Kiből lesz terrorista Magyarországon?

2013.09.24. 13:28

Ha túszként tartja fogva a saját anyját, az nem szép dolog, és törvénybe is ütközik. De ha mellé egy kis ennivalót is akar a rendőrségtől, akkor ön már terrorista. Bejelenthet bombariadót, fenyegetőzhet azzal, hogy betöri egy bank kirakatát, csak ne követeljen semmit, mert egyik pillanatról a másikra az öngyilkos robbantó fanatikusokkal kerülhet egy polcra!

Ha nem állítják le a hitelkárosultak elleni végrehajtásokat, porrá zúzza egy bank kirakatát – ezzel fenyegette meg Orbán Viktort egy férfi. Póka László biztosra ment: videoüzenetet és levelet is küldött a miniszterelnöknek. A férfi egyike azoknak a devizahitel-károsultaknak, akik az utóbbi hónapokban egyre aktívabban hallatták a hangjukat a nyilvánosság előtt. Bár mások is fenyegetőztek a bankok felrobbantásával, vagy a miniszterelnök házához vezető út eltorlaszolásával, Póka László ügye mégis különbözik ezektől: őt a kirakatbetörés kilátásba helyezése miatt terrorcselekmény elkövetésével való fenyegetéssel gyanúsítják.

A férfi ügyvédje, Szentmiklósi-Tóth Tamás úgy véli, a terrorizmussal való gyanúsítással a hatóságok túlreagálták a helyzetet. "Ez a fajta fenyegetés, hogy betörik egy kirakat üvegét, nem alkalmas arra, hogy egy állami szervezetet bármire is kényszerítsen" – mondta az ügyvéd, aki szerint így akár nap mint nap előforduló eseményekre is rá lehetne húzni a terrorizmus címkéjét. "Amikor például be nem jelentett demonstrációkkal zavarják meg a közüzemet, a tiltakozó tömeg miatt nem tud járni a villamos, vagy ha a tiltakozó gazdák kiborítanak egy halom trágyát az útra – ezek ennyi erővel mind ebbe a körbe eshetnének."

Szimulált túszejtés, ahol ENSZ-dolgozóknak oktatják, hogyan viselkedjenek hasonló helyzetben.Forrás: AFP/Jeff Pachoud

Kérni kell valamit az államtól

Az idegen szavak és kifejezések szótára szerint a terrorista egy erőszakoskodó, zsarnokoskodó, a megfélemlítés eszközeivel élő személy, aki vagy politikai célokból követ el rémtetteket, vagy szimplán csak a terrorizmus híve. Valószínű, hogy ha a magyar közbeszédben terroristákról esik szó, akkor a többségnek nem a Pókához hasonló figurák jutnak eszébe. Szentmiklósi-Tóth Tamás szerint sem egy kirakat betörésével azonosítja az átlagember a terrorizmust.

Pedig Magyarországon a terrorcselekményeket nem úgy követik el, hogy fanatikus alakok valamilyen őrült ideológia hatására saját magukat, másokat vagy esetleg épületeket robbantanak fel. Gellér Balázs büntetőjogász, egyetemi tanár szerint nálunk a leggyakoribb a túszejtéssel elkövetett terrorcselekmény. Például, amikor valaki túszul ejti a saját anyját, a szabadon engedéséért pedig valamit követel az államtól - magyarázta.

Azt, hogy mit kell terrorcselekménynek minősíteni, az Európai Unió egy 2002-es kerethatározata írta elő a tagállamoknak. Gellér Balázs büntetőjogász szerint viszont a magyar szabályozás jóval túlszaladt azon, amit az unió kért, ezért is történhet meg, hogy nálunk egy egyszerű rongálás is - mint például a kirakatüveg betörése - terrorcselekménynek számít, miközben az unió sokkal tágabban, megengedőbben értelmezte a rongálást. A kerethatározatban ugyanis ahhoz, hogy terrorcselekménnyé váljon, a rongálásnak olyan mértékűnek kell lennie, ami veszélyezteti mások életét, vagy jelentős gazdasági kárt okoz.

