Elkapta a rendőr? Legalább ne pattogjon!

A gyepen ülve sajtburgerezőket megbilincselték, az úton átszaladó nőt azzal fenyegették, hogy beviszik. Megőrültek a rendőrök, hogy ilyen ügyekben keménykednek az utóbbi időben? Nem, sőt szerintük a szabálytalanságon csípett, de türelmetlen, kekeckedő emberek miatt kellett bekeményíteniük. Az iskolában alig gyakorolják a rendőrök, hogy mit kezdjenek a felháborodott okoskodókkal, de a legnagyobb hiba, ha bosszúból felveszik a kesztyűt.

Bár májusban történt, mégis a héten lett botrány annak az anyának az esetéből, aki át akart szaladni az úttesten a kislányával egy olyan helyen, ahol nem volt zebra. A nőt nem a 20 ezer forintos bírság háborította fel, hanem az a rendőri beszólás, hogy "addig marad itt, amíg az eljárás tart, ha akarom, bevitetem 12 órára", bár a zalaegerszegi rendőrök azt állítják, hogy nem akarták fenyegetni a nőt.

Néhány nappal ezelőtt bilincsbe verve vittek be a rendőrök két fiatalt, akik egy budaörsi gyorsétterem mellett, a fűben ettek. Egyiküknek szemetelés miatt, másikuknak személyi igazolvány hiánya miatt kell 50 ezres büntetést fizetnie. A rendőrök szerint a fiatalok agresszívan viselkedtek, nem igazolták magukat, és még egy zacskót sem voltak hajlandók a kukába dobni. Az elmúlt hetekben máskor is előfordult, hogy a rendőrök keményen felléptek látszólag kisebb horderejű ügyekben: augusztus végén felháborodást váltott ki például, hogy a szombathelyi Savaria Karneválról több kongadobost is elvittek a rendőrök, mert nem voltak hajlandóak abbahagyni a zenélést.

Mindkét fenti esetben vizsgálatot indított a rendőrség, az intézkedés jogszerűségét vizsgálják, hiszen a szabályszegést az elkövetők sem tagadták, a rendőrök fellépésének intenzitását viszont mindannyian kifogásolták.

Rendőri intézkedés egy aluljáróban (a kép illusztráció) Forrás: MTI/Kollányi Péter

"Jobban idegesíti a rendőrt a pattogás, mint a szabálysértés, nehéz ilyenkor megőrizni a hidegvért" - kommentálta egy rendőr az eseteket, amelyeket szerinte nem szabad egyoldalúan megítélni. Habár a szabálysértéseknél a rendőr mérlegelhet, és a kisebb horderejű szabálysértéseknél bírság helyett lehetősége van egyszerűen szóban figyelmeztetni az embereket, több megkérdezett, rendszeresen igazoltató rendőr szerint előfordul, hogy nem elég a szóbeli intés. Például, ha a szabálysértő ellenkezik, okoskodik vagy - ahogy egy rendőr fogalmazott - "folyamatosan pattog".

Mi a szabálysértés?

Szabálysértésnek nevezi a törvény a társadalmi együttélés általánosan elfogadott szabályait sértő vagy veszélyeztető cselekményeket és mulasztásokat, amelyek a bűncselekményekhez képest kevésbé veszélyeztetik az állami rendet. Szabálysértéseknél az intézkedő rendőr a körülményeket mérlegelve szóban figyelmeztethet, helyszíni bírságot szabhat ki (5-50 ezer forint) vagy szabálysértési feljelentést tehet, amelynek során a bírság mértéke 150 ezer forint is lehet. A súlyosabb szabálysértéseket szabálysértési elzárással is lehet büntetni, ezt csak bíróság rendelheti el, és itt a bírság akár 300 ezer forintig terjedhet. A törvény szerint elzárással lehet büntetni az olyan szabálysértéseket, mint a magánlaksértés, önkényes beköltözés, garázdaság, prostitúció vagy az 50 ezer forintot meg nem haladó lopás, sikkasztás.

Türelmetlen volt, bevihették volna

A rendőrök szerint a zalaegerszegi esetnél is a nő türelmetlensége vezetett oda, hogy nem volt elég az egyszerű figyelmeztetés. A Zala Megyei Rendőr-főkapitányság az intézkedésről azt írta az Origónak, hogy a nő egy négysávos úttesten akart keresztülmenni a gyermekével, és az ott lévő két rendőr többszöri figyelmeztetése ellenére indult el, mert el akarta érni a buszt. "Mintha nem is vette volna észre az egyenruhásokat, illetve nem hallotta volna a felszólítást, az úttestre lépett, ahol három-négy métert ment" - írta a rendőrség. A nő végül visszafordult, elismerte a szabálysértést, a rendőr pedig közölte, hogy 20 ezer forintos helyszíni bírságot szabott ki rá.

"Az intézkedés alatt a nő türelmetlen volt, azt hangoztatta, hogy a buszát el kell érnie" - írta a rendőrség, amely szerint emiatt közölték a rendőrök a nővel, hogy akár elő is állíthatják az őrsön. Ha ugyanis távozik, újabb szabálysértést követ el. "A rendőr nem fenyegetésképpen, hanem felvilágosítás céljából tájékoztatta az intézkedés alá vontat arról, hogy milyen jogkövetkezménnyel járhat, ha kivonja magát az intézkedés alól" - indokolt a Zala megyei kapitányság.

