Plusz egy láncszem kerül be decembertől a segélyhívó rendszerbe, a 112-est tárcsázva minden hívás Szombathelyre vagy Miskolcra fut be, onnan adják majd át a bejelentést a tűzoltóknak, a rendőröknek vagy a mentőknek. Több tűzoltó szerint emberéletekbe kerülhet, hogy a központban sem helyismeret, sem szakmai hozzáértés nincs, ráadásul nő a riasztási idő is. Az állam szerint nincs mitől félni.

"Tűzoltóság, jó napot kívánok!" Amíg a bejelentő megpróbálja összeszedni a gondolatait, a vonal másik végén a diszpécser már nyitja is a megfelelő adatlapot, hogy 10-15 másodperc múlva már pötyögje is be az adatokat, hogy hány autót indít, mi a pontos cím, és milyen szakmai kategóriába rakja a hívást. Ez utóbbi az akut életveszélytől az egyébig mozoghat egy terjedelmes ábrán: az egyéb akár csak egy kerítésbe szorult kutyát is jelenthet, és nagyon nem mindegy, hogy első blikkre mit ír be a diszpécser az adatbázisba, mert a riasztott laktanyában is ezt látja a kommunikációért felelős, úgynevezett híradós és a kivonuló egység.

A hívásfogadás pillanatától a riasztás kiküldéséig most éppen egy perc tizennégy másodperc telik el, innen indul az a két perc, ami alatt a tűzoltóautónak ki kell gördülnie a garázskapun. Ha kidőlt fához mennek, ezt a két perces szintidőt tartják, ha viszont ember van életveszélyben, az autóban öltöznek, így az idő lerövidül egy percre. Az összidő így a telefon felvételétől az autó indulásáig két és három perc között mozog.

Ezt az évtizedek óta működő rendszert fogják most a tűzoltók szerint totálisan értelmetlenül szétverni. Beszéltünk vidéki és fővárosi tűzoltókkal, szakszervezetisekkel és "sima csizmásokkal" egyaránt, egyikük sem akarja, hogy a nevét leírjuk, sőt még a települést, kerületet sem, ahol dolgoznak, mert félnek az elbocsátástól. Az ellen tiltakoznak, hogy a 112-es segélyhívó rendszer átalakításával Szombathelyen és Miskolcon lesz majd egy-egy fogadóközpont, ide fut majd be az ország összes hívása.

Vonuláshoz készülnek a fővárosi tűzoltók. Képünk illusztrációForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Ma a 112-t tárcsázva a rendőrség veszi fel, amely, ha kell, azonnal átkapcsol a tűzoltókhoz vagy a mentőkhöz, illetve a 105 egyből a tűzoltóknál csörög. A központokban a gázműveket és az elektromos műveket is azonnal vonalba tudják kapcsolni, ha a diszpécser ezt látja szükségesnek. Az új rendszerben viszont a 105 megszűnik majd, a 112-es hívást pedig kizárólag a két vidéki központban ülők fogadják majd, a mostani állás szerint decembertől, és küldik tovább számítógépen az illetékes központba, például abba, amit cikkünk elején mutattunk be. Ezekben értékelik majd az előszűrt üzenetet, és indítják az autókat.

"Aki azt mondja, hogy az átalakítással lerövidül a riasztási idő, az már akkor hazudik, amikor levegőt vesz. Ez alá a 70-80 másodperces riasztás alá fizikailag nem lehet menni" - állítják a tűzoltók, akik úgy számolnak, hogy emiatt percekkel növekedhet meg a riasztási idő. Az átalakításokról nyilatkozó Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) szerint viszont alaptalan a félelem, mert, mint írták, a jelenlegi gyakorlattal ellentétben a hívásfogadó operátorok az esetek nagy többségénél nem fogják sehová sem kapcsolni a hívásokat, hanem a szakmailag kidolgozott protokollok mentén kikérdezik a bejelentőt, "ezek az adatok pedig elég információval szolgálnak a tevékenység-irányítók számára a megfelelő segítségnyújtó erők bevetéséhez".

