Pénz nélkül semmi nem kerül a kormány bőségtáljára

2013.06.28. 06:56

Két dolgot nagyon szeretne a kormány: egyenek egészségesebb ételeket a gyerekek a menzán, viszont ez ne kerüljön több pénzbe, mint most. A kettő együtt nem működik. Az önkormányzatok többsége egyelőre nem izgul a januártól esedékes változás miatt, bár néhány iskolában már szeptembertől megugrik az étkezés ára. Ezeken a helyeken jöhet a gyümölcstál és a hal, a többi helyen viszont trükkös fogásokkal játszhatják ki a kormány terveit.

Túl sok energiát, zsírt és sót fogyasztunk, viszont nem eszünk elég zöldséget és gyümölcsöt, az elhízott gyerekek aránya pedig az elmúlt tíz évben megháromszorozódott - többek között ezzel indokolja a kormány, hogy jövő januártól megújul a sokat kritizált menzai étkezés. Életbe lép ugyanis az a rendelet, amelynek lényege, hogy az iskolákban, kórházakban, szociális intézetekben egészségesen, változatosan, az évszaknak megfelelően lehessen étkezni.

A változások szerint a napi háromszori étkezésben kell lennie 3 deci tejnek vagy ennek megfelelő kalciumtartalmú tejterméknek, illetve két adag zöldségnek vagy gyümölcsnek, édesség pedig önálló ebédként nem adható. Kitiltanának hat ételszínezéket is a hat éven aluliak ételeiből, és a nekik készülő ételekben tilos lesz a sertés- és baromfizsír használata. Halat és teljes kiőrlésű kenyereket is kell kínálni.

A jobb pedig drágább

Annak ellenére, hogy minőségibb alapanyagokból kell majd előállítani a gyerekek menüjét, az egészségügyi államtitkárság június elején közleményben nyugtatott mindenkit, hogy nem lesz drágább az iskolai közétkeztetés. Kérdésünkre azt mondták, hogy az új rendelet előírásai nem indokolnak áremelkedést a menzán. Ennek azonban ellentmond a józan paraszti ész, valamint a közétkeztetők is, akik szerint az egészségesebb, minőségibb dolgokat nem lehet ugyanannyiból kihozni, mint eddig.

Több iskolában már szeptembertől is többet kell majd fizetni a napi háromszori étkezésért - egyik fővárosi iskolában például az eddigi 519 forint helyett 635 forintot naponta -, de ehhez az államtitkárság szerint nincs köze az új rendeletnek, mivel az csak januárban lép életbe.

Bár idén január elsejétől a krétabeszerzéstől a tanárok szabadságának kiadásáig minden feladatot kivett az önkormányzatok kezéből az állam, az iskolai menza szervezése továbbra is náluk maradt. Az önkormányzatok és az általuk kiválasztott közétkeztető cégek közötti szerződés szabja meg, hogy mennyibe kerül a gyerekek napi étkeztetése. Más kérdés, hogyan tudja garantálni a kormány, hogy nem emelkedik majd a menza ára, ha ez egy olyan szerződés tárgya, amelyhez neki gyakorlatilag semmi köze. Az államtitkárság ezt firtató kérdésünkre csak önmagát ismételte, és annyit írt, hogy a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló Emmi-rendelet tervezete nem indokol menzai áremelést.

Majd csak papíron létezik

Az új közétkeztetési törvény elméletben szép és jó, nemes a törekvés is, nyilván azt a célt szolgálja, hogy a gyerekeink egészségesen étkezzenek - mondta az Origónak Vernes Ibolya, a Bio Gastro Kft. ügyvezetője. Ő is felvetette, hogy a közétkeztetők szerződésben állnak az önkormányzatokkal, a szerződéseket pedig az esetek többségében rögzített feltételekkel kötik meg, tehát árat emelni korántsem olyan egyszerű.

Persze arra is van példa, hogy a szerződésbe beleveszik az inflációt, néhány önkormányzatnál pedig leülnek a szolgáltatókkal átbeszélni a feltételeket, ha piaci változás van. Ennek a másik oldala, amikor azt mondják, hogy a szolgáltató kalkulálja bele a szerződésben vállalt nyersanyagárba, hogy a következő három évben a duplájára is nőhet a hús ára - mondta a közétkeztetéssel foglalkozó családi vállalkozás vezetője, aki szerint nagy esély van arra, hogy a januártól életbe lépő új törvényt csak papíron tudják majd betartani az iskolák, mert az új, egészségesebb menüsor olyan plusz anyagi terheket ró a szolgáltatókra, amit nem tudnak majd teljesíteni.