A történetbe ezek után a rendőrség a gyámhivatalt is bevonta, mert "a gyermek testi épségét veszélynek tette ki az anya azáltal, hogy a nagy forgalmú úton nem a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen szándékozott gyermekével átkelni". Hosszas hivatali huzavona után a hivatal rendben találta a családi körülményeket.

Miért nem a gyilkosokat üldözik?

Harmincból egyszer fordul elő, hogy problémázik az elkövető az intézkedés miatt - mondta egy rendszeresen igazoltató rendőr, aki szerint a járőrök nem hobbiból szólnak a szabálytalankodókra, hanem azért, hogy egy nagyobb bajt elkerüljenek. Szerinte egyetlen járőr sem szól például arra, aki egy kis mellékutcán kel át a túloldalra. Ha viszont egy többsávos főúton akar valaki átszaladni, ezzel megzavarhatja az autósokat, és egy hirtelen fékezésből vagy irányváltásból baleset is lehet. Az ORFK is azt mondta az Origónak, hogy bár az utóbbi napokban több ilyen eset is nyilvánosságra került, országos jellegű akciót vagy fokozott ellenőrzést nem rendeltek el a kisebb szabálysértéseknél.

A rendőrök szerint a legtöbbször elég egy határozott ejnye-bejnye, de ha a szabálytalankodó vitatkozik, a rendőrök szerintük kénytelenek szigorúbbak lenni. "Én is megállítottam már egy férfit, mert nem a zebrán rohant át, figyelmeztettem, erre felháborodott, hogy miért nem a gyilkosokat üldözzük" - mondta egy rendőr, aki azért döntött a bírság kiszabása mellett, mert a férfi láthatóan nem foglalkozott a rendőri figyelmeztetésekkel. A rendőr ezután mosolyogva vette tudomásul, hogy a férfi még fél óráig jegyzetelt mellette, hogy másokat is megbüntet-e.

Egy másik rendőr azt mondta, hogy egy látványosabb szabálysértésnél azért sem tekinthet el az intézkedéstől, mert őket is ellenőrzik. Például nem egy társától hallotta, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat így is tesztelheti a rendőröket, hogy "mintegy csapdát állítva" megnézik, hogyan intézkedik olyan esetben a járőr, ha egy kisebb szabálysértést lát. A Nemzeti Védelmi Szolgálat egyelőre nem válaszolt a kérdésünkre, hogy szokott-e ilyen teszteket végezni, és ezeknek mi az eredményük.

Forrás: MTI/Kovács Tamás

Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa szerint a kisebb szabálysértéseknél alkalmazott intézkedések miatt ritkán tesznek panaszt az emberek. A Helsinki Bizottság tudomására évente kevesebb mint tíz ilyen eset jut. Egy sértett ugyanis csak akkor fordul jogvédőkhöz, majd bírósághoz, ha elfajul a történet, és megbilincselik, és a rendőrőrsön előállítják.

Néhány évvel ezelőtt például a rendőrök egy Nagymező utcai szórakozóhelyen azért igazoltattak külföldieket, mert eltörtek egy lámpát. A külföldiek nem értették, mit szeretnének a rendőrök, így azok bevitték, és 24 óráig őrizetben is tartották őket a kapitányságon. A bíróság később kimondta az igazoltatás és az előállítás jogszerűtlenségét - mondott egy szélsőséges esetet Tóth Balázs.

Ki kell hajítani, ha a bosszú vezérli

Az igazoltató rendőrök szerint a rendészeti szakközépiskolában ugyan megtanulják a legfontosabb szabályokat, hogy hogyan kell igazoltatni az embereket, de nincs elég idő gyakorolni, hogyan bánjanak például az elégedetlenkedő, felháborodott, türelmetlen szabálytalankodókkal. A rendőrség szolgálati szabályzata csak annyit ír elő, hogy az igazoltató rendőrnek "a napszaknak megfelelő köszönéssel, az intézkedés alá vont nemének, életkorának megfelelő megszólítással" kell kezdenie az igazoltatást, és pontosan közölnie, hogy milyen ügyben intézkedik. "Egymástól lessük el, mi is a legjobb módszer igazoltatás közben" - mondta egy rendőr, aki szerint a legfontosabb, hogy a rendőr ne húzza fel magát.

Egy rendőrök kiképzését végző oktató szerint a rendőrnek készülő fiatalok minden esetben alaposan megtanulják, hogy milyen szabályok alapján járhatnak el, és a fokozatos és arányos fellépésekre is átvesznek példákat. Az igazoltatós szituációs gyakorlatokra viszont alig van idő. Ugyanakkor szerinte hiába is mutatnák be százszor, hogy kell leszerelni egy kekeckedő szabálysértőt, ha egy rendőr a vitában képes elveszíteni a fejét, és beszólogat az embereknek vagy fenyegetőzik, esetleg bosszúból bilincsel.

"Az ilyet ki kell hajítani az állományból" - mondta az oktató. Szerinte ugyanis a képzésben mindenkinek figyelnie kellene arra, hogy olyanból ne lehessen rendőr, akit egy kisebb szabálysértésnél a bosszú vezérel, a hatalmával kérkedik, és ellenségként kezeli a szabálytalankodókat.