Igazat mondott-e Orbán Viktor?

A foglalkoztatási adatok látszólag valóban régen voltak ilyen jók, és a gazdaság is lassan növekedésnek indul, még ha túl szépnek is tűnik az Orbán Viktor által festett kép. Azt viszont rosszul tudja a miniszterelnök, hogy az áram és a gáz nálunk lett volna a legdrágább Európában. Megvizsgáltuk Orbán parlamenti szezonnyitó beszédében tett állításait.

Csökkent a munkanélküliség az elmúlt hónapokban, nőtt a foglalkoztatottság - részben igaz

A KSH legfrissebb májusi-júliusi adatai szerint 3 millió 964 ezer volt a foglalkoztatottak száma, az elmúlt hónapokban ez a szám folyamatosan nőtt, több mint tíz éve nem dolgoztak ilyen sokan. A foglalkoztatási ráta hasonló magasságokban van, a 15-64 éves korosztály 58,7 százaléka dolgozott a legutóbbi adatok szerint, egy 1998-ig visszavezetett KSH-adatsor alapján azóta nem volt ekkora az arány. A munkanélküliségi ráta is folyamatosan csökkent az idén, májusban 10,2 százalékon állt, legutóbb 2009 első felében volt ennyire alacsony a munkanélküliség.

A foglalkoztatási adatok azonban csalóka képet mutatnak. A statisztikák ugyanis a közmunkásokat is ideszámítják, továbbá azokat, akik külföldön dolgoznak, de van magyarországi címük, vagyis nem adták fel az itteni háztartásukat. A Portfolio.hu elemzése szerint az idei második negyedévben 42 ezerrel több volt a közmunkás, és 17 ezerrel több a valójában külföldön pénzt kereső magyar, miközben csak 55 ezerrel nőtt a statisztikákban megjelenő foglalkoztatottak száma ugyanebben a három hónapban. A közmunkaprogramokban idén durván 300 ezren vesznek részt, míg a kormányváltás idején mintegy 186 ezer közfoglalkoztatott volt.

A legfrissebb adatok szerint összesen 208 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma az elmúlt három évben. Ráadásul télen 200 ezer embert tervez bevonni a kormány a közmunkaprogramba, így a következő hónapokban további növekedésre lehet számítani.

parlament plenáris, Orbán Viktor Fotó: Hajdú D. András - Origo

A gazdaság elérkezett a növekedési fordulathoz, a legszigorúbb londoni elemzők szerint biztos növekedési pályára állt - részben igaz

A második negyedévi adatok alapján egy év után ismét nőtt a magyar gazdaság. Az egy évvel korábbi adatokhoz képest 0,5 százalékos a bővülés, míg az első negyedévhez képest 0,1 százalék. Technikai szempontból tehát valóban véget ért a recesszió, a GKI szerint ez azonban annak köszönhető, hogy az előző évinél sokkal kedvezőbbek az időjárási viszonyok, így a mezőgazdasági GDP legalább 20 százalékkal nő az idén. A magyar GDP jóval nagyobb részét kitevő fogyasztás azonban stagnál, a beruházás tovább csökken.

Orbán azt mondta, hogy kétszázalékos növekedést vár jövőre, de magyar gazdaságkutatók nem ennyire optimisták, a Tárki 1,5 százalékos növekedést jósol, a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) 0,9 százalékos fejlődéssel számol. Bár az nem derült ki, hogy Orbán milyen londoni elemzőkre gondolt, a City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays 1,1 százalékos bővüléssel számolt, és rajta kívül a PNB Paribas és a JP Morgan is felfelé módosította előrejelzéseit az első negyedév kedvezőbb adatai után.

A magyar családok fizették a legtöbbet a gázért és a villanyáramért egész Európában [a rezsicsökkentés előtt] - nem igaz

A rezsicsökkentés előtt Európa nyugati felében, legalábbis a legtöbb országban mind az áram, mind a gáz ára magasabb volt, mint Magyarországon. Az Eurostat adatai szerint a lakossági gázár az uniós átlag alá esett, a hazai fogyasztók egy éve is lényegesen kevesebbet fizetnek a földgázért, mint a fejlettebb országok, így például Ausztria, Németország vagy Olaszország háztartásai. Nagyjából ugyanez a helyzet az árammal is, a nyugat-európai árak kétségkívül magasabbak. (A Portfólió Eurostat-adatok alapján itt szedte össze a különbségeket, itt pedig van egy táblázat arról, hogy hogyan alakultak a rezsiárak 1991 és 2012 között Európa országaiban.)

Ha a bérekhez viszonyítjuk a rezsiköltségeket - úgynevezett vásárlóerő-paritásos alapon -, akkor már közelebb állnak az igazsághoz Orbán Viktor szavai. Így sincs azonban teljesen igaza a kormányfőnek: a gázért Bulgáriában és Szlovéniában relatíve többet fizettek egy éve, Magyarország a harmadik volt sorban, az áramdíj pedig Szlovéniában és Csehországban volt drágább ebben az összevetésben. Ezzel együtt tény, hogy a magyar bérszínvonal a rezsiköltségekhez képest nagyon alacsony, így általánosságban a nyugatiak valóban jobban járnak a magasabb rezsijükkel, mert azt még mindig kisebb erőfeszítéssel képesek kifizetni, mint a kelet-közép-európai államok. Bár ezért a különbségért inkább a magyarok alacsony keresete a felelős, nem pedig a kiugróan magas rezsi.