltak, hogy az ujgur vezető érkezéséről és állítólagos veszélyességéről a rendészeti szervek kaptak-e valakitől fülest, bejelentést vagy feljelentést.

Ümit Hamit magyar és ujgur barátaivalForrás: Ümit Hamit

A magyarok erkölcsi támogatása

Ümit Hamit azt gondolja, hogy Kína azért akarta őt eltávolítani Magyarországról, mert nem akarta, hogy szoros kapcsolat alakuljon ki a magyar és az ujgur nép között. Ümit Hamit ugyanis azt vallja magáról, hogy ő az első ujgur, aki 1100 év után feltárta a magyarok és az ujgurok közötti rokoni kapcsolatokat: a férfi a magyarok barátjának és testvérének tartja magát, és a hun-magyar-ujgur rokonsági elmélet hirdetője. Ennek az ideológiának a nyomán szoros kapcsolata van a Magyarok Világszövetségével és több nemzeti radikális szervezettel is. Összesen 49-szer volt Magyarországon és Erdélyben, többek között a csíksomlyói búcsúba is elzarándokolt

"Az ujgurok egy elnyomott, magukra hagyott nép, akiket Kína legszívesebben eltörölne a föld színéről" - mondta az Origónak. Szerinte a hazájukban az ujgurok egyáltalán nem élhetik meg nemzeti identitásukat, de a kínai vezetés fél attól, hogy ehhez esetleg más népektől, például a magyaroktól támogatást kaphatnak. "Nagy reménység nekünk ez a magyar kapcsolat, a magyarok erkölcsi támogatása nagyon sokat jelentene. De úgy tűnik, most a hivatalok ellehetetlenítik ezt is."

Az Origo az ügyben szerette volna megszólaltatni a TEK-et, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt, valamint a budapesti kínai követséget is, illetve a Belügyminisztériumhoz is többször fordultunk a részletek tisztázása érdekében. A TEK kedden azt közölte, hogy még vizsgálja a kérésünket, a BÁH pedig jelezte, hogy az általunk kért információk a törvények alapján nem megismerhetőek. A kínai követséget kétszer is megkerestük, hogy reakciót kérjünk az ügyről, de egyszer sem válaszoltak, míg az ügy részleteit firtató kérdéseinket a Belügyminisztérium június közepén azzal zárta rövidre, hogy a témában "további felvilágosítást nem kívánnak adni".

Vérengzés Nyugat-Kínában
Cikkünk megjelenése előtt nem sokkal ismét véres konfliktus robbant ki a nyugat-kínai Hszincsiang–Ujgur Autonóm Területen az ujgurok és a kínai hatóságok között. A kínai hivatalos média szerint késekkel felfegyverzett csőcselék támadt egy rendőrőrsre, és rendőröket, valamint civileket gyilkoltak, amire válaszul a rendőrök tüzet nyitottak. Ümit Hamit azonban az Origónak azt írta, hogy a rendőrök sortüzet zúdítottak a békés ujgur tüntetőkre, és ezért szabadult el a pokol. A vérontásban legalább 27-en meghaltak, köztük 9 rendőr és 10 tüntető, és 8 további ember, akik Ümit Hamit szerint fegyveres katonák, a kínai média szerint ártatlan civilek voltak. Az incidensről itt olvashat részletesen.