A kíváncsi állam serényen gyűjtögeti titkainkat

2013.09.19. 10:08

Az amerikai átlagemberek adatainak védelmében szállt szembe az amerikai titkosszolgálati gépezettel Edward Snowden, aki most Oroszországban bujkál. Itthon sem lehetünk nyugodtak, a magyar kormánynak feltehetően magának is van kémprogramja. Ennek használatára a törvényekben is megvan lehetőség, bár elvileg itthon szigorúbban védik az adatokat, mint az USA-ban.

Titkos helyen, álnéven él Oroszországban Edward Snowden, aki tavasszal robbantotta ki az egyik legnagyobb amerikai kiszivárogtatási botrányt. Védelmet is kap, de nem biztos, hogy az orosz hatóságoktól, viszont szabadon mozoghat, anélkül, hogy felismernék. Snowden orosz ügyvédje szerint a férfi már kapott egy rakás állásajánlatot, sőt, egy ötvenes nő jelezte, hogy szívesen örökbe is fogadná. Arról nem tartanak, hogy az amerikaiak akciót indítanának az elfogására, de azért óvatosak.

A korábban a CIA-nak és a National Security Agencynek (NSA) is dolgozó férfi szivárogtatta ki azokat az információkat, amelyek bizonyítják, hogy az NSA hétköznapi emberek telefonhívásainak, elektromos kommunikációjának adataihoz is hozzájut, anélkül, hogy bármivel is gyanúsítaná őket. A kiszivárogtatás miatt Snowdent körözik az amerikai hatóságok, de utoljára akkor látták, amikor augusztus elsején menedékstátuszt kapott Oroszországban, és közel két hónap veszteglés után elhagyhatta a Moszkva melletti Seremetyjevo repteret.

Az általa kiadott dokumentumokból kiderül, hogy a 2001. szeptember 11-i USA-ellenes terrortámadásokat követően elfogadott Patriot Act nevű jogszabályban lehetővé tett megfigyelések azóta is nagy erőkkel zajlanak. A legutóbb 2011-ben, Barack Obama amerikai elnök által meghosszabbított törvény számos szabadságjogot megnyirbál a terrorelhárítás hatékonysága érdekében, többek között lehetővé teszi, hogy alapos gyanú nélkül lehallgathassanak bárkit, illetve adatokat gyűjtsenek elektromos kommunikációjáról úgy, hogy csak utólag kérnek erre bírósági engedélyt.

Nincsenek egyedül

Az USA-ról tudható, hogy amerikai cégeken keresztül igyekezett külföldi adatokat is megszerezni, de álszentség lenne azt állítani, hogy csak az amerikai hatóságok kíváncsiskodnak jogtalanul. Magyarországon például ugyan szigorúbban védik a törvények a személyes adatokat, de egy friss beszámoló szerint könnyen lehet, hogy itt is alkalmaznak az amerikaiakéhoz hasonló módszereket.

Forrás: AFP/Rainier Ehrhardt

Az Átlátszó.hu két kémprogramról is ír, az egyik egy Finfisher vagy Finspy néven emlegetett, vírusirtó programok által ki nem mutatható, a fertőzött számítógépeken mindenhez hozzáférést biztosító szoftver, amelynek segítségével akár kódolt e-mailek, fájlok, IP-alapú telefonhívások is megfigyelhetők, lehallgathatók. A brit-német hátterű cég által fejlesztett és csakis kormányzati szerveknek, zárt körben hirdetett és értékesített programról egy májusi kanadai jelentés azt írja, hogy Magyarországon is működnek olyan szerverek, amelyek ezt irányítják. Egy szeptemberben kiadott WikiLeaks-anyagban pedig közöltek egy, a Finfisher gyártója által kötött szerződést, amelyben Magyarország is szerepel mint vásárló, illetve írnak egy másik kémszoftverről, a Bongo nevű magyar fejlesztésű, adatelfogásra használható programról is.

A magyar jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy ész nélkül elkezdjenek lehallgatni valakit a hatóságok, és utána ezt valamilyen célra felhasználják - mondta az Origónak Lattmann Tamás jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) adjunktusa. Hidvégi Fanny, a Társaság a Szabadságjogokért adatvédelmi programvezetője szerint azonban érezhető az a tendencia, hogy egyre több személyes adatot "akar nyilvántartani az állampolgárokról az állam, miközben alapelv, hogy a minimális adatkezelésre kellene törekednie".

Kapcsolódási adatok és tartalom

Erre több példa is utal. Korábban felmerült a vallási adatok gyűjtésének lehetősége, illetve köztisztviselők, állami dolgozók folyamatos megfigyelését lehetővé tévő törvény, de az Átlátszó.hu hétfői beszámolója szerint a magyar hatóságok is alkalmaznak már kémprogramot.

