Tízmilliárdos lesz az árvízi számla

Hetekkel a nagy dunai árhullám után kezd összeállni a védekezés költsége, 95 település tízmilliárd forintot remél a vis maior keretből, és ehhez jönnek még az állami kiadások. A költségeket duzzasztja, hogy az árvíz nemcsak a tetőzés idején, hanem az azt követő hetekben is adott munkát.

A Népszabadság szerint az eddigi - nem végleges - összesítések alapján az árvízi védekezésben érintett települések 10,1 milliárd forintot várnak a vis maior keretből költségeikre, a károk megtérítésére, és ez még nem az árvízi számla végösszege, mert nem szerepelnek benne egyebek mellett a katasztrófavédelem, a rendőrség, a katonaság, a vízügyi igazgatóságok és más állami apparátusok kiadásai.

Hajdu Márton, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyettes szóvivője a lappal közölte: csak a július 19-ig tartó vészhelyzet lejárta után összegzik költségeiket az érintett hatóságok, szervezetek. Egy héten át 807,4 kilométer hosszú töltésen volt szükség intenzív védekezésre, és volt olyan nap, amikor 95 település védelmi szakaszain összesen 13 253 ember küzdött a vízzel.

A költségeket duzzasztja, hogy az áradat nemcsak a tetőzés idején, hanem az azt követő hetekben is jócskán adott munkát, a katasztrófavédelem szerint csak szerdára végeztek mindenütt az ideiglenes gátak elbontásával, és az összesen félszáz kilométer hosszú fővédművek helyreállításával - írja a lap.

Bár az áradás utáni munkálatok zömével már végeztek a hatóságok és önkormányzatok, akad olyan település, ahol a mai napig küzdeniük kell a vízzel a helybelieknek. A Pest megyei Szentendrei-szigeten lévő Szigetmonostoron például az árvíz után most a belvíz keseríti mega község lakóinak életét.

Cikkeinket, riportjainkat az árvízről itt olvashatja.