Nem ilyen felvételit álmodott a kormány

2013.07.25. 06:59

Az idei felvételin szinte az összes slágerszakon alacsonyabb a ponthatár, mint tavaly, és a mérnöki vagy természettudományos képzésre a legtöbb helyen a minimumpontszámmal is be lehetett kerülni. Pedig a kormány korábban éppen hogy keményíteni akart, és jobban megszűrni, ki kaphat állami támogatást. A hallgatói tiltakozások miatt azonban sok ponton engedett, aminek az lett a vége, hogy a tavalyinál jóval alacsonyabb pontokkal ösztöndíjhoz lehetett jutni.

A felvételi ponthatárokat itt találja.

A boldog felvételizőkről szóló cikkünket pedig itt olvashatja.

Csupa boldog, önfeledten ünneplő felvételizőt lehetett látni a Hallgatói Hálózat szerda esti rendezvényén, miután nyilvánosságra hozták a 2013-as ponthatárokat. Többnyire ugyanezek a fiatalok néhány hónappal ezelőtt még hangosan tiltakoztak a felsőoktatási intézkedések ellen, egyetemet és hidat is foglaltak, és sokan kilátástalannak látták a jövőjüket.

Nem véletlenül volt most nagy az ünneplés. A hangos "felvettek!"-felkiáltások alapján az ott bulizó diákok többsége végül is államilag finanszírozott formában bejutott valahová, ami annak köszönhető, hogy a kormány a tiltakozások miatt meghátrált, és nagyban módosította eredeti elképzeléseit. A kormány decemberben és januárban szinte naponta változtatta az álláspontját arról, milyen felvételi rendszert tart kívánatosnak, de végül tett konkrét ígéreteket is a diákoknak. Megnéztük, hogy a pontszámok kihirdetése után mennyiben teljesítette ezeket az ígéreteket.

A pontszámokra vártak a Fogasházban.Fotó: Pályi Zsófia - Origo

A közepeseknek is osztogatták az ösztöndíjakat

Bár a kormány eredetileg azt tervezte, hogy 2013-ban radikálisan csökkenti a keretszámokat, és összesen nagyjából 10 ezer ösztöndíjas helyet biztosít, ettől a tervétől a tiltakozások miatt elállt. Giró-Szász András kormányszóvivő december végén azt mondta, hogy az államilag finanszírozott diákok száma nem lesz kevesebb 55 ezer főnél. Mivel még nem jelentek meg az első statisztikák, nem tudjuk, pontosan hányan kapnak ösztöndíjat, de az látható, hogy a tavalyi ponthatárok csökkentek, és valóban feltöltötték a meghirdetett államilag támogatott helyeket. 

Orbán Viktor december végén jelentette be, hogy eltörlik a keretszámok rendszerét, és a jövőben a miniszter előre meghatározza majd a pontokat az egyes szakokon. Vagyis ha ezt a pontszámot egy diák eléri, államilag finanszírozott formában tanulhat a kívánt szakon. Később kiderült, hogy a miniszter az idén valamennyi szak esetében csak a minimumponthatárról döntött, ez 240 pont lett, és az intézmények befogadóképességétől függ, hogy hány embert tudnak majd felvenni a ponthatár fölött.

A 240 pont azokon a szakokon bizonyult elégnek, amelyeken sok ösztöndíjas helyet hirdettek, mégis kevesen jelentkeztek rájuk. Ide tehát a közepes teljesítményt nyújtó diákokat is felvették, csak azért, hogy feltöltsék az ösztöndíjas helyeket. Az eredményekből látszik, hogy ezek többségében a mérnöki vagy természettudományos szakok, amelyeket a kormány hangsúlyosan támogat.

A legjobb üzenet.Fotó: Pályi Zsófia - Origo


240 ponttal simán be lehetett kerülni a gépészmérnöki szakra a Széchenyi István Egyetemen, a Szent István Egyetemen és a Dunaújvárosi Főiskolán is. A Debreceni Egyetemen 242, a Szegedi Tudományegyetemen 241, a Pécsi Tudományegyetemen pedig 244 pontot kellett gyűjteniük a felvételizőknek. De ha valaki például matematika- vagy földrajztanárnak jelentkezett Debrecenben vagy Szegeden, neki is elég volt a 240 pont.

Pedig már az elmúlt években is panaszkodtak az oktatók arra, hogy tömegével kerülnek az egyetemekre gyenge képességű diákok. Oktatók korábban azt mondták, előfordult, hogy a logaritmussal sem tudott számolni egy mérnöknek készülő elsőéves egyetemista, és nem ritka, hogy matematikai felzárkóztató képzésekkel kezdik tanulmányaikat a műszaki és természettudományos szakokon.

Még jobban engedtek a 16 fúrt szakon

Az idei ponthúzás legnagyobb meglepetése, hogy a kormány által külön kezelt slágerszakok többségében alacsonyabb lett a ponthatár annál, mint amit a miniszter előzőleg meghatározott. 16 szakon, a jogi, a gazdasági és például a kommunikációs képzésben a kormány először teljesen megszüntette az ösztöndíjas helyeket, majd később - a hallgatókkal való egyeztetés után - mégis megállapított államilag finanszírozott ponthatárokat.

Balog Zoltán miniszter ezeken a szakokon a maximálishoz közeli ponthatárokat állapított meg, és bár a kormány állította, hogy ennél kevesebb ponttal ide nem lehet majd bekerülni, most a 16 szakból kilencnél lejjebb vitték a határt. A kommunikációra 470 helyett 455 ponttal, a kereskedelem és marketingre 460 helyett 449 ponttal, a turizmus-vendéglátásra 465 helyett 428 ponttal lehetett bekerülni. Erre az engedményre azért lehetett szükség, mert a miniszter megállapodott a hallgatói érdekképviselettel abban, hogy a felvettek 10-20 százaléka mindenképp ingyen tanulhat ezeken a szakokon, és a felvételizők alacsony pontszámai miatt feltehetően lejjebb kellett vinni a határt.

Örülnek az ösztöndíjas helynek.Fotó: Pályi Zsófia - Origo

Mégsem kell annyit itthon dolgozni

A kormány az egyik legfontosabbnak tartott intézkedésénél, a hallgatói szerződéseknél is visszakozott. A most ösztöndíjas képzésre bejutott diákoknak ugyanis már nem szerződést, hanem egy úgynevezett hallgatói nyilatkozatot kell aláírniuk. A korábbi hallgatói szerződéstől ez abban különbözik, hogy rövidebb időre kell kötelezettséget vállalnia a diáknak. A diák azt vállalja ezzel a nyilatkozattal, hogy az oklevél megszerzését követő húsz éven belül az ösztöndíjas félévekkel megegyező ideig dolgoznak majd Magyarországon.

Egy hallgatói félév öt hónapnak, hozzávetőlegesen 150 napnak felel meg, ami például hat féléves képzés esetében 900 nap hazai munkaviszonyt jelent majd. Korábban a kormány úgy rendelkezett, hogy a hallgatóknak vállalniuk kell, hogy a képzési idő kétszereséig Magyarországon vállalnak munkát. A most felvett hallgatóknak azonban ennél enyhébb nyilatkozatot kell tenniük.