A NISZ szerint csak akkor fogják átkapcsolni a hívást, ha olyan részleteket szeretnének megtudni a bejelentőtől, amelyek a segítségnyújtás speciális helyszíni lépéseit érintik, vagy ha a bejelentő segítségét kell igénybe venni például a mentők helyszínre érkezéséig, és ehhez orvosi tanácsokra van szükség.

A tűzoltók szerint viszont nemcsak a pluszláncszem beiktatása miatti időveszteség okoz majd gondot, hanem az is, hogy a szakmához egyáltalán nem értő civilek veszik majd fel a telefont. "Egy tűzoltó éveket lehúz terepen, mielőtt a diszpécserközpontba kerülhet. Ért a tüzekhez, rengeteg tapasztalatot szerzett. Aztán a központban egyéves betanulás jön, egy éven át nem lehet önállóan vonalban, hogy begyakorolja a gyors és pontos riasztást. Ehhez képest Szombathelyen és Miskolcon abszolút civileket képeznek ki néhány hét alatt, és egyből odaülnek a telefonhoz."

Egyáltalán nem mindegy például, hogy egy lakás ajtaján csak alul szivárog ki a füst, vagy esetleg ömlik ki az ajtófélfa mellett. Ez egy tűzoltónak sokat elmond arról, hogy mi várható bent. Nem mindegy az sem, hogy mit mondanak a bejelentés közben segítséget is kérő telefonálónak, boríthat-e egy vödör vizet egy tűzre, vagy sem. Egy kanapétűznél ez életmentő lehet, égő olajnál pedig "ott van vége mindennek".

Tűzoltók oltják a lángokat Szászberek ipari parkjábanForrás: MTI/Bugány János

A NISZ ebben sem lát veszélyt, szerintük az operátorok felkészítését a mentők, tűzoltók és rendőrök bevonásával és tapasztalataik felhasználásával a rendészeti szakközépiskolák végzik. Emellett az új informatikai rendszer is segíti majd őket, "lehetővé teszi számukra, hogy minden felmerülő esetet a lehető legnagyobb pontossággal tudjanak beazonosítani, s a felmerült kérdésekre válaszolni".

A harmadik nagy probléma a helyismeret hiánya a tűzoltók szerint. Egy miskolci és egy szombathelyi embertől nem lehet elvárni, hogy ismerje akár a fővárost, akár bármelyik másik települést, mondjuk az alföldi tanyavilágot. Évente 10-11 ezer riasztást hajt végre csak a főváros, ezeknek körülbelül a tíz százaléka komoly helyismeretet követel. Például egy budapestinek természetes, hogy a Pillangó utcai metrómegálló felszíni, míg a Keleti már a föld alatt van, de másnak nem feltétlen. "Pedig egész máshogy kell hozzáállni a két megállóból érkező riasztáshoz" - mondják forrásaink. "Nem beszélve arról, hogy ha valaki azt mondja, hogy észak-déli metró, vagy kék metró, vagy hármas metró, tudja-e mindenki, hogy ugyanarról beszél? Vagy ott van mondjuk az M0-s. Az egy szürke folt, sokszor volt, hogy csak a rutin segített, hogy kitaláljuk, a hívó hol lehet. Ha mondjuk öt perce elhagyta a négyes utat, akkor tudjuk, hogy nagyjából Maglódnál lehet" - sorolják kerületi tűzoltók. Vidéken a nagy gyártelepek, mezőgazdasági üzemek okozhatnak problémát. Nem mindegy, hogy az öt-tíz kapu közül melyikhez megy az autó attól függően, hogy melyik hova vezet üzemen belül, és melyiknek mik a műszaki jellemzői. Ezt egy helyi diszpécser általában jól tudja.

A NISZ viszont azzal érvel, hogy a rendszerben olyan helymeghatározást támogató informatikai elemek lesznek beépítve, amelyek helyismeret nélkül is lehetővé teszik az eseményhelyszín pontos azonosítását. "A kivonuló, segítséget nyújtó erők továbbra is az esemény helyszínéhez legközelebb eső Készenléti Szerv telephelyéről indulnak és így természetesen helyismerettel rendelkeznek" - mondják, amire a tűzoltók azzal vágnak vissza: rengetegszer van olyan, hogy egy száguldó autóból látja a tüzet valaki, így kilométerekkel arrébb azonosítja őt a mobiltelefon cellainformációja.

