Ki segítene jobban a devizahiteleseknek? Ki adna többet a családoknak? Ki ígér olcsóbb élelmiszert? Hétfőn kezdődik a választások előtti utolsó parlamenti év, amelyet a kormánypártok a csodafegyverükkel, a rezsicsökkentéssel próbálnak uralni, míg az ellenzék az Orbán-kormány ígéreteinek számonkérésére készül. Kezdődik a kampány, kinek mi van a tarsolyában.

Ezerrel beindul a kampány a parlamentben is - nem is lehet kérdés, ha a politikusok nyilatkozatait és a frakciók terveit nézzük, hogy miről fog szólni a 2014-es választások előtti utolsó parlamenti szezon. A kormánypártok és az ellenzék is csupa olyan intézkedést tervez, amely kétségtelenül elnyeri a választók tetszését.

Ki ígér olcsóbb élelmiszert?

Ha ősz, akkor költségvetés és adótörvények. Nyilván nagy vita alakul ki majd arról a Fidesz és az ellenzék között, hogy a kormány vajon mennyire tervez majd választási költségvetést, mekkora osztogatásba kezd. A legnagyobb összecsapás és ígérgetésverseny, most úgy néz ki, az élelmiszeráfa csökkentésénél lesz. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár egy lakossági fórumon már meg is említette, hogy a kormány dolgozik azon, hogy januártól a hús, főként a baromfi- és a sertéshús áfája tíz százalék alá csökkenjen a mostani 27 helyett.

Sportolóebéd egy edzőtáborbanFotó: Pályi Zsófia - Origo

Ezzel a Fidesz lényegében átveszi az MSZP egyik kampánytémáját. A szocialisták már tavasz óta gyűjtik az aláírásokat azért, hogy az alapvető élelmiszerek áfája 27 százalékról ötre csökkenjen. Mesterházy Attila pártelnök több párttársával a héten már be is nyújtotta a javaslatát, amely a kenyértől kezdve a pontyon át a tehéntúróig több száz terméket tenne olcsóbbá.

Nem akar lemaradni a többi ellenzéki párt sem. Az LMP, amelynek szeptember elsejétől újra lehet frakciója, szintén öt százalékra csökkentené az alapvető élelmiszerek áfáját. A Jobbik pedig még ennél is lejjebb vinné az áfakulcsot: a párt a hús, a tej, a zöldség, a gyümölcs, a tojás és más alapvető fogyasztási cikkek esetében öt százaléknál kisebb kulcs bevezetését javasolja. Várhatóan a Demokratikus Koalíció lesz az egyetlen párt, amely kimarad ebből a buliból, mert Kolber István szerint a DK biztosan nem száll be az ígérgetésbe, hogy ki talál ki alacsonyabb áfát.

Az első hét parlamenti legjei
Legújabb frakció

Néhány év múlva remek kvízkérdés lehet majd abból, hogy hányszor volt frakcióvezető Schiffer András. Jelenleg a harmadik alkalomnál tartunk, szeptembertől ugyanis újjáalakulhatott a képviselőcsoport. Schiffer András büszkén jelentette ki néhány napja, hogy az LMP történelmet ír, mert a mostani frakciója az első, amelyben több nő foglal helyet, mint férfi. A hét képviselő között négy nő van, ugyanis Ertsey Katalin is beül a frakcióba, bár a pártba nem lép be ismét. Az LMP-sek eléggé leterheltek lesznek a következő hónapokban, ugyanis minden bizottságba delegálniuk kell képviselőt. Mile Lajosnak például négy, Schiffer Andrásnak pedig három bizottságba kell eljárnia.

Legfontosabb kétharmados

Rögtön egy kétharmados szavazással indítanak a képviselők hétfőn, ugyanis meg kell választaniuk a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának élére Karas Monikát. Mivel az ellenzék sokat támadta Karast kormánypárti kötődései miatt (Habony Árpád, a Magyar Nemzet és a Hír Tv jogi képviselője is volt), ezért az NMHH elnöke aligha számíthat ellenzéki voksokra. A Fidesz és a KDNP kétharmada azonban bőven elég lesz ahhoz, hogy a Médiatanács vezetését is átvegye.

