A budapestieknek 209 ismerősük van, nem szeretnének felhőkarcolókat és plázákat, és az autókat is kitiltanák a belvárosból. Szeretnének viszont sétálóutcákat és biztos munkahelyeket, ahol viszont jóval többet dolgoznak, mint napi 8 óra. Az ELTE Társadalomtudományi Kara kutatást készített a budapestiekről.

A ELTE Társadalomtudományi Karának Módszertani Kutatóközpontja EU-s pénzből végzett kutatást, hogy kiderüljön, milyenek a budapestiek. A kutatást a Budapesti Városházán mutatták be csütörtökön reggel.

Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes közhelyes, "elmúltnyolcévezéssel" tarkított bevezetője után Kmetty Zoltán, a Társadalomtudományi Kar kutatója beszélt Budapest politikai és közösségi hálózatáról. Nagy meglepetések nem derültek ki. A budapestiek fele magát politikailag aktívnak mondja, de a fiatalok sokkal aktívabbak, mint az idősebbek. Ez a politikai aktivitás ugyan a magyar átlag feletti, de nemzetközi összehasonlításban alacsonynak számít. Az sem újdonság, hogy a belbudai kerületek lakói inkább elmennének szavazni, mint mondjuk a külpesti kerületekben lakók.

A budapestiek - ha baj van - akkor számíthatnak az ismerőseikre, és nagyon fontosak számukra az informális kapcsolatok is. Főleg betegség esetén számítanak az ismerőseikre, 70 százalék tudna segíteni orvost szerezni, ellenben a munkához jutásban nem nagyon tudnának segíteni egymásnak (30 százalék segítene). A romákban és a börtönviseltekben kevésbé bízunk meg, mint mondjuk a civil szervezetek tagjaiban vagy a templomba járó emberekben.

A kutatásból az is kiderült, hogy egy átlagos budapestinek 209 ismerőse van. Ez az a szám, akivel, ha szembetalálkozunk az utcán és megismerjük. A tanulóknak és a diplomásoknak sokkal nagyobb a kapcsolati hálójuk, mint mondjuk a szakmunkásoknak vagy a nyugdíjasoknak.

Viszonylag alacsony politikai aktivitás mellett az önkormányzati képviselőktől leginkább azt várják a pestiek, hogy javítsák az életkörülményeiket. Legkevésbé azt várják el tőlük, hogy lehessen hozzájuk fordulni, ha valami baj van. Az emberek elsősorban a helyi újságokból, tévékből tájékozódnak a helyi ügyekről, és csak másodsorban az ismerősöktől vagy az önkormányzat hivatalos csatornáiból.

Magas a rezsi, de nem költöznének el

Gregor Anikó, aki szintén a Társadalomtudományi Kar kutatója, a fővárosiak életkörülményeiről beszélt. Kiderült, hogy 10-ből 3-an elköltöznének a jelenlegi lakóhelyükről, míg a belső kerületek lakói még inkább elmennének máshova. Viszont a költözni vágyóknak is csak a fele gondolja úgy, hogy el is tudna költözni a közeljövőben, és ezeknek is csak 30 százaléka az, aki Budapestről is elköltözne (leginkább az óbudaiak, az újpestiek és a rákospalotaiak költöznének el).

A budapestiek leginkább arra panaszkodtak a kutatóknak, hogy magas a rezsi, bár ennek mértéke is csak a jövedelemhez képest sok. Ahol gondot okoz a rezsi, ott a háztartás jövedelmének a felét elviszi, ráadásul a legszegényebb budapestieknek az sem ismeretlen, hogy nincs pénz élelmiszerre, rezsire vagy ruhára, míg a leggazdagabbak nem is hallottak ilyen problémáról - mondta Gregor Anikó.

A pestiek életmódjáról Koltai Júlia beszélt. A kutatás szerint a budapestiek háromnegyede ki szokott járni a zöldbe, leginkább a Margitszigetre és a Városligetbe, ugyanakkor a lakosság fele egyáltalán nem jár el szórakozni. Akik viszont igen, azok kocsmába vagy diszkóba szoktak menni - jellemzően a fiatalabbak. A fővárosban élők a legkevésbé sportolni vagy templomba szeretnek járni.

A budapestiek egyáltalán nem vágynak felhőkarcolókra, mindössze 15 százaléknyian szeretnének ilyen épületet. Legkevésbé az LMP-sek és a jobbikosok támogatják a felhőkarcoló-építést. A budapestiek plázákat sem szeretnének, sokkal inkább a kisebb üzleteket preferálják. A jobboldaliak sokkal plázaellenesebbek, és azok, akiknek van a környékükön pláza, még kevésbé szeretnének ilyet. A plázákkal ellentétben a sétálóutcákat nagyon kedvelik a budapestiek, főleg a belvárosiak szeretnek korzózni. Emellett minden harmadik fővárosi szerint jó volna, ha nem hajtanának be a belvárosba autók.

Bajos közlekedés

Budapesten mindegy, hogy az ember autózik vagy tömegközlekedéssel megy A-ból B-be, ugyanannyi időt töltünk utazással (71 percet). Egyedül a biciklisek járnak jobban, ők jóval kevesebb időt töltenek közlekedéssel (40 percet). Ugyanakkor a budapestiek a közlekedést és a tömegközlekedést tartják a legnagyobb problémának, emellett a munkalehetőségekkel is problémájuk van.

A munkavállalásról is faggatták a pestieket. A fiatalok inkább a magánszektorban helyezkednek el. A budapestiek sokkal többet dolgoznak, mint napi 8 óra (heti 48 órát dolgoznak), és a férfiak többet dolgoznak, mint a nők. Ami fontos a budapestieknek: egy biztos és érdekes állás. A magas fizetés és az előrelépés lehetősége kevésbé fontos dolog a budapestieknek.