Hiába állítja ugyanis a minisztérium, hogy az új étlap 400 forintból kihozható lesz (ez a napi háromszori étkezés nyersanyagának nettó költsége), és nem drágul majd a menza, ennyit nem valószínű, hogy az iskolák kifizetnek majd a közétkeztető cégnek csak a nyersanyagért, mivel az étkezési díjat az iskolák nem csak az alapanyagok beszerzésére fordítják. "Az árak jóval - akár 30-40 százalékkal is - ez alatt mozognak" - mondta a cégvezető.

Egy másik, névtelenséget kérő közétkeztető szerint a cégek különböző trükkökkel próbálnak majd a kiszabott kereten belül maradni. Szerinte leginkább a mennyiséggel tudnak játszani, csak laboratóriumi
mérésekkel lehet ugyanis ellenőrizni, hogy az adott étel tartalmazza-e a gyerekenként előírt 6-8 deka húst. Aki a mennyiséget tartani akarja, de pénze nincs, az a mostanában egyre több helyen felbukkanó szójadarálékot keveri a húshoz. A spórolás másik módja, hogy valódi sajt helyett úgynevezett vajalapú sajtkészítményeket, sajtutánzatot adnak a gyerekeknek.

Az apró változás is sokba kerül

A szolgáltatók által már megismert mintaétlap javasolja például, hogy a gyerekeknek inkább marhahúst adjanak, ne sertést. "Ez alapvetően egy klassz ötlet, mert a marhahús egészségesebb. Viszont azzal nem igazán számoltak, hogy a marhahús háromszor annyi idő alatt fő meg, mint a sertés. Ha tehát marhahúslevest akarok a gyerekeknek délben adni, annak legkésőbb reggel 9-10 órára szállítható állapotban kell lennie. Ehhez valakinek hajnali hatkor be kell jönnie, és el kell kezdenie főzni. Plusz költségem lesz a szakácsom túlórája, és több rezsit is fogok fizetni, mert a fazék alatt három óráig megy a tűz, nem pedig negyvenöt percig. És akkor azt még bele sem kalkuláltuk, hogy a marhahús eleve másfélszer drágább, mint a sertéshús" - mondta Vernes Ibolya, aki szerint pusztán egyetlen alapanyag cseréje is sok pluszköltséggel járhat. 

Tehát két lehetőség van: vagy többet kell fizetniük a szülőknek, vagy a szolgáltatók nem fogják tudni garantálni az elvárt minőséget.

Konyhásnéni a Petőfi Sándor gimnáziumban.Fotó: Tuba Zoltán [origo]

Áremelés itt is, ott is

Néhány találomra kiválasztott önkormányzatot is megkerestünk, és megkérdeztük tőlük, hogy az elmúlt egy évben változott-e a menza ára, és mit gondolnak, többet kell-e majd fizetniük a szülőknek jövő januártól. Akik válaszoltak, azoknál volt az elmúlt időszakban áremelés. Pécsen legutóbb április elsején nőtt az étkezési nyersanyagnorma költsége, de az önkormányzat szerint ez az áremelés a családoknak gyermekenként maximum napi 20-40 forint körüli többletkiadást jelentett. Ez egy hónapra vetítve átlagosan 600 forintot jelent.

A pécsi önkormányzat szerint a közétkeztetés árait nem az irányelvek határozzák meg, szerződésben van rögzítve, hogy a közétkeztető augusztus 31-ig nem változtat az előre kialkudott áron, utána is csak legfeljebb az infláció mértékével.

A dunaújvárosi önkormányzat tavaly közbeszerzés keretében bízott meg új szolgáltatót a közétkeztetéssel. A váltás ellenére a szülőknek nem kellett többet fizetniük az idén, mint tavaly. Kivéve az óvodásoknak: a korábbi 260 forintról 310 forintra nőtt a napi nyersanyagnorma ára. Arról pedig, hogy mi várható jövőre, még nem végeztek számításokat.