A magyarországi büntető törvénykönyv a közbiztonság elleni bűncselekmények között említi a terrorcselekményt. A sima közveszéllyel való fenyegetéstől vagy a személyi szabadság megsértésétől az különbözteti meg, hogy az elkövető a hatalmába kerített dolgok/személyek sértetlenül hagyását vagy visszaadását állami szervhez vagy nemzetközi szervezethez intézett követelés teljesítésétől teszi függővé.

Adjanak enni, és elengedem

A túszejtés módszerét választotta 2008 tavaszán egy Baranya megyei férfi is, aki az anyja elengedéséért cserébe élelmiszereket, egy személyautót és a gyerekei, valamint a volt felesége láthatását kérte. De szintén ettől remélte két férfi, hogy az adóhatóság kifizet nekik 150 millió forint adó-visszatérítést, és a szegedi börtön három elítéltje is a börtönparancsnok fogva tartására készült, így próbáltak megszökni. Ami közös a három ügyben: terrorcselekmény miatt indult eljárás.

A szeptember 11-ei, Egyesült Államok elleni terrorcselekmények utáni években leginkább csak az elméleti vita szintjén volt szó a terrorizmusról Magyarországon. A téma 2004-ben a madridi, majd 2005-ben a londoni robbantások után is leginkább csak akkor került elő, amikor a honvédelmi miniszter megnyugtatta a lakosokat: nem kell félni közvetlen terrorcselekménytől.

Volt azonban az elmúlt tíz évben jó néhány eset, amikor terrorcselekmények miatt állítottak bíróság elé embereket, a bűnügyi kronológiát végigböngészve azonban ezek a nemzetközi hírekből ismert terrorcselekményekhez képest enyhén szólva pitiáner ügyek voltak. A túszejtés mellett a bombával, robbantással fenyegetés a másik jellemző bűncselekmény, aminek a vége a terrorista cselekménnyel való gyanúsítás lehet.

Egy miskolci férfi közintézmények, egészségügyi intézmények felrobbantásával fenyegetőzött, és 90 millió forintot kért a kormánytól. Először 2007-ben, elektronikus levélben fenyegette meg a kormányt, majd egy évvel később egy gyújtóbombát helyezett el egy Miskolchoz közeli gázátemelő állomás mellett.

Tavaly egy hejőszalontai férfi telefonon jelentette be, hogy bombát helyezett el a Parlamentben, és amennyiben nem helyezik szabadlábra börtönben ülő három társát, akkor megnyomja a távirányítón a gombot, és a levegőbe repíti a politikusokat. Őt is terrorcselekmény megalapozott gyanúja miatt vették őrizetbe. A büntetőjogász Gellér szerint azonban valószínűleg tévesen, mivel valójában nem volt bomba az épületben, ezért nem terrorizmus, hanem közveszéllyel fenyegetés miatt kellett volna eljárni.

 

Budaházy a kivétel

Az egyetlen ellenpélda az ismert szélsőjobboldali aktivista, Budaházy György és társainak végeláthatatlan büntetőpere, pontosabban az ügyészség által megfogalmazott vád.

Budaházy György az ellene indított egyik per tárgyalásánForrás: MTI/Kovács Tamás

Budaházy ellen 2010-ben emeltek vádat, mert az ügyészség szerint 2007 elején az általa vezetett Hunnia Mozgalom tagjai fegyveresen és Molotov-koktéllal támadták meg Hiller István és Kóka János országgyűlési képviselők házait. Több - vidéki képviselők háza elleni - támadást is a számlájukra írtak, valamint, hogy egy miskolci, egy szigetvári és egy adonyi országgyűlési képviselő házánál is futball-labdába rejtett pokolgépeket akartak elhelyezni.