Legújabb alkotmánymódosítás

A gránitnak tekintett alaptörvényt immár ötödszörre módosítják a kormánypártok, a mostani változtatás általános és részletes vitáját még a héten lezavarják a képviselők. Az Országgyűlés előtt heverő javaslat immár a második verzió, és bár alapvetően az Európai Bizottság által kért változtatások szerepelnek benne, a kormány belecsempészett a vallási közösségekkel és a kampányszabályokkal kapcsolatos változtatásokat is. Akit részletesen érdekel, ide kattintson.

A legbőbeszédűbb képviselő

Nem mondhatnánk, hogy a szocialista Garai István Levente tömören fogalmaz. Habár egy elég fontos ügyre, a kórházi fertőzésekre kérdez rá az emberi erőforrások miniszterénél, a képviselők jó része valószínűleg már a cím felolvasása közben elalszik. Merthogy ez Garai kérdésének címe: "Mi az oka annak, hogy 2010-hez képest mintegy kétszer annyian haltak meg az elmúlt évben kórházi fertőzések következtében? - az Országos Epidemiológiai Központ szerint 2317 beteg halt meg kórházi fertőzésben -, míg az összes fertőző betegségben mindössze 199 beteg hunyt el? Milyen szakmai intézkedésekre és mekkora anyagi forrásra lenne szükség ezen borzalmas statisztikai adat és egészségügyi helyzet rendbe tételére?".

A legszófukarabb képviselő

Az MSZP-s Nemény Andrásnak viszont sikerült a ló másik oldalára esnie: Garai képviselővel ellentétben neki sikerült négy szóban megfogalmaznia a kérdése címét ("A hír igaz csak..."), igaz, a kérdés tartalmát így hétfő délutánig a sűrű homály fedi.

A legszorgosabb miértezők

Kétségkívül a Jobbik nyerte a miértezők versenyét. Magyar Zoltán a földpályázatok körüli titkolózásról igyekszik többet megtudni ("Miért titkolják az emberek elől, hogy 30 ezer hektár állami földet kinek adtak ajándékba?"). Párttársa, Staudt Gábor pedig egy szerinte fölösleges rendőrségi beruházáson értetlenkedik ("Miért kell milliárdos összegben pályázatot kiírni a tavaly beszerzett garanciális rendőrségi gépjárművek karbantartására?").

A legnagyobb alákérdezés

Minden héten találni olyan fideszes képviselőt, aki naivan úgy tesz, mintha valóban kérdése lenne miniszteréhez, de a kérdés persze csak arra szolgál, hogy a miniszter vagy az államtitkár fényezhesse magát. Ebben a műfajban a héten kiemelkedőt alkothat Németh Szilárd, a Fidesz a rezsicsökkentésért felelős munkacsoportjának vezetője, aki - ki nem találnánk - a rezsicsökkentés sikeréről érdeklődik ("Folyamatosan csökkenő lakossági terhek - avagy sikeres volt-e a rezsicsökkentés?"). Biztosak vagyunk abban, hogy megnyugtató választ kap.

Rezsicsökkentés kontra elszámoltatás

A magyar családok számára fontos témákkal foglalkozik a Fidesz - jelentette ki a héten a visegrádi frakcióülés szünetében Rogán Antal frakcióvezető. Rogán a családi adókedvezmény kibővítésére és a gyed extra bevezetésére utalt, amelyekről még az ősszel benyújtja javaslatát a kormány. Emellett a Fidesz és a KDNP a tervek szerint néhány héten belül elfogadja, hogy a fűtési szezon kezdetével 11 százalékkal csökken a villamos energia, a gáz és a távfűtés ára. Vagyis jön az újabb rezsicsökkentés, amely tavasszal is nagy népszerűség-növekedést hozott a Fidesznek. A kérdés már csak az, hogy október közepén vagy novemberben lép életbe az intézkedés.

