Sokkal többen menekülnének Magyarországra

A menedékkérők száma az idén már megközelíti a 16 ezret, nyolcszor annyian jönnének, mint tavaly. Nem elsősorban válságövezetből érkeznek, hanem például Koszovóból.

Az idén június végéig több mint ötszörösére nőtt a menedékjogért folyamodók száma a tavalyi év első feléhez viszonyítva, szeptemberig pedig már nyolcszor több kérelmet regisztráltak, mint 2012 egészében - írja a Népszabadság.

Míg 2011-ben nem egészen 1700, tavaly 2100-nál alig valamivel több menedékkérő volt, az idén a számuk már megközelíti a 16 ezret. A lap összeállítása szerint nem elsősorban a válságövezetből érkezők száma emelkedett rohamosan - Szíriából eddig nem egészen hatszázan jöttek - hanem például a koszovóiaké, akik a korábbihoz képest 60-szor annyian voltak.

Daragó Réka, a Bevándorlási és Állampolgári Hivatal sajtóreferense szerint a menedékkérelmek megugrásának elsősorban az lehet az oka, hogy januártól nem volt lehetőség a menedékkérők idegenrendészeti őrizetének elrendelésére, amivel sokan visszaéltek: menekültstátust kértek, majd a mozgásszabadságot kihasználva az eljárás befejezése előtt valamelyik nyugat-európai államba, jellemzően Németországba, Svédországba vagy Angliába távoztak.

Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke úgy véli, a kérelmezők számának drasztikus növekedését részben tényleg az magyarázhatja, hogy olyan országok állampolgárai – elsősorban koszovóiak –érkeztek a korábbinál jóval nagyobb számban Magyarországra, akiknek kevés esélye van arra, hogy őket menekültként vagy oltalmazottként ismerjék el. Vagyis: az átmeneti helyzet valóban sokakat ösztönözhetett arra, hogy menekültstátust kérjenek – mondta a Népszabadságnak.

Az emberi jogi aktivista egy további szempontra is felhívta a figyelmet: az illegálisan Magyarország területére lépő külföldiektől a rendőrség – számos menekült szerint – azt kérdezte, hogy kívánnak-e menedékjogért folyamodni, mert ha nem, visszatoloncolják őket Szerbiába. Úgy véli, emiatt sokan azok közül is, akik nem Magyarországot tekintették célországnak, hanem más nyugat-európai államba igyekeztek, inkább a menekültkénti elismerésüket kérték. A rendőrség gazdasági érdekei is ezt a megoldást indokolták – magyarázta –; aki ugyanis menekültstátus iránt folyamodott, azt átadhatták a bevándorlási hivatalnak, és nem volt több gondjuk vele.

A július 1-jétől bevezetett jogszabályváltozás következtében a várakozások szerint év végére csökkenni fog a megalapozatlanul menedéket kérők száma – közölte Daragó Réka. A számok máris igazolják ezt: míg júliusban több mint kétezer kérelmező volt, augusztusban a számuk 1100-ra csökkent. Pardavi Márta szerint ez érthető is, mert az őrizetbe került koszovóiak közül sokan inkább visszavonják a menekültstátus iránti – valószínűleg megalapozatlan – kérelmet, mert nem akarnak hónapokig őrizetben lenni, hanem inkább vállalják, hogy gyorsan hazatoloncolják őket.