Hamisan tanúzott Csontos István tartótisztje

2013.08.13. 06:29

A romagyilkosságok ügyében első fokon elítélt Csontos István korábban a katonai elhárításnak jelentett. Egykori tartótisztje azonban - a Magyar Nemzet szerint felsőbb utasításra - letagadta a kapcsolatukat, hamis tanúzás miatt a bíróság is feljelentette. A tiszt még mindig a katonai elhárításnál dolgozik.

Felsőbb utasításra, akarata ellenére hazudott a parlamenti vizsgálóknak és a bíróságnak H. Ernő, a romagyilkosságok miatt első fokon elítélt Csontos István volt tartótisztje - írja a Magyar Nemzet. A lap információja szerint H. Ernő jelenleg is a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) állományában van.

A gyilkosságok miatt első fokon tizenhárom év fegyházra ítélt Csontos István korábban hivatásos katonaként szolgált, ezalatt pedig a katonai elhárítás beszervezte. Ezt azonban először H. Ernő és a minisztérium akkori vezetése tagadta. A volt tartótiszt nem mondott igazat az ügyet vizsgáló parlamenti vizsgálóbizottságnak, és hamis tanúzás miatt a bíróság is feljelentette. A volt tartótiszt a lap információi szerint szerette volna feltárni az igazságot, de nem kapott felmentést a titoktartási kötelezettsége alól.

A honvédelmi vezetés 2010-ben belső vizsgálatot folytatott le az ügyben. H. Ernő fegyelmit kapott, de a Magyar Nemzet úgy tudja, nem bocsátották el, mert felsőbb utasításra, akarata ellenére tagadta le a kapcsolatot. Csontos tartótisztje több hibát is ejtett, amikor kapcsolatot tartott az egykori katonával. Megsértette például a szolgálati szabályzatot, amely kimondja, hogy fedett munkakörben dolgozó tiszt nem tájékoztathatja magánéleti körülményeiről az informátorait. Csontos István viszont ismerte H. Ernő telefonszámát, és járt H. Ernő lakásán, vagyis tisztában volt azzal, hogy a tiszt hol lakik. H. Ernő a szaktárca által elrendelt belső vizsgálat szerint számos információt nem dokumentált, a találkozókról szóló írásos jelentése sem teljes.

A parlament nemzetbiztonsági bizottsága szeptemberben napirendre tűzi a romagyilkossági ügyek körüli kérdéseket, elsősorban az ügy titkosszolgálati szálait. A vizsgálat szükségességét Gulyás József, a testület egykori SZDSZ-es tagja, a gyilkosságok titkosszolgálati hátterét 2009-ben vizsgáló munkacsoport vezetője vetette fel a Magyar Nemzetnek nyilatkozva. A szakértő szerint fontos megvizsgálni, hogy Csontos István negyedrendű vádlottról, akiről kiderült, hogy a KBH titkos kapcsolata volt, mit írt le a tartótisztje, és milyen jelentések készültek arról az ismert és nem ismert debreceni körről, amely a romák elleni támadásokban érintett lehetett.