Rezsicsökkentést hirdető óriásplakát Budapesten - a második kört is várhatóan sulykolni fogjákFotó: Pályi Zsófia - Origo

A kormánypártok a rezsicsökkentést nem egy törvényjavaslattal fogják elintézni, várhatóan az interpellációkban, kérdésekben, napirend előtti felszólalásokban is rendesen sulykolják majd (a fideszes Németh Szilárd rögtön az első ülésnapon erről érdeklődik a nemzeti fejlesztési miniszternél), illetve Nyitrai Zsolt bejelentése szerint rezsicsökkentést támogató lakossági fórumokon is népszerűsítik majd a dolgot.

Az MSZP a rezsicsökkentéses szónoklatokra egy elszámoltató, számon kérő kampánnyal akar válaszolni. Tóbiás József frakcióvezető-helyettes azt mondta, a szocialisták a következő hónapokban számon kérik a kormány ígéreteit. Az MSZP visszatérően emlegetni fogja, hogy a Fidesz kevesebb adót, kisebb államadósságot és több munkahelyet ígért, de a szocialisták szerint Orbánéknak nem sikerült teljesíteniük ezeket az ígéreteket.

Fizessenek a bankok!

A Jobbik szintén a munkahelyteremtésre és a szociális biztonságra koncentrál ősszel. Emellett a párt azt szeretné, ha jobban megadóztatnák a bankokat. A párt szerint azért kellene több adót fizetniük a bankoknak, mert az elmúlt öt évben - a jegybank statisztikája szerint - a magyar bankrendszer átlagosan mindössze 2,3 százalék adót fizetett meg a saját nyeresége után, "miközben a magyar lakosságnak a jövedelme több mint felét kell rezsikiadásokra és banki törlesztésekre fordítania".

Ha ezt a javaslatot várhatóan nem is veszi át a Fidesz, a kormány még az ősszel benyújtja saját javaslatát a devizahitelesek megsegítéséről. Rogán Antal a héten felszólította a pénzintézeteket, hogy november 1-jéig javítsák ki a devizahitelek hibáit, a szerződéseket pedig módosítsák az ügyfelek javára. Ha ezt nem teszik meg, Rogán szerint forintosítani fogják a devizaalapú jelzáloghiteleket.

Már most megdöntötték a csúcsot
Ez a parlament 2010 óta már most minden eddigi parlamentnél több törvényt és módosítást fogadott el, 727-et. Összehasonlításképpen a rendszerváltás utáni parlament négy év alatt hozott 432 új törvényt, az első Orbán-kormány alatt 460-at, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon kormányzása alatt pedig 587 új törvényt fogadtak el. Csúcsnak számít az is, hogy az ellenzék minden eddiginél fölöslegesebbnek érezhette magát: a 2010 óta elfogadott 727 törvény és módosítás közül mindössze kettő ellenzéki kezdeményezés. Persze az előző parlamenti ciklusban sem volt egyszerűbb dolga az ellenzéknek, de akkor a parlamenti statisztika szerint 13 törvénymódosítást fogadtak el ellenzéki kezdeményezésre.

Az LMP-s és PM-s politikusok ősszel ezúttal is előveszik régi vesszőparipájukat, a korrupció kérdését. A PM-es Karácsony Gergely és Dorosz Dávid rögtön a hétfői ülésnapon a legfőbb ügyészt kérdezi, hogy mit tesz a korrupció ellen. Schiffer András LMP-s frakcióvezető pedig azt mondta, hogy az ősszel felállítanának egy bizottságot, amelyik azt vizsgálná, hogy a 2007 és 2013 közötti uniós ciklus forrásaiból mennyi került offshore érdekeltségekhez, mert szerinte "Bajnaitól Orbánig vándoroltak az offshore cégekhez ezek a pénzek".

Fotó: Pályi Zsófia - Origo

A pártok közül a parlamentben a frakcióval nem rendelkező Demokratikus Koalíciónak lesz a legnehezebb dolga, hogy saját álláspontját és javaslatait megismertesse a nyilvánossággal. Kolber István DK-s parlamenti képviselő azt mondta, hogy éppen ezért Gyurcsány Ferenc vezetésével a tavalyi éhségsztrájkhoz, és az idei tanévkezdetkor tartott virrasztáshoz hasonló akciókkal készülnek.