A tűzoltók azt mondják, azért is fáj nekik az átalakítás, mert a jövőre betelefonáló embernek nincsen mihez viszonyítania. "Azt látja, hogy teljesen leégett a lakása, azt gondolja, hogy ez van. Fogalma sem lesz róla, hogy egy évvel azelőtt még megúszta volna lényegesen kisebb anyagi kárral. Hogy arról már ne is beszéljünk, hogy valaki ebbe hal majd bele. Mert biztos, hogy lesz, aki emiatt hal meg, ne legyenek illúzióink."

Hogy egy lakástűznél mennyit számít néhány perc késlekedés, annak szemléltetésére a tűzoltók a feljebb látható videót ajánlják. Az úgynevezett flashover-jelenségnél először csak egy kuka, kanapé, sarok gyullad ki, ami néhány percig csendesen ég, ekkor még bőven eloltható egy vödör vízzel. Közben viszont a füst összegyűlik a plafon alatt, egyre forróbb lesz, majd emiatt hirtelen az egész helyiség lángra kap. A fenti videón ez 2 perc környékétől figyelhető meg.

Arra a kérdésre, hogy jelezték-e az átalakítást kitalálóknak és levezénylőknek az aggályaikat, forrásaink azt mondták, hogy a parancsnokok az új katasztrófavédelmi rendszer kialakítása óta egyszerűen nem mernek ellentmondani azoknak, akik "teljesen fogalmatlanul, egy irodából kitalálták ezt az egészet". A tűzoltók a tavaly márciusi halálos pomázi tűzre figyelmeztetnek, azt mondják, tömegével fordulhatnak majd elő hasonló esetek. Ott a hívórendszer akkori, egyébként több tízmilliós forintba kerülő átalakítása, "megyei szintre emelése" után több láncszemen ment át a riasztás, ami időveszteséget is okozott, és az információk is torzultak. Ezt a nemrég kialakított rendszert szervezik most át egyébként ismét, országos szintre emelve.

Előnyök és költségek
Megkérdeztük a NISZ-t, hogy mik a rendszer előnyei, és milyen költséggel jár az átalakítás. Azt írták, a rendszer biztosítani fogja, hogy a szakképzett operátorok a bejelentésekről elektronikus, minden Készenléti Szerv által elérhető adatlapot rögzítsenek, és így ezeket az információkat a bejelentőnek csupán egyszer kell megadnia. Az operátorok a beavatkozást nem igénylő bejelentésekre azonnal választ fognak adni. A rendszer biztosítani fogja a bejelentő helyének automatikus meghatározását is, így az operátornak már csak a bejelentést érintő esemény helyszínének pontosítását kell elvégeznie.

A megfelelő tartalommal, gyorsan kitöltött elektronikus adatlapokat a rendszer továbbítja a megfelelő megyei tevékenységirányító központok szabad irányítóihoz. Ez összetett, bonyolult esetekben akár azt is jelentheti, hogy a bejelentés minden adata egyszerre jut a rendőrség, a katasztrófavédelem és a mentők tudomására. A különböző Készenléti Szervek tevékenységirányítói a kapott elektronikus adatok, valamint a bejelentővel  folytatott beszélgetés alatt rögzített információk alapján, rádión mozgósítják a bevetési egységeket, és elektronikus úton átküldik nekik az összes rendelkezésre álló információt. Ezzel a bejelentő által jelzett eseményekre kivonuló egységek már felkészülve, minden rendelkezésre álló információ birtokában tudnak beavatkozni.

A projekt eredményeként Miskolcon és Szombathelyen összesen 850 új munkahely jön létre, így a beruházás jelentősen növeli a térség foglalkoztatottságát. A beruházás 5 milliárd forint uniós támogatásból és mintegy 2,7 milliárd forint hazai forrásból valósul meg.