Benyújtották az ötödik alaptörvény-módosítás második módosítását

2013.08.30. 16:01

Péntek délután a kormány benyújtotta az ötödik alkotmánymódosítás második verzióját. A korábbi változathoz képest újdonság, hogy átírják a kampányszabályokat és az egyházzakkal összefüggő passzusokat.

Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter péntek délután benyújtotta a parlamentnek az alaptörvény újabb módosításait tartalmazó törvényjavaslatot. Ha parlament elfogadja a Magyarország Alaptörvényének ötödik módósítása címet viselő törvényjavaslatot, akkor

- változnak a vallási közösségekről szóló rendelkezések. Az alkotmányban is szabályozzák a vallási közösségek nyáron, az egyházügyi törvény módosításával bevezetett új felosztását. Jogilag valamennyi vallási közösség egyháznak minősül, és a „bevett egyházak” lesznek azok, amelyekkel az Országgyűlés döntése alapján az állam együttműködhet, azaz adózási és egyéb privilégiumokat, kedvezményeket nyújthat nekik.

- változnak a kampányhirdetésekkel kapcsolatos szabályok. Kampányhirdetéseket nem csak a közmédia sugározhat majd, hanem a kereskedelmi televíziók és rádiók is, ám azok is ingyen közölhetik a pártreklámokat. A módosításról tartott csütörtöki sajtótájékoztatóján Répássy Róbert azt mondta, hogy a médiumok dönthetnek úgy, hogy nem sugároznak politikai hirdetéseket a választási kampányban, ha viszont engedélyezik őket, nem válogathatnak a pártok között.

- lehetővé válik a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének összevonása.

- alaptörvényi szintre emelik a Országos Bírósági Hivatal központi igazgatásának felügyeletét ellátó Országos Bírói Tanács feladatait.

- több időt kap (harminc helyett kilencven napot) az Alkotmánybíróság, ha egy bíró normakontrollt kér a testülettől.

Az Európai Bizottság nyomására pedig

- kiveszik az alaptörvényből és átteszik a gazdasági stabilitásról szóló törvénybe azt a passzust, ami különadó kivetését engedte volna meg a kormánynak abban az esetben, ha valamilyen bíróság, például az Európai Unió Bírósága ítéletével fizetési kötelezettséget ró a magyar államra, és ennek teljesítésére a költségvetésben nincs elegendő pénz.

- szintén kiveszik az az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének ügyáthelyezési jogkörét.