Horn Gyula a szovjetek háta mögött tárgyalt a nyugatiakkal

2013.06.29. 12:53

Horn Gyula már az 1980-as évek közepén azzal keresett meg több nyugat-európai országot, köztük Nagy-Britanniát, hogy Magyarország közvetlen kapcsolatokat szeretne kialakítani az akkori Európai Gazdasági Közösséggel (EGK) - írta a szombati The Timesban Sir Malcolm Rifkind.

A veterán brit politikus, aki a korábbi konzervatív brit kormányokban egyebek mellett a védelmi és a külügyminiszteri tisztséget is betöltötte, a tekintélyes konzervatív brit napilap által olvasói levélként közölt visszaemlékezésében felidézi, hogy a nemrégiben elhunyt egykori magyar kormányfő az 1989-es ausztriai határnyitás előtt öt évvel személyes üzenetben kért tőle titkos találkozót egy "érzékeny ügyben".

Rifkind akkor a brit külügyminisztérium államtitkára, Horn Gyula pedig az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője volt. Sir Malcolm szerint hasonló kérést kaptak a magyar politikustól francia és nyugatnémet külügyi kormányilletékesek is.

Abban az időben a brit kormány csak a magyar külügyminisztériummal állt kapcsolatban, és "nagyon szokatlan" volt - éppen ezért "nem is lehetett nem tudomást venni róla" -, hogy egy magas szintű pártintézmény jelentkezik ilyen megkereséssel - írta Rifkind.

A brit politikus beszámolója szerint Horn Gyula a találkozón közölte vele, hogy Magyarország nem a "szovjet dominanciájú  gazdasági tömbön", a KGST-n keresztül, hanem közvetlenül szeretné felvenni a kapcsolatot az EGK-val. Moszkva nem tudott erről a döntésről, és a magyarok nem is akarták ezt a szovjet fél tudomására hozni addig, amíg nem voltak bizonyosak abban, hogy az EGK kedvezően fogadja a kérést. A megkeresés az EGK részéről kedvező fogadtatásra lelt, és ez volt "az első szögek egyike a szovjet koporsóban" - fogalmaz a szombati The Timesban megjelent írásában Sir Malcolm Rifkind.

A brit politikus felidézte azt is, hogy Margaret Thatcher néhai brit miniszterelnök 1988-ban megkérdezte Kádár Jánost: Magyarország miért nyitotta meg nyugati határait a magyar turisták számára. A magyar pártvezető válasza szerint a döntés nehéz volt, de a Politikai Bizottság arra az álláspontra jutott, hogy az a magyar, aki először utazik nyugatra, azt mondhassa magában: "miért disszidáljak most, amikor jövőre is disszidálhatok".