A hazai internetes és telefonos szolgáltatókat eleve törvény kötelezi arra, hogy biztosítsák a kapcsolódási adatokhoz való hozzáférést. Ezek az adatok még nem az elektronikus kommunikáció tartalmát jelentik, hanem híváslistákat, IP-címeket. Ezeket egy már elindult büntetőeljárás során a hatóságok hivatalos kérésére ki kell adniuk - vázolta a helyzetet Ormós Zoltán ügyvéd. Ezen felül egy adott ügy gyanúsítottját többek között megfigyelhetik, lehallgathatják a beszélgetéseit (de nem telefonos vagy e-mailes kommunikációját), vagy épp lépre csalhatják, amihez még csak külön bírói engedély sem kell - derül ki a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényből

Forrás: AFP/RIA Novosti/Ramil Sitdikov

Más a helyzet a beszélgetések, e-mailek tartalmi részének megismerésével, vagyis a telefonbeszélgetések titkos lehallgatásával, az e-mailek elolvasásával. Erről elvileg csak külső (bírói vagy miniszteri) engedélyhez kötött titkos információgyűjtés keretében lehet szó, de előfordulhat kivétel is. Ehhez a hatóságok kérhetnek a szolgáltatóktól interfészeket, amelyekkel rákapcsolódhatnak a hálózatokra. Már akkor, amikor egy cég elindít egy - e-mailes, mobiltelefonos stb. - szolgáltatást, köteles biztosítani, hogy a szolgáltatásán keresztül továbbított küldemények, közlések, keletkező adatok megismerhetőek legyenek a hatóságok számára.

Az ilyen titkos információgyűjtést legfeljebb 90 napos időszakra engedélyezheti a bíró a törvény szerint, de szükség és igény esetén még egyszer ennyi idővel meg lehet hosszabbítani. Lehet azonban olyan eset, amikor nincs idő megvárni a bírói engedélyt. Ilyenkor a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói maguk is engedélyezhetik a lehallgatásokat addig, amíg meg nem születik a szükséges bírói döntés.

A megfigyelő állam visszatért

Az állami alkalmazottak megfigyeléséhez azonban nem szükséges sem megkezdett büntetőeljárás, sem bírói döntés. Ezt a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény májusi módosítása teszi lehetővé, amely a korábbiaknál jóval lazábbra engedi a hatóságok kezét. Még a titkos információszerzést (a köztisztviselők lakásának bepoloskázását, telefonjaik lehallgatását, e-mailjeik megfigyelését egy évben akár két hónapon keresztül) is jóval könnyebb elrendelni, mint korábban, ehhez elég lesz saját szervezeti egységük vezetőjének döntése.

A törvénymódosítás miatt az 1984 orwelli vízióját emlegette Kim Lane Scheppele, a Princetoni Egyetem jogászprofesszora, aki szerint "húsz évvel az után, hogy Magyarország hátrahagyta a George Orwell 1984 című regényében leírt világot, a megfigyelő állam visszatért". 

Nem az Orbán-kormányt korábban is élesen bíráló Scheppele az egyetlen, akinek baja van a jogszabállyal. Májusban az Európai Unióban érte kritika a kormányt. Rui Tavares portugál zöldpárti európai parlamenti képviselő az EU számára készített, a magyar alkotmányos helyzetről szóló jelentéstervezetben írta, hogy aggályos a törvénymódosítás, mivel sérti a magánszférához való jogot és a hatalmi ágak szétválasztásának elvét is.

Kockázatos óvónők

Lattmann Tamás szerint az államnak lehetősége van eltérni az általános szabályoktól, de mérlegelnie kell a körülményeket, hogy például meghatározott személyi köröket - állambiztonság szempontjából kockázatos posztok betöltőit - könnyített szabályok alapján tudja ellenőrizni.

A vita lényege, hogy vajon általában a közalkalmazottak tekinthetők-e olyan személynek, akiknek a könnyített szabályok szerinti lehallgatása indokolható, és ezt akár egy óvónő esetében is megállapíthatják (amennyiben például kiemelt személyek gyerekeire vigyáz). Lattmann azt mondta, az államnak lehetősége van, hogy jogszabállyal kivételeket állapítson meg, de ennek meg kell felelnie a szükségességi és arányossági tesztnek, és ezt az Alkotmánybíróság is ellenőrzi.

Forrás: AFP/Jim Watson

Hidvégi Fanny azonban figyelmeztetett, hogy a törvényben nem szabták meg, hogy ha találnak valakinél valamit, kötelező legyen eljárást indítani. "Ez elképesztően problémás. Kiderülhet egy korrupciós bűncselekmény, de a törvény lehetővé teszi, hogy úgy döntsenek, elteszik az infót, amivel később akár zsarolhatják is az érintettet." Amíg nincs kötelező mechanizmus, addig ez csak a minél több információ begyűjtését szolgálja, nem pedig az eredetileg hangoztatott célt: a korrupció visszaszorítását - mondta.

Ki mit ad ki?

A rólunk tárolt adatmennyiség növekedéséhez azonban mi magunk is hozzájárulunk. Az embereknek sokkal tudatosabban kellene viselkedniük a személyes adataikkal kapcsolatban, de az államtól is sokkal visszafogottabb magatartás lenne elvárható. A privát szektor sem problémamentes, az online-felületeken a felhasználók nagyon sok olyan adatot adnak meg, amit nem is vesznek észre. Ennek kultúrája hiányzik az oktatásból, az adatvédelmi szakember szerint sok helyen fogalmuk sincs arról, hogy állami feladat lenne az embereket megtanítani saját adataik tudatosabb kezelésére. "Sajnos jelenleg nem ez az irány, hanem az állam maga gyűjtögeti szépen az adatokat."

Az adatok tudatosabb kezelésének fontosságával az NKE adjunktusa is egyetértett, de megjegyezte, ez nem csak az állampolgár, hanem az állam érdeke is. "Ha külföldön elkezdenek adatokat kiadni, abból hatalmas bajok lehetnek."